Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

Talán nem is hinnénk, hogy mennyi hasonlóság van Magyarország és Chile médiaipara között. Elég csak a nyomtatott lapok piacát kiemelni: az országos lapok mellett a regionális kiadványok is jól megférnek. Lényegi különbség viszont, hogy a dél-amerikai országban sokkal erősebbek a hétvégi újságok, mind a terjedelmet, mind a megtermelt bevételt tekintve.

Raffai Ferenc   |   szerk@lapkiadas.hu

Mit tudunk ma Magyarországon Chiléről? Három dolgot biztosan: az országban 1962-ben rendezett labdarúgó-világbajnokságon a szovjet játékvezetőnek, Nyi­kolaj Latisevnek köszönhetően nem jutott az elődöntőbe a magyar válogatott; az egykori diktátor, Augusto Pinochet 1973-tól 1990-ig tartó uralma idején több ezer embert gyilkoltatott meg; Torgyán József még agrárminiszterként felvetette, hogy Chiléből kellene cseresznyét importálni a hazai cseresznyementes időszak alatt.
És mit tudunk a chilei lappiacról? Szinte még ennyit sem. A közelmúltban a dél-amerikai országban, az ottani testvérlap kiadójánál járt Hivatal Péter, a Metropol napilapot kiadó MTG Metro Gratis Kft. vezérigazgatója szerint azonban egyes elemeiben nagyon is hasonlít a helyi újság-, illetve médiapiac a magyarországira.
„A látogatás célja a kölcsönös tapasztalatcsere volt, ugyanis a Metropol és az ottani Publimetro közel megegyező eredménnyel működik. Az országos lapok összes hirdetési bevételét tekintve 27-28 százalékos eredménnyel tavaly idehaza elsők voltunk, ez az adat egyébként a Metro-lapok között is egyedülálló a világon, míg a chilei újság az előző évben a maga 20 százalékával második volt ott ugyanebben az összevetésben – mutatott rá egy hasonlóságra Hivatal Péter. – A napilappiac szerkezete is közel azonos: Chilében a hat országos kiadvány, illetve a több nagyvárosban való jelenlét miatt most már szintén országosnak minősített Publimetro mellett rengeteg regionális újság lát napvilágot. Ennek fő oka az ország földrajzi fekvése, az, hogy a körülbelül ötezer kilométer hosszan elnyúló államban rettentő nagyok a városok közötti távolságok, nehéz vidékre eljuttatni az országos lapokat. Az ottani teljes médiapiac bevétele 905 millió dollár, ami nagyjából 180 milliárd forint, és ez csaknem akkora, mint a hazai reklámtorta.
A nyomtatott újságoknak a chilei reklámpiacból való részesedése folyamatosan csökken: a 2000-es 35 százalékról 2008-ra 29 százalékra esett vissza. A televíziók részesedése ellenben nőtt: 2000-ben még 42 százalék volt, tavaly már 48 százalékra emelkedett.”

Két óriás
Akadnak azért különbségek, helyi sajátosságok is. Például az, hogy a már említett hat országos lapot egyenlő arányban két nagy kiadói csoport, az El Mercurio S.A.P. és a Consorcio Periodístico de Chile S.A. (COPESA) birtokolja, és mindkettőnek van egy-egy „zászlóshajója”, amelyek komoly múlttal rendelkeznek (az El Mercuriót 1900-ban, míg a La Tercerát 1950-ben alapították).
Figyelemre méltóak az olvasottsági adatok is. Chilében nem olyan nagy a szórás, mint Magyarországon: itthon a legnépszerűbb Blikknek nagyjából egymilliós, a tradicionális Népszabadságnak pedig mintegy 300 ezres közönsége van, míg a dél-amerikai országban a hat országos újságból a „leggyengébbik”,
a La Hora is 262 ezres – ez egyébiránt a 361 ezres Publimetro mellett a másik ingyenes chilei lap –, a vezető helyen lévő La Cuarta pedig 535 ezres olvasottsággal büszkélkedhet. A regionális lapok jóval a La Hora alatt teljesítenek.

Erős a hétvége
„Ami még lényeges különbség, hogy hétvégén Chilében nagyon erősek az újságok. Nemcsak abban, hogy észak-amerikai mintára vaskosak, terjedel­mesek a hétvégi számok, hanem a be­vételek eloszlásában is. A lapok teljes bevételének 48 százalékát teszik ki a hétköznapi megjelenésekből származó összegek, ugyanez a szombati számokra vetítve 33 százalék, a többit pedig a vasárnapi kiadások adják” – mondta Hivatal Péter.
„Az egyes újságok rovatstruktúrája ugyanaz, mint máshol (belföld, külföld, gazdaság, kultúra, sport), viszont valamennyi lap, az itthoni vagy éppen az európai szokástól eltérően, több mellékletet is megjelentet – világosított fel a vezérigazgató. – Ez úgy néz ki, hogy egy bevezetett napilapnak a fejlécéhez hozzáteszik a melléklet címét, és a kiadványt vagy ingyen osztogatják, vagy külön árusítják. Ezek tematikája a világszerte ismert módit követi, hiszen Chilében is az autó, az ingatlan és a pénzügyek a legkedveltebb témák.”
Ahogy Hivatal Péter fogalmazott, a nemzetközi Metro-csoportban Dél-Amerikán belül Chile kitüntetett helyet foglal el – és nem csak a már említett bevételi mutatók miatt. Mint mondta, a kontinensen tíz évvel ezelőtt itt jelent meg először a Metro, és a további terjeszkedést is innen irányítják.
„A brazíliai és a mexikói megjelenést is a chilei kollégák vezényelték le, és rövid időn belül mindkét piacon megszerezte a vezető pozíciót az ingyenes napilap. A Metro-csoport stratégiája amúgy is az, hogy Európában és az Egyesült Államokban a lapok konszolidálása, Közép- és Dél-Amerikában, valamint Ázsiában pedig a terjeszkedés a cél – tudtuk meg a vezérigazgatótól. – Chilében például annak idején a viszonylag kevés szereplő miatt a Metro még megtehette, hogy önálló kiadóként lép be a lappiacra, ma már a telítettség miatt ez lehetetlen lenne. A jelenlegi elv az, hogy egy profi csapat különböző feltételeket vizsgál ott, ahol a csoport meg akar jelenni, és ha ezeknek, mondjuk, a kétharmada adott, akkor elindul partnert keresni. Olyat, amelyik tisztában van a helyi média- és jogi viszonyokkal, és általában olyat, amelyik a versenyben a második helyen áll, de szeretne első lenni. A Metro előnye a jellege. A fizetős sajtó piaca csurig van, a világ nagyobbik részén ellenben még nincsenek is ingyenes lapok. Erre lehet építkezni. Nem véletlen, hogy a Metro inkább ilyen területekre koncentrál, mint például Oroszországra, azon belül is Moszkvára.”
Mindent mérlegre téve Hivatal Péter amondó, Chile nemcsak gazdaságát, de médiaiparát tekintve is legalább olyan fejlettségi szinten van, mint Magyarország, sőt, szerinte előrébb is tart, úgyhogy érdemes lesz a jövőben az országgal kapcsolatos ismereteinket bővíteni…