Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

A grafikai papírok piacán 2008-ban nagyobb ütemben emelkedtek az árak, 2009 elején a növekedés lelassult, majd a második fél évben inkább már csökkenő tendenciát érzékeltünk. A Lapkiadás és Médiapiac utánajárt, mire számíthatnak a kiadók 2010-ben.

Munkatársunktól   |   szerk@lapkiadas.hu

A műnyomó és magazinpapírok piacán az M-real grafikai papírok üzletágát bő egy évvel ezelőtt felvásárló Sappi két vezető munkatársával, Juhani Hacklin regionális ügyvezető igazgatóval és Beáta Süleová kereskedelmi vezetővel beszélgettünk az idei év várható fejleményeiről.
A szakemberek lapunknak elmondták, a gazdasági válság a papíriparban is fájdalmas leépítésekre kényszerítette a piaci szereplőket. A papírgyárak kapacitása 2006–2008 között mintegy 15 százalékkal visszaesett. Lényegében egyensúlyba került a kereslet és a kínálat. Ilyenkor az árak emelkedni szoktak. Közbejött azonban a gazdasági válság, az európai papírfogyasztás szűk egy év alatt mintegy 25 százalékkal csökkent. Ezen belül a kelet-európai régióé több mint 30 százalékkal. A grafikai papírok forgalma nagyjából a 2005. évi szintre süllyedt, és valamennyi piaci szereplő biztosra veszi, hogy Nyugat-Európában már soha nem éri el újból a 2008. évi mértéket.
Beáta Süleová és Juhani Hacklin emlékeztetett arra, Nyugat- és Kelet-Európa között hagyományosan igen nagy eltérés van az egy főre jutó papírfogyasztásban. A rendszerváltás óta eltelt mintegy két évtizedben mérséklődött ugyan a különbség, de messze nem tűnt el. „Sokáig hozzá voltunk szokva az egyenletes növekedéshez. A mázolt grafikai papírok fogyasztáscsökkenése már 2008 közepén elindult, az év utolsó két-három hónapjában pedig 10 százalék körüli visszaesést tapasztaltunk 2007-hez mérten – mondta a regionális ügyvezető igazgató. – De a brutális zuhanás 2009 januárjában jött, amikor az európai papírgyártók szakmai szövetsége –31,8 százalékot regisztrált a 2008. januári szinthez képest.”

Kelet és nyugat
A korábbi trendnek megfelelően Európa nyugati és keleti felében jelentősen eltértek egymástól a számok. Míg a kontinens fejlettebb régióiban 2009-ben összességében –20,9 százalékon zárt az iparág, keleten a grafikai papírok forgalma 31,7 százalékkal esett vissza. Hazánk a maga –17,4 százalékával első látásra nem áll olyan rosszul, ám ebben nincs benne a külföldi nyomdákban előállított magyar nyelvű kiadványok példányszámának csökkenése. Ráadásul a Magyarországra szállított magazinpapírok mennyisége 2005 óta folyamatosan erodálódott a külföldön gyártott lapok miatt, a csökkenés már 2008-ban elérte a 10 százalékot a 2007-es mennyiséghez képest. A visszaesés egyaránt érintette a hirdetésből élő sajtótermékeket és a szórólapok ágazatát.
A folyamat azonban nem vezethető vissza kizárólag a jelenlegi gazdasági válságra. Európa azon a fejlődésen (visszafejlődésen) megy keresztül, amelyet az Egyesült Államok piacán már jó öt-tíz évvel korábban megfigyeltek.
Igaz, nem a teljes papírfogyasztás csökken. Amióta megjelentek az első jóslatok a papírmentes irodáról, az irodai papírok forgalma egyenletesen nő.
A szó szerint vett (és önmagában is növekvő) irodai fogyasztás mellett ugyanis robbanásszerűen bővült az irodai papírok otthoni használata, a háztartásokban gomba módra szaporodó számítástechnikai eszközöknek köszönhetően.
A papíripar perspektíváit elemezve Beáta Süleová úgy értékelte, még mindig túl nagy gyártókapacitások vannak.
A termelők harcolnak a mennyiségekért, piaci részesedésük megtartásáért. A túlkapacitások miatt a nyomott árak mellett azonban egyik papírgyártó sem keres pénzt (miként a hasonló cipőben járó nyomdák sem). A termelők és a kereskedők küzdenek a számukra kedvező árakért, de ebben a háborúban senki nem nyer. A végfelhasználók, a kiadók viszont jól jöhetnek ki a gyártók árharcából.
Az iparág struktúrájában minden ­bizonnyal további változások lesznek, hiszen hosszú távon senki sem lehet veszteséges. A papíripar olyasfajta átalakuláson megy keresztül napjainkban, amilyet a légi közlekedésben láttunk néhány éve. Nem is olyan régen a légitársaságok még meglehetősen drágán adták a szolgáltatásaikat, a jegyeket pedig jórészt ügynökségeken, utazási irodákon keresztül értékesítették. Aztán viharos gyorsasággal teret nyertek a „fapados” légitársaságok, amelyek interneten árulták a jegyeket, olcsón, közvetítők nélkül.
A közvetítők kikapcsolása már a papíriparban is megkezdődött. Megjelentek a piacon azok a kínai cégek, amelyek egy-egy papírtípus előállítására szakosodtak. Ezek a gyárak a világhálón veszik fel a rendelést, és olcsón (de nem gyorsan) leszállítják az igényelt árut. A felhasználók választhatnak a két megoldás közül. Újfajta disztribúciós modell van kialakulóban, amely lassan, fokozatosan változásokat idézhet elő a papírkereskedelemben. Magyar szempontból érdekes megemlíteni, hogy a nemrégiben Szolnokon leszerelt gépek már munkába álltak Kínában. Ám az ilyen esetek nyomán a kapacitás nem csökken, hanem növeli az európainál olcsóbb papírok kínálatát.

Eltűnő nyereség
A papíripari alapanyagok és az energia ára eközben folyamatosan nő. „Már eddig sem nagyon volt nyereség az ágazatban, ezután pedig még nehezebb lesz profitot termelni – mondta Juhani Hacklin. – Tavaly még mindenki spórolt, amivel lehetett, de ma már alig van lehetőség a további költségcsökkentésre. Újabb csődök következhetnek be, ezzel eltűnhetnek a jelenlegi túlkapacitások.”
A papíripar strukturális átalakulását ugyanakkor lassítják bizonyos szociális megfontolások. A kormányok és az önkormányzatok igyekeznek megőrizni a munkahelyeket, kedvezményekkel, támogatásokkal törekednek fenntartani a foglalkoztatottságot. Ám ezek a lépések az alapvető problémákat nem oldják meg, csak konzerválják a meglévő állapotokat, ideig-óráig életben tartják azokat a gyárakat, amelyeket tulajdonképpen már régen be kellett volna zárni.
Juhani Hacklin úgy látja, a kiadói ipar is jelentősen átrendeződött, és várható az ágazat további átalakulása. A napilapok korábban igen jelentős bevételi forrása, az apróhirdetés például szinte már teljes egészében átkerült az internetre. Valószínűsíthető, hogy a válság elmúltával a papírfogyasztás ismét növekedésnek indul. A kelet-európai régió viszonylag gyorsan, a nyugat-európai ugyanakkor egyáltalán nem nő majd, előbb-utóbb vélhetően kiegyenlítődik a különbség, de lehetetlen megjósolni, mikor. A Sappi ügyvezetője a kiadóknak is üzent: a sajtó legyen attraktívabb, ez jó hatással lesz a papíriparra is. Jó sztorikat kell találni, és ezeket élvezetesen kell tálalni, hogy az olvasóknak legyen kedvük fizetni értük.