Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

Érdemes-e egy országos lapot is megjelentető kiadónak megyei/városi mutációkat készítenie? Van olyan vélemény, hogy a tradicionális és népszerű megyei napilapok árnyékában felesleges városonkénti ­ki­adást szerkeszteni. A Népszava kiadója azonban az új Győri Tükörrel be szeretné bizonyítani, hogy az általa vázolt modell igenis életképes.

Raffai Ferenc   |   szerk@lapkiadas.hu

Volt egyszer egy Győri Hét című heti­lap Győr-Moson-Sopron megye székhelyén, amely a városi önkormányzattal való csatározások után, néhány éve megszűnt. Az egykori magazin szerkesztőgárdájára támaszkodva indította el február közepén a Népszava Lapkiadó Kft. a Győri Tükör című 24 oldalas, tabloid formátumú, 54 ezer példányban nyomott, ingyenes közéleti hetilapot. Az újság a régi, jól ismert napilap, a Népszava egyfajta mutációs kiadásának is tekinthető, mivel az önálló stáb az „anya­lap” írásaiból is rendszeresen szemezget az aktuális szám elkészítésekor.
„A Győri Tükör a győriek újságja lesz, minden véleményt meg fogunk jeleníteni benne, legyen jobb- vagy baloldali. Ami a Népszava szellemiségét illeti: mi mindannyian felvállaljuk a szociáldemokrata szellemiséget” – nyilatkozott az újság irányvonaláról Dusza András főszerkesztő a győri Hírcity online portálnak.
A politikai szálat mellőzve a Lapki­adás és Médiapiac arra volt kíváncsi, hogy a jelenlegi széles újságkínálat mellett – a fojtogató gazdasági helyzetet is figyelembe véve – az országos (fővárosi) lapoknak érdemes-e manapság vidéki mutációkat készíteniük.
A Magyar Hírlap Kiadói Kft. megpróbálta, kevés sikerrel. Megyei újságjai hasonló elven működtek, mindegyiknek volt saját, helyi szerkesztősége, amely egyrészt az ottani információkat dolgozta fel, másrészt a Magyar Hírlapból vett át anyagokat.

Eljutni az olvasóhoz
„Három vidéki lapunk volt: a Fejér Megyei Napilap és a Csongrádi Megyei Napilap 2007 közepén, a Somogyban megjelenő Somogyország című pedig 2007 őszén indult. Ezek 2008 elejéig bírták, alapvetően gazdasági oka volt a megszűnésüknek – mondta Halmi Gábor, a kiadó ügyvezető igazgatója. – A legnagyobb gondot a terjesztés jelentette: a megyei lapok előfizetőkhöz és utcai árusokhoz való eljuttatását a saját terjesztési körrel sajnos nem sikerült megoldani. Lehet bármilyen szép és zseniális egy újság, ha nem tud az olvasókhoz eljutni – márpedig minden kiadványnak ez a célja –, halálra van ítélve. Volt olyan település az egyik megyében, ahova a lapunkat csak két példányban kellett elvinni, ezt pedig hosszú távon nem lehetett gazdaságosan kivitelezni. Hiába tetszettek a kiválóan elkészült újságok az olvasóknak, hiába hiányolták valamennyit, be kellett látnunk, hogy az adott körülmények között nem megy, nincs értelme folytatni.”
„Amikor a családok visszafogják kiadásaikat, sorra mondják le újság-előfizetéseiket, irreális dolog lenne egy új fizetős lappal megjelenni” – utalt a lapindítást hátráltató tényezők egyikére Rajosné Bujnyik Éva, a Népszava Lapkiadó ügyvezető igazgatója. Ám a kiadó eleve más szegmensben gondolkodott.
„Az országban számtalan helyen bizonyítottan meg tud élni egy hasonló (ingyenes) konstrukcióban készülő és terjesztett lap – tette hozzá. – Az ország nagyvárosaira kiterjedő felmérést végeztünk, tehát egyáltalán nem Győrből, nem ottani szemszögből közelítettük meg a kérdést. Megismerve a kiemelt nagyvárosok médiakörnyezetét, helyzetét, úgy láttuk, hogy Győrött van meg az a szellemi kapacitás és nem mellesleg gazdasági erő, amely alkalmas lehet egy másutt is mintául szolgáló modell kialakítására. Emellett a hetilapot egy hírportállal kombináljuk, ami újabb szinergikus előnyökkel jár majd. Az újság természetesen ­lehetőséget nyújt arra is, hogy a helyi ­vállalkozások és intézmények eljuttassák üzeneteiket, hirdetéseiket Győr valamennyi háztartásába, valamint a leglátogatottabb intézményekbe, helyszínekre.”
A szerkesztési elvekről szólva a ­ki­adó­vezető megjegyezte, hogy Dusza And­rás, a Győri Hét főszerkesztője a megyeszékhelyen ismert és elismert szakember, aki korábban már bizonyította, hogy képes saját hangvételű, jól szerkesztett újságot készíteni. Vele együtt a lap munkatársai döntik el, hogy a rendelkezésükre álló anyagokból mennyit vesznek át a Népszavából, illet­ve a kiadó gondozásában megjelenő egyéb kiadványokból.
„Ha a Népszava szerkesztőségéhez tartozó kollégáknak van olyan információjuk, illetve témájuk, amellyel a győrieket szeretnék megszólítani, természetesen megtehetik, a lap szerkesztői örömmel fogadják a segítségüket” – mutatott rá arra, hogy az önállóság ellenére azért laza együttműködésben dolgoznak a budapesti csapattal.
Az ingyenes Metropol napilap (a korábbi Metro) ugyan fővárosiként indult, de 2001 óta már nemcsak Budapesten, hanem az ország 18 megyeszékhelyén egyedi terjesztési hálózaton keresztül jut el az olvasókhoz. (Vidéken városonként átlagosan 30 terjesztési ponton érhető el.) Az újság minden hétköznap országosan 320 ezer példányban jelenik meg, ebből Budapestre és Pest megyére, illetve a nagyvárosokra egyaránt 160 ezer példány esik.
„A kiadásokat inkább fővárosinak, illetve vidéki országosnak nevezném – pontosította a kategóriákat Izbéki Gábor, a Metropol főszerkesztője. – Oldalszámban van, tartalmi felfogásban nincs eltérés a két változat között. Korábban volt egy Városról Városra rovat, jelenleg azonban nincsenek specifikus dolgok a vidéki országos kiadásban. Annyi a különbség csupán, hogy a kecskeméti, a szegedi és a pécsi lapban hetente található egy négyoldalas helyi melléklet, valamint Miskolcon, Nyíregyházán és Debrecenben az Advertum Kft. Média1 című újságja szerepel heti mellékletként.”

A hagyományok ereje
Bármelyik kiadónak egy-egy új megyeszékhelyi vagy megyei városi újság indítása során azért erős konkurenciával kell számolnia, hiszen ott vannak a tradicionális, több mint ötven éve megjelenő megyei napilapok, aztán a települési önkormányzatok saját ingyenes heti- vagy havilapjai, és akadnak olyan városok, ahol még további, szintén helybeli információkat tálaló ingyenes heti és/vagy havi sajtótermékek is napvilágot látnak.
„Városonkénti mutációt készíteni a jelen körülmények között lehetetlen vagy nagyon nehéz – szögezte le Izbéki Gábor. – Az országos lapokból a Metropol és a Blikk kivételével nagyon kevés példány fogy a megyékben, mivel a megrögzült szokások, hagyományok miatt a megyei lapoknak magas az olvasottságuk. Ezért és a szűk szabad hirdetői kör miatt is megfontolandó, hogy lehet-e finanszírozni egy új, vidéki mutációs lapot.”
Rajosné Bujnyik Éva más véleményen van, ő nem érzi túl erősnek a versenyhelyzetet, mivel a Győri Tükör más „osztályban” szerepel. „Ez Győr új köz­életi lapja. Ebből kifolyólag az országos napilapok olvasottságát nem is hasonlítanám hozzá. Azonkívül ingyenes, tehát a helyi megyei napilap, a Kisalföld egy másik dimenzióba tartozik. A korábbi magánkiadású Győri Hét példája bebizonyította, hogy önkormányzati támogatás nélkül, a hirdetési piacra támaszkodva is meg lehet élni. Mi a Győri Hétnél is érdekesebb, értékesebb újságot készítünk, ami nemcsak az olvasók, hanem a hirdetők figyelmét is felkelti. Azt pedig az olvasók döntik el, a város többi ingyenes lapja mellett mekkora szükség van rá. És ők már keresik a kiadványt, részükről jóleső biztatást kaptunk. A Győri Tükör tükröt tart a győrieknek. Olyat, amely korrektül, objektíven mutatja meg mindennapjaikat, magukat, a szomszédjaikat, partnereiket, barátaikat és azokat is, akik nem tartoznak ebbe a körbe.”
Halmi Gábor azt mondta, van létjogosultságuk a vidéki mutációknak, még annak ellenére is, hogy egyrészt rendkívül erős az olvasók kötődése a megyei napilapokhoz, másrészt a médiaügynökségek e lapokkal általában hosszú távú szerződéseket kötnek. A Magyar Hírlap Kiadói Kft. ügyvezetője úgy véli, lehetne a megyeiek mellett is érvényesülni, ha megfelelő volna a terjesztés. A kiadó nem mondott le végleg a megyei mutációkról. Idén még biztosan nem, jövőre viszont – ha a gazdasági helyzet megengedi – elképzelhető, hogy újból a postaládákba, standokra kerülnek.
Információnk szerint a közeli jövőben a Népszava Lapkiadó a Győri Tükörhöz hasonló modellel Szegeden és Pécsett is meg fog jelenni, ám a kiadóvezető a terjeszkedésre vonatkozó kérdésre adan­dó választ diszkréten elkerülte.