Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

Valószínűleg rajtam kívül senkit nem érdekel, mégis elárulom, hogy sorstársaimmal havonta 11 520 forintot fizetünk azért a parkolómatricáért, amelyik az irodaházunk körüli utcákra érvényes.
Egy szép májusi reggelen hatalmas munkagépek jelentek meg az ablakunk alatt, és lemarták az aszfaltot a Naphegy térre vezető utakról. Hetekig tartott a felújítás.
A feltúrt környékről kiszorult zsurnaliszták egy-két utcával arrébb álltak meg, ahol aztán a szorgos parkolóellenőrök mindenkit meg­bün­­tet­tek, hiszen a matricánk oda már nem érvényes. Az az átlátszó ürügy, hogy mi fizettünk, nem is keveset, de a kijelölt területre momentán nem lehet behajtani, senkit sem érdekelt. A felújítás ideje alatt, reggelente olyan hammbekaplak-tekintettel érkeztek a parkolóellenőrök, amilyennel a barna medvék várják Alaszka tiszta vizű folyóiban az ívásra visszaérkező lazacokat. Nem kell kapkodni, a végzetét senki nem kerülheti el.
A semmiért pénzt követelő és abból irtózatosan meggazdagodó honfitársaink közül egy bukott meg az utóbbi évtizedben, az, aki nemrég hatvanmilliós Ferrarit lízingelt magának a pénzünkön. Ha beéri három húszmilliós Mercivel, mint a kollégái, haja szála nem görbül.
Miért van, hogy mostanában hazánkban csak a pénzbehajtóipar dübörög? Hogy tisztességes vállalkozások a túlélésért küzdenek, miközben indokolatlan sarcokat kell fizetniük? Úgy tűnik, végre megszűnik a kulturális járulék nevű dézsma, amely nagyon kevés cégnek jelentett nagyon magas terhet (az árbevétel egy százaléka ugyanis a többségnél a nyereség húsz–ötven százalékát tette ki), de fenyeget helyette a termékdíj, amely végelszámolásban kétszer annyiba kerülhet.
Érdekes megoldás az is, ahogy az APEH és az önkormányzatok adóügyi osztályai az előző év bevétele alapján kiszabják a fizetendő adó­előlegeket. Idén január–februárban szinte megállt az élet – és a pénzmozgás – a piacon, de azért a fizetnivalókat az utolsó békeév első hat hónapjához igazították a hatóságok. Ismeretségi körömben több olyan médiatulajdonos is van, aki március idusán hitelből fizetett adóelőleget olyan bevételek után, amelyeket nagy valószínűséggel sosem fog látni.
Azért érkeznek jó hírek is néha. Nemrég azt olvastam, a nápolyi rendőrség egy razzia keretében a Camorra több tucat tagját kapta el.
A csoport rendszeresen megvesztegette és megfélemlítette a közalkalmazottakat, hogy közbeszerzési eljárásokon nyerjenek, a legutóbbi helyhatósági választásokon pedig befolyásolta a végeredményt.
Van remény, hogy egyszer a mi hazai pénzbehajtóinkat is lekapcsolják. Már csak az kellene, hogy az olasz rendőrség nyomozati jogkört kapjon Magyarországon.

Szakács László