Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

Böjte Csaba: „Aki nem hisz abban, hogy mennyi jó ember van, az kezdjen el valami jót tenni, és meglátja, milyen sokan odaállnak mellé.”

Győrffy István   |   központi főszerkesztő, Pannon Lapok Társasága

A Pannon Lapok Társasága most először nem küldött karácsonyra ajándékokat senkinek sem. Az erre a célra felhasználható pénzt jótékonysági célra fordítottuk, mégpedig oly módon, hogy segítségül hívtuk olvasóinkat is forintjaink megtoldásához. Ez a megfontolás szervesen illeszkedett a PLT-lapoknál 2009 tavaszán elindított új tartalommegújítási programhoz, melynek egyik eleme a fokozott társadalmi szerepvállalás, az olvasókkal való interaktivitás szélesítése. Az év során több, országosan is figyelmet keltő közcélú akciója volt a lapoknak, de olyan eredményre, amilyennel az újságok karácsonyi jótékonysági adománygyűjtése zárult, senki sem számított.
Az olvasók segítségével sikerült olyan karitatív célokat találni minden megyében, amelyek megvalósításához széles körű lakossági csatlakozás volt remélhető. Minden szerkesztőség felkutatott egy olyan személyt, családot, akinek, amelynek nemcsak a nehéz gazdasági helyzet miatt, hanem más okból is szinte az utolsó szalmaszál volt a várható támogatás.
Az adománygyűjtés november közepén azzal indult, hogy a kiválasztott rászorultak számára szerkesztőségenként nyitottunk egy-egy 300 ezer forintos számlát, s kértük olvasóinkat, hogy adományaikkal csatlakozzanak a kezdeményezéshez. Az adakozási példamutatás mellett a gyűjtés iránti figyelem ébrentartása érdekében egy eddig nem használt feldolgozási módot is beindítottunk lapjainkban. A kiválasztott támogatásra szorulók mindennapjairól, a gyűjtés állásáról értelemre s érzelemre ható napi folytatásos úgynevezett életképriportokat készítettünk. Vagyis a kezdéstől a jótékonysági gyűjtés befejezéséig megteremtettük az adományozás teljes nyilvánosságát, érzékletesen mutattuk be a rászorulók kilátástalanságát, vergődését, félelmeit, reményeit.

Kik voltak a főszereplők?
A Zalai Hírlap a fogyatékos, önellátásra nem képes bátyjával élő nagykanizsai Simon Józsefet választotta a karitatív akció kedvezményezettjéül. A még tanuló, 22 esztendős fiatalember édesapját nyolc évvel ezelőtt, édesanyját pedig 2009 januárjában veszítette el. Utóbbitól csaknem 11 millió forintos visszafizetendő hitelt „örökölt”. A fiú, hogy az óriási hiteltehertől megszabaduljon, novemberben lemondott a legfontosabb anyai örökségéről, a lakásról, amelyben fogyatékos bátyjával élt.
A törvény szerint Józsinak néhány héten belül el kellett volna hagynia a lakást, a két testvért elválasztották volna, a fogyatékos fiú intézetbe, Józsi pedig az utcára került volna.
A Fejér Megyei Hírlap szerkesztősége a szívbeteg Csordás Koppány megsegítését választotta az akció „főszereplőjéül”. Csordás László és felesége akkor 15 hónapos szívbeteg fiuk, Koppány szívműtétének időpontjára várt. A család az elmúlt másfél évben egyre nehezebb helyzetbe került, megtakarításaik gyermekük életének megmentésére mentek el. Ráadásul székesfehérvári panellakásukból egy lovasberényi házba „menekültek”, mivel csendháborításért feljelentették őket. Fiuk állapotának szinten tartása érdekében éjszaka is „zajongtak”, porszívót használtak a kicsi torkában, orrában felgyülemlett váladék eltávolítására, e nélkül ugyanis Koppány megfulladt volna. Egy lovasberényi házat kaptak kölcsön, ez azonban messze nem biztosított steril környezetet a gyermek számára.
A Vas Népe a kőszegi Sólyom család megsegítése céljából indította az adományozást. Sólyomék Békés megyéből érkeztek néhány évvel ezelőtt Vasba azért, hogy a kisebbik, erősen asztmás kisfiúnak hegyi levegőt keressenek. Az idősebb fiúról viszont már itt derült ki, hogy leukémiás. Albérletben élnek, a családfő közben munkanélküli lett, a beteg gyerekeken kívül van egy kislány is a családban.
Karácsonyi jótékonysági akciónknak németországi vonatkozása is lett, hiszen egy Veszprém megyei ötéves kisfiút, az ajkai Hacher Patrikot Németországban gyógykezelték. Ő a második májbeültetésen esett át a gyűjtés kezdete előtti napokban Kiel kórházában. Patrik kezelését állja a magyarországi egészségbiztosító, szülei ottlétét az első alkalommal teljesen, most már csak részben fedezi a magyar Máj Alapítvány. A szülők kis igényű emberek, pillanatnyilag Németországban két adag ebédet kapnak egy napra, azon élnek hárman. Nekik azért van szükségük segítségre, hogy amíg az apuka vissza nem tud menni dolgozni (van munkahelye), addig is kihúzzák valahogy. Például hogy ne vesszen el a lakásuk, amelyet kölcsönből vettek. Az anyuka rokkantnyugdíjas, kétoldali csípőficammal, műteni kellene.

Az olvasók reakciója
A gyűjtés napok alatt igen sikeres lett, szinte közüggyé vált. Ez egyrészt a példás marketing-előkészítésnek volt köszönhető, egyszerű és jól kezelhető volt az adományozás technikája, másrészt sikeressé vált az akció napi publicitása, a jó értelemben vett „reality show” (nevezzük inkább napi folytatásos életképeknek).
Minden lapnál sikerült olyan újságírót választani sorozatszerzőnek, aki szoros, személyes kapcsolatot alakított ki a támogatott családdal, szinte maga is családtagnak számított.
A napi életképsorozatok végképp meggyőzték olvasóinkat arról, hogy felajánlásainkra és szeretetükre érdemesek az írások szereplői. Olvasóink gyorsan a megsegítendők mellé álltak, adományunk több megyében néhány nap alatt megtöbbszöröződött, egyértelműen bizonyítva lapjaink hitelességét, anyagiakban is mérhető mozgósító erejét. Ezzel kapcsolatosan egy kőszegi református lelkész elmondta, hívei nem nagyon hisznek az alapítványok, egyesületek gyűjtéseiben, mert nincs rá garancia, hogy az adomány oda kerül, ahová szánták, de ha a megyei lap kezdeményezi az akciót, akkor az biztosan támogatható, vállalható és fontos ügy.

Lapjaink ajándéka a karácsonyfa alatt
A veszprémi Napló olvasói Hacher Patrik családjának megsegítésére – a lap adományával együtt – összesen 1 millió 552 ezer forintot gyűjtöttek össze a kisfiú gyógyulása érdekében életre hívott számlán. Óriási volt az öröm, amikor a Napló megbízásából a WAZ konszernhez tartozó testvérlapunk, a Westfalenpost munkatársai átadták az adományt a kieli kórházban Patrik szüleinek.
A gyűjtés alatt sikeres életmentő műtétet hajtottak végre a 15 hónapos Fejér megyei Koppányon. Előzménye, hogy az orvosok komplikációra számítottak, s emiatt az operáció idejét egyre csak halasztották. Végül a gyermek állapota tarthatatlanná, életveszélyessé vált, cselekedni kellett. Lovasberényben ekkorra a kisfiú már a falu Koppánya lett. Lovasberény mellett a megye egésze megmozdult, számos megindító története van a segítségnyújtásnak. Az egyéb ajándékokon kívül 1 millió 160 ezer forintról szóló csekket helyezhettünk el olvasóink adományaként Csordásék karácsonyfája alatt.
A Vas Népe adománygyűjtő számlájára mintegy két és félmillió forint érkezett, az igen jelentős, e számlától független segítség mellett. A kőszegi önkormányzat például bérlakást utalt ki a családnak, amelyet az év első negyedévében vehetnek majd birtokba, a családfő pedig akciónk elindulása után munkát kapott egy kőszegi vállalkozónál.
A Vas Népe újságírói úgy gondolják, hogy nemcsak egyszerűen összegyűjtöttek és átadtak közel két és fél millió forintot, hanem olvasóik segítségével rendbe tették egy család életét, ha minden igaz, hosszú távra. De fontos a PLT munkatársaira összességében érvényes megállapításuk is, amelyet a főszerkesztő, Halmágyi Miklós így foglalt össze: „A külső visszhang nagyon pozitív, de ennél is lényegesebb, hogy a saját kollégáim, akik, valljuk be, sokszor küzdenek azzal az érzéssel, hogy munkájuk néha értelmetlen szélmalomharc, láthatják, mi mindent tehetnek az emberekért. Megtapasztalhatják, hogy hivatásuk, az újságírás mi mindenre jó, s általa mi minden jót lehet cselekedni.”
Nagykanizsán összesen 2 092 813 forintot adhattak át kollégáink a gyűjtésben oroszlánrészt vállaló civil szervezetek képviselőinek jelenlétében Simon Józsefnek. Az akció közéleti visszhangja is rendkívül kedvező volt. A kanizsai önkormányzat például, megváltoztatva a saját maga állította szabályokat, soron kívül önkormányzati bérlakást juttatott a testvérpárnak, amelybe már be is költözött a két fiú. Az összefogás, a hála azonban másként is megfogalmazódott az egyik zalai faluban. A december 24-i éjféli misén a szentbeszédnek is témája volt az adománygyűjtő akció. Mint elhangzott: „Simon József megsegítése a hétköznapi csodák egyik legszebb példája.”
Nem tartozik a csodák világába, csupán tény: a PLT-lapok 1,2 millió forintos adományát mintegy hatmillió forinttal hálálták meg az újságok olvasói.
A történet üzenete világos számunkra!