Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

Örökzöld sláger, hogy a mai magyar média mennyire figyel a „komoly” eseményekre, s közben milyen súlyt szentel a könnyedebb műfajoknak. Több esetben vonnak le olyan következtetést, hogy fontos a szakértői vita, de erről meg kellene ­kérdezni „az emberek” véleményét is. E cikkben a Nemzeti Médiaanalízis adatainak segítségével ezt tesszük, különös figyelmet fordítva az egyes laptípusok olvasótáborára.

Melles Katalin   |   szerk@lapkiadas.hu

Az elemzések alapját a különböző attitűdállításokkal való egyetértések, illetve egyet nem értések arányai adják. A megkérdezetteknek hatfokú skála segítségével kellett válaszolniuk, a válaszok kategorizálása a következő: 1-es és 2-es – inkább nem ért egyet; 3-as és 4-es – semleges; 5-ös és 6-os – inkább ­egyet­ért.
A médiával kapcsolatos átfogó értékelésekből kitűnik (1. ábra), hogy a lakosság nagyobbik része inkább osztja azt a véleményt, hogy a hazai média túl szenzációhajhász, 45 százaléka ugyanakkor lényegesnek tartja a napi szintű tájékozódást a hírekről.
A megkérdezettek több mint harmada úgy gondolja, hogy a hírekkel manipulálni próbálják, miközben ugyanilyen arányban fontosnak vélik az állami médiumok szerepét.
A lakosság teljesen kiegyensúlyozott a média interaktivitása kérdésének megítélésében, és több hírforrás felületes átnézése helyett inkább egyetlen forrás alaposabb áttanulmányozását preferálja.
A fentiek közül a szenzációéhségre, illetve a tájékozódás lényegi voltára vonatkozó adatsorokat kiemelve azt tapasztaljuk, hogy mindkét esetben átlag feletti az újságolvasók körében az inkább egyetértők hányada.
Ha állításonként a különböző laptípusok közönsége közül a tíz leginkább ­­egyet­ér­tő csoportot vizsgáljuk, a következő kép tárul elénk. A hírekről való tájékozódás fontosságának nézetét a gazdasági-pénzügyi kiadványok, valamint az országos közéleti napilapok olvasótáborán belül osztják ­ki­emel­kedő mértékben. Őket a különböző életmódszegmensekkel (lakberendezés, egészségügy) foglalkozó sajtótermékek fogyasztói követik egyetértési arányban, de még a szórakoztató, valamint a vasárnapi lapok közönségének is több mint fele fogadja el az állítást. (2. ábra.)
A szenzációkkal kapcsolatos attitűdöt tekintve (3. ábra) ugyancsak a gazdasági-pénzügyi újságok olvasói állnak az élen, csaknem kétharmaduk ért egyet. A sorrendben utánuk a gasztronómiai, a mama-baba és a lakberendezési lapok olvasótábora következik, de a tízes listán találjuk a technikai területekkel – gépjármű, számítástechnika – foglalkozó magazinok közönségét is.
A komoly és a könnyed témák összehasonlításában kiemelt szerepet szoktak tulajdonítani hírességek megítélésének. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogyan értékelik őket, illetve a médiában való megjelenítésüket. (4. ábra.)
A kapott eredményekből kitűnik, hogy az élsportolókat komoly megbecsülés övezi (ezt más kutatási adatok is alátámasztják), a sztárszegmensnek ők a legelismertebb képviselői. A hírességek médiában való jelenlétét ugyanakkor az emberek csaknem hattizede túlzónak tartja, viszont a többség inkább egyetért vagy semleges azzal kapcsolatosan, hogy sztárnak lenni tortúrával is jár, az ismert személyeknek többet el kell viselniük az átlagembernél. Meglepő a diszkréció a celebekről szóló hírekkel, illetve a hírességek magánéletével kapcsolatban, inkább semleges vagy tartózkodó a megkérdezettek zöme. Itt azonban feltételezhető egy bizonyos Dallas-szindróma („senki” sem nézte a sorozatot, mégis „mindenki” naprakész volt a Ewing család körül zajló eseményekből).
Ha a sztárokhoz kötődő hírek iránti figyelem szerint rangsoroljuk a különböző lapcsoportok közönségét, azt tapasztalhatjuk (5. ábra), hogy a témakörrel leginkább foglalkozó sajtótermékek olvasói mutatják a legnagyobb érdeklődést: a dobogón az ifjúsági lapok, a sztármagazinok és a baba-mama újságok tábora áll, s a tízes listán jórészt a női, illetve az elsősorban nőknek szóló kiadványtípusok (általános női, életmód-, gasztronómiai lapok), valamint a program- és tévémagazinok közönségét találhatjuk.
A „szeretem a sztárokkal kapcsolatos műsorokat, híreket” állításhoz kötődően a lapcsoportokon túl azt is megvizsgáltuk, mely lapok fogyasztói között tart a leginkább, illetve legkevésbé érdeklődésre számot a hírességek világa. Az eredmények itt is illeszkednek a sztereotípiákon alapuló elvárásokhoz: ifjúsági, illetve női magazinok tudják magukénak a téma iránt legfogékonyabb közönségeket, a legkevésbé affinis olvasótáborokat pedig tudományos, gazdasági, illetőleg autóslapoknál találhatjuk. (6. ábra.)