Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

Nagy sikerként könyvelheti el a magyar lapkiadószakma, hogy mintegy hároméves küzdelem után sikerült saját kézbe vennie a lapkiadóknak járó reprográfiai jogdíjak kezelését a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesülete (Repropress) révén.

Süle László   |   szerk@lapkiadas.hu

Az idáig vezető kacskaringós utat nyugodtan nevezhetjük – sporthasonlattal élve – maratoni futásnak. A lapkiadókat megillető reprográfiai díjakat kezelő egyesület megalapításának ötlete 1999-ben merült fel először a Magyar Lapki­adók Egyesületének (MLE) elnökségi ülésén. A téma 2007-ben újra előkerült, majd ugyancsak az MLE keretein belül döntés is született a közös jogdíjkezelő szervezet létrehozásáról és az ehhez szükséges források rendelkezésre bocsátásáról.
Az azóta eltelt időszakban elkészült több száz oldal szakmai dokumentum, kiment több ezer e-mail, és több mint száz személyes tárgyalás zajlott az ügy érdekében. Mindez szerencsére nem eredménytelenül, hiszen a kiadók megalapították, és 2008-ban a bíróság is bejegyezte a Repropresst, ám ahhoz, hogy a közös jogkezelő társaság ténylegesen megkezdhesse működését, meg kellett egyeznie a reprográfiai díjakról a folyóirat-képviselet szempontjából monopolpozícióval bíró Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Rep­rográfiai Egyesületével (Maszre).
A Maszréval folytatott hosszas tárgyalássorozatot követően a Repropress 2009 folyamán megkötötte az együttműködési megállapodást a folyóirat-kiadók képviseleti jogának átvételéről, és megtörtént a jogosulti körök elhatárolása.
A Maszre lemondott a folyóirat-kiadók mint reprográfiai jogdíjra jogosultak képviseletéről, és kizárólag a szép-, a szakirodalmi szerzők, valamint a könyvkiadók képviseletét látja el közös jogkezelőként.
Ezután végső jogi aktusként az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Repropresst hivatalosan is nyilvántartásba vette mint a napi- és az egyéb időszaki lapok kiadóinak közös reprográfiaijogdíj-kezelőjét.
A minisztériumi akkreditációval párhuzamosan a Repro­press benyújtotta tagfelvételi kérelmét a Magyar Reprográfiai Szövetséghez (MRSZ). Az MRSZ 2009. december 17-ére hívta össze a beadvánnyal kapcsolatos közgyűlését, ahol egyhangú határozattal a Repropress felvétele mellett döntöttek.

Az MRSZ mint a reprográfiai jogdíjak beszedésére felhatalmazott egyesület a Repropress Maszréval kötött egyezsége értelmében 2009 után a folyóirat-kiadókat megillető jogdíjakat már a Repropress számára utalja át, először várhatóan 2010 első fél évében. A Magyar Reprográfiai Szövetséghez 2009. december közepéig befolyt összeg (szóbeli tájékoztatás alapján) 327 millió forint, amit csökkent a szervezet működési költsége. A Maszre–Repropress együttműködési megállapodás szerint a folyóirat-kiadóknak és könyvkiadóknak járó jogdíjak (a 40 százalékos kiadói keretet 100 százaléknak tekintve) 12-88 százalékos arányban oszlanak meg a felek közt.
Becsléseink alapján így a folyóirat-kiadókat megillető jogdíjak éves szinten 11–15 millió forint között mozoghatnak majd.
A Repropress a jogdíjakat a működési költségek levonása után egyedi felosztás formájában – amennyiben ennek feltételei fennállnak – a jogosult kiadók között szétosztja. Ha a felosztási szabályzat alapján az egyedi jogdíjfelosztás kívánalmai nem teljesülnek, akkor a Repropress a jogdíjalapból pályázati formában a lapkiadószakma közösségi célkitűzéseit, projektjeit támogatja.
A jogdíjak minél korrektebb felosztása érdekében fontos lenne, hogy a lapkiadók mint reprográfiai jogosultak minél nagyobb számban lépjenek be a Repropressbe, illetve bocsássák a rendelkezésére a felosztási szabályzatban meghatározott adatokat. Az egyesület reprezentativitása egyébként már most is nagy, jelenleg 34 lapkiadó taggal rendelkezik.
A Repropress másik fontos célkitűzése volt alapításakor, hogy elismertesse a napilapkiadók reprográfiai díjakra való jogosultságát, hiszen e kiadókat a szerzői jogi törvény (Szjt.) korábban kizárta a jogosulti körből. A szervezetnek hosszas előkészítő munka után sikerült elérnie a vonatkozó jogszabálynak a napilapkiadók reprográfiai jogosultságát lehetővé tévő megváltoztatását. További feladat az Szjt. 2009 februárjában életbe lépett módosításának gyakorlati kivitelezése, számos, még a jogérvényesítés útjában álló technikai akadály lebontása: azaz hogy a napilapkiadók is részesedjenek az őket megillető díjakból.