Lapkiadás
2009. 9. szám
Európában egyedülálló
A Zsaru magazin a rendőrség kiadványa
Az Országos Rendőr-főkapitányság tavaly közbeszerzési tenderen hirdette meg a Zsaru magazin öt évre szóló kiadói jogát, amelyet egyedüli pályázóként az Absolut Media nyert el. A januárban arculatfrissítésen átesett lap tartalmáért továbbra is az ORFK felel.
Váradi Piroska | szerk@lapkiadas.hu
A lapgazda Zsaru magazinnal kapcsolatban megfogalmazott célkitűzései többek között a rendőrség munkájának népszerűsítése, a lakosság és a rendőrség kapcsolatának javítása, a társadalom közérthető, hiteles tájékoztatása, valamint a bűnmegelőzés fontosságának tudatosítása. Az újság azokhoz szól, akik érdeklődnek a bűnügyek, -felderítések és a bűnmegelőzés iránt. A rendőrség a kiadvánnyal saját munkáját mutatja be, és a rendőrutánpótlás toborzásában is szerepet szán neki.
A Zsaru magazint január óta gondozó Absolut Media Kft. ügyvezető igazgatója, Botka Tamás szerint a hetilap igen költségigényes felület, és, ahogy ő fogalmaz, „reklámhasznosítás szempontjából kedvezőtlen ciklikusságú” egy havilaphoz képest. Ráadásul a Zsaru alapkoncepciója, hogy egyfajta hivatalos kiadványként pozitív kommunikációt folytasson az ORFK érdekeit képviselve, miközben a piacon is bizonyítania kell. „A Zsaru magazin egy speciális területen működő hetilap, hosszú távon stabil, kiszámítható olvasóközönséggel – véli Botka Tamás. – Ma, amikor a teljes piac szűkül, és e kiadványnak is érzékelhetően csökken az eladottpéldány-száma, a visszaesés nem olyan mértékű, mint a piacon lévő többi termék esetében.”
Az újság elsősorban az áruseladásból biztosítja működését. Terjesztése sokrétű, a Lapkeren keresztül és alternatív disztribúcióval jut el az olvasókhoz. Nagyon jelentős az az előfizetői bázis, amelyet az ORFK, illetve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium révén tudhat maga mögött. A kiadó közlése szerint a lap 35 ezer példányban lát napvilágot, de nem auditált. Szűkebb értelemben nincs konkurense a piacon, hiszen egészen más periodicitással, koncepcióval, terjedelemben jelenik meg, mint a hasonló témakörű Pandúr és Hekus magazinok.
A Zsaru megújulását elsősorban közterületi reklámeszközökön, óriásplakátokon hirdették tavasszal, „Bűn kihagyni” szlogennel. Ezt POS-aktivitások kísérték, kiemelt eladáshelyi pozicionálással. A terjesztési stratégiát is új alapokra helyezték.
Kiadói funkciók
Mielőtt az Absolut Media megkapta a lapot, másfél évig az ORFK gondozásában jelent meg. „A klasszikus kiadói tevékenységeket, mint például a hirdetésszervezés, nem gyakorolták, ami természetes, mivel nem fért bele a tevékenységükbe – mondja Botka Tamás. – A terjesztést sem optimalizálták, és a fogyasztókat nem motiválták az előfizetésre, egyszóval nem piaci elven működött a kiadás. Ezen kívánt változtatni a lapgazda, ezért is írtak ki pályázatot.”
„A bűnügy az a témakör, amely kortól és nemtől függetlenül érdekelheti az olvasókat. A Zsaru korábbi kiadója által végzett felmérés is ezt támasztotta alá – magyarázza Cs. Csala Károly főszerkesztő. A konkurencia pedig nagy, hiszen ma szinte minden médiumban találkozhatunk bűnesetekkel, sőt a bulvár egyik erőssége e témakör.”
Arra a kérdésre, hogy mivel ad többet a Zsaru, mint a többi médium bűnügyi rovata, az „Első kézből hitelesen” szlogent említi Cs. Csala Károly. Ez azt jelenti, hogy a magyar rendőrség forrásait használják, de ugyanolyan pozícióból indulnak, mint a többi lap. A rendőrség ugyanis figyel arra, hogy a verseny egyenlő legyen a médiumok között – állítja a főszerkesztő. Bár nem jutnak hamarabb a hírekhez, van egy nagy előnyük: az itt dolgozó munkatársak többségének jogi, illetve rendőri végzettsége van. Így sok esetben egy félmondatból többet szűr le a Zsaru újságírója, mint civil kollégái, „jobb orruk van hozzá”.
Helyzeti előnyük a szakmaiságban is rejlik, hiszen csakis bűnügyi újságírással foglalkoznak. Esetenként olyan szakembereket tudnak megkérdezni, akikkel jó munkatársi vagy baráti kapcsolatban állnak/álltak. Oknyomozó és elemző újságírást is folytatnak, amit sok lap nem engedhet meg magának. Tehetik, hiszen a kiadó a lapeladásból és a hirdetésből származó bevételéből finanszírozza a közvetlen költségeket és a külső munkatársak honoráriumát, viszont a rendőrség biztosítja az infrastruktúrát, adja a helyet, és fizeti a 22 fős szerkesztőség állományát. Igaz, ez a 22 fő nemcsak a Zsaru magazin megjelenéséért dolgozik, hanem a Rendőr című belső havi kiadványt is készíti – amely szakmai lap, és nem nyomtatásban lát napvilágot, hanem intraneten keresztül jut el az olvasóihoz –, valamint 2002 óta szerkeszti a Zsaru című hírportált.
A weboldal egy hét késéssel követi a nyomtatott lapot, ugyanakkor más célcsoporthoz is szól. Több mint ötven országban olvassák, ezért is jelenik meg rajta néhány kiemelt anyag angol nyelven is. A fórum rovat sikere meg is lepte a szerkesztőséget, több kontinensről is hozzászólnak az olvasottakhoz.
A magazin több nyelvterülettel, a spanyollal, a némettel, valamint az angollal kiemelten is foglalkozik, egy-egy kolléga követi nyomon az itteni eseményeket, s fordítja a lap számára az érdekesebb híreket, anyagokat. Leginkább azokra az ügyekre figyelnek, amelyeknek magyar vonatkozása is van.
Színesebben
Az új arculat kialakítása mindenképpen teammunka volt – erősíti meg a kiadó és a főszerkesztő is. A szakmai munka a szerkesztőségé, a külső megjelenés változásától a rovatstruktúra módosításáig azonban minden másban közösen döntöttek. Színesebbé vált a lap, nemcsak az oldalak alapszínében, hanem a fényképek terén is. A tördelés és a címek betűtípusa szintén megváltozott. Tartalmában is sokat módosult a magazin, hiszen míg korábban a bűn, a halálesetek, a negatív történések voltak jellemzőek, fekete-fehér fotós szociofílinggel, most olvasmányos, színes, a kriminalisztika világát sokoldalúan bemutató, a tartalomba a hétköznapi ügyeket is beszőni tudó kiadványt vehet kézbe az olvasó.
Az újság követi az éppen aktuális eseményeket, bár a bulvársajtónál visszafogottabban – teszi hozzá Cs. Csala Károly. Új rovatukban a Zsaru ügyvédje ad tanácsokat, híres embereket, „celebeket” szólaltatnak meg, foglalkoztak például Michael Jackson ügyével, vagy Joshi Bharat-interjút közöltek. (Talán kevesen tudják, Joshi Bharat valamikor a Zsaru magazin rovatvezetője volt.) Történeti visszatekintéseket és más érdekességeket is megjelentetnek. A rovatstruktúra a mai napig folyamatosan változik.
„A Zsaru magazint a válság mintha jobban megkímélné, lévén réteglap” – állítja Botka Tamás. Az elmúlt hónapokat tekintve saját terveikhez mérten kisebb elmaradásban vannak, az általános piaci körülményekhez képest ugyanakkor kedvezőnek ítéli saját helyzetüket.
| A rendőrségi sajtó története A magyar rendőrségnek (belügyminisztériumnak) 1869 óta – a háborús időszakokat kivéve – mindig volt nyomtatott sajtója. A tekintélyes szakíró, Csávolszky Béla kezdeményezésére, Forster József szerkesztésében jelent meg az első közérdekű rendészeti hetilap, a Közbiztonság. E kiadvány az adott korok igénye szerint többször átalakult: Rendészeti Közlöny (1878), Rendőri Lapok (1894), Bűnügyi Értesítő (1903), A Rendőr (1913), Rendőrségi Lapok (1914), A Rend (1921), Magyar Detektív (1925), Magyar Rendőr (1934, 1948–1951, 1956–1992) és végül Zsaru (1992). Az egyes évfolyamok magukon hordozzák a különböző társadalmi, politikai kurzusok lenyomatát, de jól követhető bennük a rendőri munka fejlődése, a szakmaiság kibontakozása. A rendszerváltást követően a Magyar Rendőr nyílt terjesztésű hetilapként jelent meg a sajtópiacon, azzal a céllal, hogy a közvéleménnyel megismertesse a belügyi szervezet tevékenységét. 1992-ben a belügyminisztérium tulajdonában lévő újságot és vele a szerkesztőséget átvette a kiadást addig is finanszírozó Országos Rendőr-főkapitányság, és az olvasók között meghirdetett pályázat eredményeként a lap új nevet kapott: Zsaru rendőrségi magazin lett. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kibocsátott 1992-es alapító okirat szerint a Zsaru szakmai hetilap. Bár a Zsaru a belső terjesztésű, nagy példányszámban megjelent Magyar Rendőr közvetlen jogutódja, tartalmában, felfogásában és formájában is jelentősen eltér tőle. Első száma 30 ezer példányban látott napvilágot, de 1993–94-ben már hihetetlen magasságokban szárnyalt: 220 ezer nyomott példány mellett a legnagyobb eladottpéldány-szám 183 ezer volt. A kereskedelmi televíziók és a bulvárlapok piacon való megjelenésével azonban ez a példátlan érdeklődés lecsökkent, napjainkban a 35 ezer nyomtatott példányból 20-25 ezret értékesítenek. |




Közösségi Média