2010. 10. szám | Elektronikus média

A videó az internet jövője?

Egyszer megnyílnak a pénztárcák

Amikor Steve Chen és Chad Hurley 2005 egyik estéjén nekiindultak az éjszakának, még nem tudták, hogy aznap valami olyasmi fog történni velük, ami megváltoztatja az internet történetét. A két barát – akik a PayPalnál ismerkedtek meg – a buli után azon kezdett gondolkodni, miért nincs egy olyan egyszerű videomegosztó rendszer a weben, mint az akkoriban annyira népszerű Flickr a képfeltöltők piacán. Egy hely, ahová az emberek feltehetik a bulizós és családi videóikat.

Az ötletet pillanatok alatt tett követte, és megszületett a YouTube, a világ első valóban működőképes és széles tömegek számára hozzáférhető videomegosztó szolgáltatása.

A YouTube-ot berobbanását követően felvásárolta a Google 1,65 milliárd dollárért, és eközben kissé ki is került a szakmai párbeszédből, mert a sajtó erőteljesebben koncentrált az internet Google-lel vetekedő fenegyerekére, a Facebookra.

Míg a közösségi hálózatok azért küzdöttek az elmúlt két évben, hogy a web domináns startoldalaivá váljanak, a videós tartalmak az emberek internetezésre fordított idejének egyre nagyobb részében jelennek meg céloldalként, ahová a keresőkről, a közösségi média felületeiről mennek a felhasználók eltölteni a szabad óráikat.

A YouTube megölte az MTV-t; ami a kilencvenes évek generációjának a zenei csatorna volt, az ma felhasználók millióinak a YouTube. A videomegosztó annyira sikeres zenei szempontból, hogy hamarosan részben önálló szolgáltatásként, amolyan online rekreációs paradicsomként elindítja Vevo nevű, kifejezetten zenei tartalmak fogyasztására fókuszáló aloldalát.

A látogatottság szempontjából sincs mit szégyellnie a YouTube-nak, a szolgáltató ugyanolyan iramban, mint a Facebook, lényegében elfoglalta a világ minden országában a vezető pozíciók valamelyikét, itthon is bekerült a top 5 oldal közé.

A videós népsportot jelentő YouTube mellett a nagy kiadók is észrevették, hogy a web mint terjesztési csatorna elképesztő lehetőségeket rejt magában. Komolyabb erőlködés nélkül is elképzelhető: a gyártók számára megvan a lehetőség, hogy világszintű terjesztési platformokat hozzanak létre, ahová a felhasználók közvetlenül felmehetnek megnézni a kedvenc videóikat, olyan platformokat, ahol nincs szükség közvetítő cégekre. Az egyetlen dolog, amely sokáig meggátolta őket ebben, az az volt, hogy az interneten nem létezett olyan üzleti modell, amely akárcsak megközelítette volna a televíziózás modelljét, még a tartalmak gyártásának költsége és az infrastruktúra üzemeltetése se feltétlenül jött ki a webes terjesztésből.

Az elmúlt három-négy évben azonban megváltozott a helyzet. A kiadók, a televíziók és szinte minden, mozgóképben érdekelt szereplő komoly vérveszteségeket kezdett elszenvedni, vagy legalábbis a növekedés lassulását érzékeli a média átalakulása miatt, így nemzetközi szinten is fókuszba került az új üzleti konstrukciók keresése. A másik oldalon az online térben jártas vállalkozások és a technológiai cégek a szürkezónából érzékelhetően kezdenek jogilag is védhető megoldásokat szállítani, így komoly kockázatot jelentenek a klasszikus mozgóképes piac szereplőinek.

Úgy tűnik, az üzlet kezd beindulni. Nézzük csak meg a három legfontosabb online videós üzleti modellt.

Az Apple bebizonyította, hogy teljesen integrált szolgáltatási lánccal, a technológiától kezdve a szoftveren át a terjesztésig mindent egy kézben tartva jogilag teljesen tiszta formában képes mozgóképes tartalmakat szervírozni, úgy, hogy az emberek hajlandók videóért online fizetni darabonként, pay-per-view rendszerben.

Hasonlóképpen a Netflix, Amerika első számú internetes DVD-kölcsönzős fenegyereke is óriási robbanásról számolt be streaming szolgáltatásának bevezetése kapcsán, így az is kiderült, hogy az előfizetős videózás működőképes üzleti konstrukció.

A YouTube után elindított, gyártói oldalról érkező, az NBC, a Fox és az ABC által 90 százalékban tulajdonolt Hulu weboldal, ahol a felhasználók a legjobb sorozatokat nézhetik meg ingyen, szintén egyre sikeresebb. A YouTube állítólag már milliárd dollárban mérhető bevételt termel 2010-ben, a Hulu pedig hamarosan tőzsdére megy a további terjeszkedés érdekében. Az ingyenes, hirdetők által fizetett televíziózás is kezd működőképessé válni.

Legyen szó darabonként fizetős, előfizetős vagy hirdetésekkel támogatott ingyenes modellről, az online videózás áttörés előtt áll. Ha ehhez hozzáveszsük, hogy az internet egyre elterjedtebb, egyre gyorsabb és olcsóbb lesz a következő nagyjából beláthatatlan hosszúságú időszakban, akkor érzékelhetjük, a lehetőségek óriásiak.

Az elérés nagy úr, és a kiadók is tapasztalják, hogy elképesztő igény van a videós tartalmak fogyasztására, ezt az igényt pedig eddig leginkább a fájlcserélő rendszerek elégítették ki a jogi problémák miatt komolyabb üzleti lehetőség nélkül.

A videós szolgáltatók azonban megmutatták, hogy a felhasználókat legális formában is el lehet látni tartalommal. A Wired egyik új cikke már arról számol be, hogy az amerikai piacon a webezést, a fájlcserét és lényegében minden más online aktivitást kezd lehagyni a videók iránti igény az adatforgalmat tekintve.

Az online adatforgalom megoszlásának változás az USA-ban
Az online adatforgalom megoszlásának változása az USA-ban

Ez persze még nem mutatja a használat valós mértékét, inkább azt, hogy a mozgókép „rendesen eszi” a sávszélességet, de az online videózás népszerűsége – videók a YouTube-on, videobeágyazások a Facebookon, ingyenes sorozatok valamelyik szolgáltató oldalán, filmekre való előfizetések vagy darabonként töltögetett kedvencek – valószínűleg hamarosan a látogatottsági, médiafogyasztási adatokban is láthatóvá válik majd.

A hazai internetes és televíziós cégek is érzik a változást, és kezdenek egyre komolyabb erőt kifejteni a fogyasztók online megnyerése érdekében. Az RTL Klub nemrég indította el az RTL Most nevű szolgáltatását (a szerző részt vett a fejlesztésben – a szerk.), amely révén saját gyártású sorozatokat és filmeket lehet megtekinteni, de hasonló szolgáltatással jelentkezett a TV2 is, az online tartalomszolgáltatók többsége pedig belekezdett a videomegosztók fejlesztésébe. Az Index az Indavideóval (a szerző ennek fejlesztésében is részt vett – a szerk.), az Origo a Videával van jelen a piacon, illetve mindkét szolgáltató saját gyártású tartalmakkal is próbálkozik: IndexVideó, Origo Tévé.

A hazai piac a penetráció, a fizetési hajlandóság szempontjából még komoly kihívásokat jelent, de ezek azok az évek amikor el lehet foglalni a videózás új piacait, az itthoni szolgáltatóknak pedig nagyon kell „hajtani” a fejlesztéseket, ugyanis látszik, hogy az új világban a szolgáltatások nem állnak meg az országhatároknál. A YouTube a felhasználói tartalmak terén letarolta a hazai piacot, kérdés, hogy a televíziós tartalmakat birtokló cégek mikor kezdenek erőteljes terjeszkedésbe lokálisan. Mire ez megtörténik, az itthoni szereplőknek már kész megoldásokkal kell rendelkezniük.

A videózás bebizonyította, hogy üzletileg ugyan még nem versenyzik a tévével, de egyre életképesebb online, a látogatottság szempontjából talán mindennél fontosabb szerepe lesz az internetfelhasználásban az asztali és a mobil készülékeken egyaránt, így valószínűleg az egyik legizgalmasabb területté válhat a következő években.


Szerző: Dobó Mátyás

www.facebook.com/doransky.hu

www.peers.hu

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

1 napja

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten - írja az MTI.

Szlogent váltott az Arval

2 napja

Az eddigi „We care about cars. We care about you.” szlogent 2020-tól a „For the many journeys in life” mottóra cseréli az Arval flottakezelő.

Átalakult a Rockstar Photographers

2 napja

Nemzetközi vizuális kommunikációs ügynökségként határozzák meg jövőbeli működési formájukat a Rockstar Photographers alapítói, Buda Lorina és Kálló Péter.

Díjat nyert az Auchan

2 napja

A Fogyatékosság-barát Munkahely Díj tíz éves fennállása alkalmából Champion díjat kapott az Auchan.

Online tananyagot készített a Magyar Telekom

2 napja

A vállalat sokszínűségi és esélyegyenlőségi koncepciójának elkészítése előtt munkatársaihoz fordult és egy anonim kérdőív segítségével mérte fel a vállalati kultúra állapotát.