Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

A Lapcom több fontos változtatással reagált az év első hónapjainak nehézségeire. Integrálták a szerkesztőségek munkáját, egyes funkciókat központosítottak. A következő években is a lapokra, a példányszámokra koncentrálnak, de intenzívebben fejlesztik az online területet. Kulcsszó a hatékonyság és a gazdaságosság. Idén nem érik el a tavalyi eredményt, de már látnak kiutakat.

Munkatársunktól   |   szerk@lapkiadas.hu

Szammer István, a Lapcom ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, nem számol a helyzet gyors javulásával, sőt úgy véli, a piac soha nem lesz már olyan, mint volt. Azok a területek, amelyek korábban a legtöbb bevételt generálták, mind meggyengültek. Az autóeladások a mélyponton vannak, az új áruházak nyitását elhalasztották, az ingatlanpiac hat éve zuhan. A mobiltelefonok piaca lényegében telített. A munkanélküliség egyre nő. A B2C-kommunikáció súlyosan visszaesett. „Minden tankönyvben benne van, hogy válság idején többet kell kommunikációra költeni, de ez a gyakorlatban nem működik – summázta Szammer István. – A nehézségekhez napi szinten kell alkalmazkodni.”
Az alkalmazkodás jegyében a Lapcom számos változtatást, korszerűsítést hajtott végre az utóbbi hónapokban. Ezek közül a leglátványosabb lépés az volt, hogy július elsejétől új külsőt kaptak a megyei napilapok, a Kisalföld és a Délmagyarország, amelyek mostantól egységes layouttal jelennek meg. „A korábbi két verziót gyúrtuk össze eggyé – mondta az új tördelésről Nyerges Csaba, a Kisalföld főszerkesztője. – Jó designerek dolgoznak házon belül. Két éve váltottunk utoljára designt, azt is saját szakembereinkkel oldottuk meg.”
Kívülről nem érzékelhető, ám a munka hatékonyságát jelentősen befolyásoló lépés volt a szerkesztőségi integráció bevezetése. Mindkét napilapnál összevonták a szerkesztőségi munkát, az újonnan kialakított „szuperdeszkekben” együtt dolgoznak a print és online verziók újságírói, szerkesztői. „Mióta válság van, még célirányosabban fejlesztünk – kommentálta az átszervezést Nyerges Csaba. – Bár ha nem lett volna válság, akkor is ugyanazt tettük volna.”

Központosítva
Győri székhellyel egy központi mellékletszerkesztőséget is létrehoztak. Ez az egység állít elő mindent, ami nem friss hír, hanem magazinos megjelenés. A hatfős csapat készíti a tévémagazint, a napi mellékleteket, a kereskedelmi mellékleteket és bizonyos külsős munkákat is, például nagy cégek, a Rába, a Graboplast magazinjait. Korábban is voltak tematikus oldalak mindkét lapban, eddig is használták egymás írásait, fotóit, de ezt a munkát mostantól tervezettebb, szervezettebb formában folytatják.
A mindennap négy oldalon megjelenő közös melléklet a Napraforgó címet viseli (tudniillik naponta „forog” a tematika). Az első oldal a női szakasz, az utolsó a receptek és a humor területe, a kettő között változnak a napi témák.
A receptekkel egyébként hatalmas sikereket arattak az utóbbi években. Az olvasók körében meghirdetett recept­versenyek több ezer alkalmi konyhaművészt inspiráltak. A beküldött receptekből már hét szakácskönyvet adtak ki, a legnépszerűbbnek bizonyult Édességkönyvből csak Győr-Moson-Sopron megyében 25 ezer példányt sikerült eladni.
A lapcomos napilapokhoz idén januártól tartozik egy 40 oldalas műsormagazin, amely konkurál a minőségi tévéújságokkal, 42 csatorna teljes programját közli. Péntekenként lát napvilágot, olyankor kétszer annyi lap fogy a standokon.
Nyerges Csaba fontosnak tartotta megemlíteni, a designváltás nem okozott problémákat az olvasóknak, elmaradtak az ilyenkor szokásos panaszok. Igaz, a lap nem is változott zavaróan nagy mértékben. Az új melléklet bevezetése óta a korábban általában 16 oldalas Délmagyarország is minimum 20 oldalon jelenik meg. „Az olvasóknak nincs már pénzük négy-öt újság megvásárlására, örömmel veszik, ha napilapjuktól megkapják a magazinos tartalmakat is” – mondta a főszerkesztő.
És persze bizonyos szolgáltatásokat is szívesen vesznek, amelyeknek praktikus haszna szintén a laphoz való kötődésüket erősíti. A Lapcom által kialakított hűségprogram keretében minden előfizető kapott egy plasztikkártyát, amellyel az adott megye sok száz üzletében vásárolhat kedvezményesen. Ezenkívül a lapokban heti és havi ajánlatok jelennek meg, amelyek keretében 20–40 százalék körüli árengedménnyel kínálnak termékeket.
Ugyancsak az olvasói kötődést erősíti az interaktivitás lehetősége, az, hogy bevonják az embereket az újságkészítésbe, legyenek a lapok tudósítói. Leg­inkább fotókat küldenek, de újabban már videofelvételeket is. Továbbra is népszerű az olvasói SMS. Sok szülő, nagyszülő büszkeségét táplálta a Szín 5-ös összeállítás: a két megye összes kitűnő tanulójának a fényképét lehozták a lapokban.
Rendszeresen indítanak kampányokat közösségi témákban is. Például a településeken egyre több új utca, lakónegyed születik, a mentők emiatt sokszor nem találják meg a telefonon jelzett ­helyszínt. A szerkesztőség összefogott a GPS-forgalmazókkal, és hamarosan a megye összes mentőjébe navigációt szereltek. Hasonló akcióban került a kocsikba gyerekülés is.
Korábban egyébként a Kisalföldnek külön győri és soproni mutációja volt, de az elkülönülést megszüntették. Most a városoknak és kistérségeknek van saját oldala, oldalpárja az azonos tartalmú újságon belül. Mint Nyerges Csaba elmondta, a helyi lapokat a lokális információkért veszik, de az embereket más települések dolgai is érdeklik, hiszen jócskán vannak baráti, rokoni szálak a megyén belül. A döntés helyességét a rendszeresen készülő kvalitatív és kvantitatív piackutatások is visszaigazolták.
„Üzletpolitikánkban nagyon fontos a példányszám. A cég teljesítményét a két megyei lap határozza meg, ezek adják a teljes árbevétel 75 százalékát – jellemezte a helyzetet Szammer István. – Nem vagyunk naivak, nem gondoljuk, hogy a példányszám örökre megmarad. De a csökkenés lassítható. Nem kampányokban, hanem a tartalom minőségében hiszek. Időnként esetleg lehet ­kisebb az oldalszám, nem szabad azonban olyan megszorításokat végrehajtani, amelyek nyomán elveszítjük az olva­sókat.”

Erős márkák
Más regionális kiadókhoz hasonlóan a Lapcom is lényegesebben több energiát fordít weboldalai fejlesztésére, de nem indít lapfüggetlen megyei portálokat. „Nem kell új brand – mondta Szammer István. – Erős márkáink vannak, fölösleges másokat kitalálni.”
Mindkét megyei napilapjuk online verziója sokat fejlődött az utóbbi másfél évben: a tavalyi hatezres napi látogatottsággal szemben ma nagyjából kétszer harmincezer egyedi látogató keresi fel naponta a Kisalföld és a Délmagyarország online megjelenését.
„A megyei lapok gyakorlatilag százszázalékos lefedettséget biztosítanak. Egykapus rendszert működtetünk. Minden eszközünk megvan ahhoz, hogy
az ügyfeleket kiszolgáljuk. Még kevés az online bevétel, de mi »tereljük« a pénzt. A helyi piacon ugyanis mi győzzük meg az ügyfeleket, hogy használják az internetet is – jellemezte a helyzetet Szammer István. – Még óriási a különbség a print és az online között, de két-három év alatt hatalmas előrelépés lesz, a válság is pörgeti ezt a folyamatot. Tudunk olyan megoldásokat adni az ügyfeleknek, amelyek kiszolgálják az igényeiket.”
Az ügyvezető fontosnak tartja a fiatal olvasók megnyerését, de úgy véli, őket hírekkel nehezebb megfogni, inkább a szórakoztatás kell nekik, és némi hír
a saját életükről. De ha „lazítják”, szórakoztatóbbá teszik a lapokat, a fiatalok is elolvassák.
Szammer István az idei januárra visszautalva azt mondta: olyan volt, mint amikor a Titanic a jéghegynek ütközött. „Tíz év sikerrel a hátunk mögött nem szoktunk hozzá, hogy veszítsünk, eddig igazi hullámvölgy sem volt. Nyugaton az elmúlt évtizedekben voltak hullámzások, nálunk mindeddig töretlenül fejlődött a médiapiac. De lelkileg már túljutottunk
a nehezén. Most már a jövőn dolgozunk. Nem érjük el a tavalyi eredményt, de már látunk kiutakat. A következő két-három évben is nagyon odafigyelünk a lapokra, a példányszámokra, és fejlesztjük az online területet. Mindent megteszünk a hatékonyság, a gazdaságosság érdekében, hogy a tulajdonosok ne csak a szép lapoknak, hanem a nyereségnek is örülhessenek.”