2010. 10. szám | Melléklet

Folyamatos forradalmak között

A jövő médiája

Miközben a nyomtatott lapok piacát még mindig a válság okozta nehézségek kötik gúzsba, a digitális média megy a saját útján előre, és a kiadói világ számára is új üzleti lehetőségeket kínál. Az itt megfigyelhető forradalmak sokkal gyorsabban zajlanak le, mint azt valaha is gondoltuk volna. A Médiapiac.com által rendezett, A jövő médiája című szakmai konferencián a print- és az online világ szakértői osztották meg tapasztalataikat a közönséggel. A prezentációk megtalálhatóak a www.mediapiac.com Konferenciák menüpontja alatt.

Mialatt a Syma csarnokban zajló Digitalexpo nyomdaipari és infokommunikációs szakvásár standjain szorgalmasan surrogtak a szebbnél szebb nyomdagépek, az emeleten szeptember 16-án a lappiac globális helyzetének felmérésével kezdetét vette a kétnapos konferencia.

Válság után kibontakozó jövő

Kázmér Judit, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke azzal nyitotta meg a rendezvényt, hogy a nyomtatott lapok piaca – bár globálisan veszített a pozíciójából – az ellendrukkerek által előszeretettel hangoztatott negatívumok mellett pozitív eredményeket is jócskán fel tud mutatni. Észak-Amerikában és Európában a példányszám-visszaesés drasztikus mértéke csökkenni látszik, a robbanásszerű növekedéseket produkáló Ázsiában pedig csak mérséklődött a lappiac volumenének bővülése. Tény, hogy világszinten még mindig a televízió a legnagyobb médium a reklámbevételek szempontjából, de utána rögtön a nyomtatott sajtó következik a rangsorban.

Ami a magyarországi lappiaci változásokat mutatja, a gazdasági napilapok bevétele 2007 és 2010 között csaknem 50 százalékkal csökkent, a bulvárújságok piaca viszont 23 százalékkal nőtt. A PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég szerint az emberek leginkább még mindig a hagyományos napilapokból szeretik beszerezni az információkat, a többi felülettel összevetve ugyanis ezen a legkevésbé zavaró a reklám. Jó hír, hogy ma Magyarországon 7,8 millióan forgatnak újságot valamilyen gyakorisággal, illetve az internetet használók 85 százaléka nyomtatott lapot is olvas – mutatott rá Kázmér Judit. Ám hozzátette: míg Nyugat-Európában a fogyasztók 66 százaléka lenne hajlandó fizetni az online hírtartalmakért a PwC felmérése alapján, Magyarországon senki sem adna pénzt értük.

A papírmalomtól a papírgyárig

Juhani Hacklin – aki saját bevallása szerint egy észak-finnországi papírmalomban született – előadásában kiállt a papíralapú sajtótermékek mellett. A Sappi ügyvezető igazgatója úgy tartja, hogy azoknak fizikai valóságuk okán van létjogosultságuk a modern korban is. Ennek érzékeltetésére a magával hozott Helsingin Sanomat friss számát a földre dobta, majd felemelte, mondván, még mindig működik, ellentétben egy iPaddel.

Az előállított nyomtatott lapok tonnaszáma az ezredfordulóig növekedett, azután megállt a trend, és a válság végleg megtörte. Ám érdekes, hogy a legutóbbi adatok már a helyreállás jeleit mutatják, ami persze nem jelenti rögtön a növekedést. Juhani Hacklin azt prognosztizálta, hogy 2020-ig a 80 milliós Németországban egyre kevesebb újságot állítanak majd elő, míg Kelet-Európában növekedni fog a termelés.

Az európai trendekről beszélve az előadó még elmondta, Franciaország 2020-ra a felére szeretné csökkenteni papírfogyasztását, ám a környezettudatossági kampányokat épp a válság szorította háttérbe; ilyen időkben a kiadók is a költségcsökkentésre összpontosítanak. A szakember úgy látja, az újságoknak a friss hírek szolgáltatása helyett inkább háttércikkekkel, mélyebb elemzésekkel kellene foglalkozniuk, a friss, rövidebb híreket ugyanis leginkább már az interneten fogyasztják az emberek.

Magyar nyomda nem rossz nyomda

Dr. Peller Katalin a Magyar Nyomda- és Papíripari Szövetség főtitkára a hazai nyomdaipar visszaesésének ismertetésével kezdte: három év alatt hatszázzal csökkent a nyomdák száma, a foglalkoztatottaké pedig a korábbi több mint 14 ezerről 12 ezerre apadt. A nyomdai termelés mennyisége és az értékesítés volumene is drasztikusan zuhant: 2006-tól 2009-ig több mint tízmilliárd forintos csökkenést kellett elkönyvelnie az iparágnak. Ez mind annak a következménye, hogy a fogyasztók válság idején elsősorban kulturális jellegű kiadásaikból faragnak le. Az előadó hangsúlyozta, a közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően a magyar nyomdák színvonala semmiben nem marad el a külföldi cégekétől. Egyre többen ismerték fel, hogy a nyomdáknak az iparos profilról a szolgáltatóira kell váltaniuk.

Globális lap helyben fogyasztva

Németh György, az Océ-Hungária ügyvezető igazgatója a WAN (World Association of Newspapers) 2009-es és a PIRA (Printing Industry Research Association) 2008-as adataira támaszkodva megállapította, hogy ma a printpiac összértéke 182 milliárd dollárt tesz ki, továbbá naponta közel kétmilliárdan olvasnak újságot. Ugyanakkor azt hangsúlyozta előadásában, hogy a nyomtatott sajtónak egyre inkább a helyi érdekekre kell koncentrálnia, és ipari infrastruktúrájában is mikrolokális igényeket kell kielégítenie. A nyomdaiparnak ezért meg kell teremtenie annak technikai feltételét, hogy egy sajtóterméknek a helyi, regionális érdeklődésnek megfelelő mutációját is létre lehessen hozni, és azt terjeszteni lehessen. Elmondta, hogy külföldön már működnek utcai újságnyomtató automaták, így például egy amerikai napilap aznapi száma papíron is olvasható azonnal a világ másik végén.

Az Océ ügyvezetője hivatkozott Michael Ringier-re, akivel együtt úgy gondolja, hogy a visszaesés a magazinokat érinti a legkevésbé. Egy nagy, kétoldalas hirdetés fotó ugyanis még az interneten megjelenő mozgóképet is legyőzi megjelenítő erejével. Az előadó azzal folytatta, hogy egyre elterjedtebb az intelligens újságkiadás gyakorlata: ebben az új modellben sokkal jobban meghatározható olvasótábor vagy lokális célközönség számára publikálhatnak lapot a kiadók. A decentralizált nyomtatás módszerét – ahol a késztermék helyett PDF-fájlok utaznak a nyomtatás és fogyasztás helyére – már neves világlapok is átvették. Szalai István, az Océ-Hungária üzletág-igazgatója az egyedi lapelőállítás modelljét is részletesen bemutatta.

Always on – mindig bekapcsolva

Ami az online világának alakulását illeti Magyarországon: szűkül az elsődleges digitális szakadék, kisebbségbe kerültek ugyanis az internetet nem használók, vagyis a penetráció tavaly átlépte a bűvös 50 százalékot, és nőtt a világhálón eltöltött átlagos idő is. 2009-ben a felhasználók 45 százaléka már több mint 30 órát internetezett egy hét alatt – ismertette az adatokat Pintér Róbert, az Ipsos Zrt. online stratégiai igazgatója.

Ám természetesen mindenki más céllal veszi igénybe a világhálót. Az előadó azt mondta: legkevesebben (16 százalék) blogírásra, míg legtöbben (98 százalék) e-mailezésre használják az új médiumot. A netes bankolást 54, zenék, videók letöltését 69 százaléknyian űzik. Jelentős eltérés van a férfiak és a nők online aktivitása között. Előbbiek sokkal több szoftvert, zenét, mozgóképet töltenek le, többet chatelnek, bankolnak, és kétszer annyi férfi keres partnert a világhálón, mint nő. Online játékokkal viszont a gyengébbik nem képviselői közül játszanak többen. A közösségi médiában megfigyelt leggyakoribb magyar szokás nemtől függetlenül, hogy sokkal szívesebben olvassuk az oldalbejegyzéseket, mintsem hogy hozzájuk is fűznénk valamit.

A net több paradigmaváltáson is átesett rövid története során: míg 1990-ben az FTP-forgalom adta a teljes amerikai adatforgalom 57 százalékát, ma a videofel- és letöltés tesz ki majdnem ugyanennyit.

Brutális növekedés

Ihász Ingrid, az online marketinggel és médiával foglalkozó Rabbitblog tulajdonosa a közösségi oldalak, videomegosztók, blogok világának boncolgatásával folytatta az internet univerzumának vizsgálatát. Kimutatásai szerint a hazai netezők 84 százaléka látogatja a közösségi site-okat, s e tevékenység a világhálón töltött átlagos idő 15 százalékát, vagyis havonta több mint tíz órát tesz ki. A Facebook a maga 1,8 millió magyar felhasználóját tekintve még éppen nem érte utol az iWiW-et, de ott liheg a sarkában.

A rettentő gyorsan változó webkettes világot azonban mindenképpen ki kell használniuk a hagyományos médiumoknak, a hírportáloknak, és ki is tudják használni. Az előadó példaként említette az InStyle magazint, amely kapcsolatépítésre, brandpromócióra és előfizetés-értékesítésre is sikerrel veszi igénybe a 44 ezer rajongót számláló Facebook-oldalát. Emellett a televíziócsatornák elérését és nézettségét is hatékonyan lehet növelni Facebook-aktivitással. A közösségi hálózatokban rejlő lehetőségeket az is jól érzékelteti, hogy míg 2009-ben a globális reklámköltés mintegy 2,5 milliárd dollárt tett ki e felületeken, 2011-re már közel 4,3 milliárdot jósolnak.

Evolúciós változás

Miskolczy Csaba, a Blogter ügyvezetője animált diákkal kísért előadásából megtudhattuk, hogy a Google hiába érte el tizenegy év alatt a televízió ötven esztendő alatt véghezvitt sikerét, mint eszköz már meghaladott paradigma. A közösségi médiában viszont az online világ evolúciószintű változása sejthető. Míg ugyanis a keresőprogram az üzleti szféra számára valójában használhatatlan maradt – mivel általában irreleváns találatokat ad –, a közösségi média valós idejű információforrássá lépett elő. Az eseményeket már maguk a felhasználók osztják meg, tweetelik vagy retweetelik: a média, a hírportálok mindinkább kimaradnak a tömegtájékoztatásból.

A cégek reklámköltéseiket egyre inkább áthelyezik a webkettes világba, hiszen ha a fogyasztó egyenlő az internetezővel, akkor nem érdemes a hagyományos reklámfelületekre pénzt áldozni – fejtegette az előadó. A médiaesemények mögé már gyakran építenek úgynevezett backchannelt, és furcsa módon egyre kevésbé számít, hogy kinél vannak a közvetítési jogok, inkább az a fontos, hogy ki tudja jobban becsatornázni a nézőket, rajongókat az adott sportrendezvény vagy jelentős nézőszámot hozó egyéb médiaesemény mögé. A médiafogyasztás tehát mindjobban szétoszlik a virtuális térben, ám ehhez képest a szerkesztőségi rendszerek, a legnagyobb szoftverfejlesztők lemaradásban vannak.

Adatlavinák között hatékonyan

Tóth Gábor, az Omnicom Media Group digitálismédia-divíziójának vezetője kellőképpen elméletmentesen, esettanulmányokon keresztül világított rá a médiamixben alkalmazott legjellemzőbb hazai online megoldásokra. Az internetről áradó adatlavina közepette mindig a megfelelő eszközzel kell szűrni a fogyasztói célközönséget, de ma már a marketingben nem elég a kattintásalapú mérés. Egy 2007-es felmérés szerint a netezők 67 százaléka nem a világhálón fedezi fel a kiszemelt terméket, szolgáltatást, ám vásárlás előtt ott néz utána.

Az előadás egy keresőmarketingre, egy közösségi médiás megoldásra és egy integrált kommunikációs technikára épülő kampányra világított rá. A Vodafone „Bocs, fiúk” kampánya offline indított (multiplakát, tévészpot), majd a netre terelte az érdeklődőket. A speciális fogalmak, szavak köré épített kommunikáció rendkívül költséghatékony módon irányította a majdani fogyasztókat a márka felé. Egy, a közösségi médiába beépülő kampánynak nagyon erős brandépítő hatása lehet: az Omnicom egyik ügyfelének, az Unilevernek készített Küldj egy ölelést nevű iWiW-alkalmazás nyomán eddig 700 ezren kerültek kapcsolatba a Baba márkával. A Pepsi „Mutasd magad!” szlogenű kommunikációjának jó részét maguk a motivált felhasználók alakították, miután köztéren, tévében és internetfelületeken hirdették a felhívást. Az eredmény itt is imponáló: 25 ezer regisztrált felhasználót, 400 ezer látogatót ért el a kampány, átlagosan öt perc céloldalon eltöltött idővel.

A nagyok is tévednek

Még a profikkal is előfordul, hogy hibáznak. Mint azt tapasztalhatjuk, nem is kis melléfogások fordulnak elő nagy cégek weboldalain, a felhasználó bosszankodását, értetlenkedését kiváltva. Dunder Krisztián online tanácsadó szakember abból indult ki, hogy nincs kifogástalan honlap, pedig a legtöbbször elkövetett hibáktól sokszor nagyon egyszerű lenne megszabadítani a portálunkat. Néha csak egy percet igénylő beállításról van szó, amit esetleg elmulasztunk. Nem elég létrehozni egy weboldalt, azt gondozni, fejleszteni kell.

Tipikusabb hibája lehet továbbá egy akár sok százezer forintból elkészült honlapnak is, hogy nincs fókusza, mindenről szól, de nem szól semmiről. Erre jó odafigyelni, hiszen az olvasó egy-két másodperc alatt eldönti, hogy marad-e a site-on, vagy sem. Gyakran szinte karácsonyfának hisszük az oldalt, és átláthatatlanul sok mindent felaggatunk rá, mindezt következetlen, az egységes formavilágot nélkülöző színezés kíséretében. Fontos szem előtt tartani a 80-20 szabályt, vagyis hogy a honlapra látogatók 80 százaléka a szolgáltatások 20 százalékát használja.

Idegesítő körülmény lehet, ha egy cikkoldalon, hírportálon nincs feltüntetve az írás feltöltésének időpontja. Az is szinte mindenkit zavar, ha a keresőablak az oldal ergonómiailag megfelelő helye, tetejének közepe vagy jobb széle helyett alulra vagy más lehetetlen helyre kerül. És mindezeken túl a fejlesztőknek figyelniük kell a keresőoptimalizálás szabályainak betartására. Az is fontos, hogy gyors legyen a site-unk, a lassú betöltődést ma már mindegyik netező nehezen viseli, a Google ráadásul a hátrébb sorolás révén bünteti is.

Oszd meg, másold, töltsd le!

Videomegosztók, zeneletöltés, blogok – az interneten mindenki ad-vesz, megoszt mindenféle tartalmat, teljesen szabadon, és bizonyos esetekben úgy mondanánk, büntetlenül. Berényi Konrád online marketing tanácsadó előadásában a másolás, a megosztás végtelen világába engedett bepillantást. Ebben az univerzumban sok az illegális, féllegális eljárás. Nemcsak zenét, videót, hanem cikket, blogbejegyzést, sőt egész weboldalt is lopnak az interneten. Ha mi is letöltünk valamit, jó ha tudjuk, hogy reprográfiai díjat is fizettünk az adathordozó (pendrive, CD, DVD, vincseszter) vételekor, ezért az arra letöltött, saját használtra szánt anyagokat jogszerűen birtokoljuk.

De hogyan eredhetünk utána ellopott szellemi termékünknek? Számos lehetőség adódik erre is, például vízjelet tehetünk videónkra vagy fotónkra. A Google Alert szolgáltatása némi beállítás után pedig azt figyeli, milyen új tartalmak jelentek meg a neten a minket érdeklő témában, így saját anyagaink illegális felhasználását is felismerhetjük.

És mitévők legyünk, ha illetéktelen helyen találtuk meg saját tartalmainkat? Például szólhatunk a jogosulatlan felhasználónak, hogy törölje a kifogásolt anyagot, vagy tüntesse fel a forrást. Ha ez se segít, feljelentést is tehetünk. Rossz hír, hogy sajnos az internetre felkerült tartalom soha nem vész el. Valamilyen másolat valamilyen formában mindig megmarad… Ám a magunk javára is fordíthatjuk a megosztást, a másolást. Elhelyezhetünk például önreklámot az anyagban, mert szinte biztos, hogy így is elviszik kritika nélkül! Esetenként felfoghatjuk a másolást ingyenes terjesztési és promóciós módszernek is.

Kereskedj neten!

Az internetet kereskedelmi célra is hatékonyan használhatjuk. Nyeste Gábor, az fps webügynökség ügyvezetője azt részletezte, hogyan hozhatunk létre webáruházat. Ma már nem kell – és talán nem is érdemes – súlyos százezreket ölni saját fejlesztésbe, elég, ha jól pozicionált termékeink számára internetes áruházat bérlünk. Ám rögtön felmerül a dilemma: olcsóbb vagy drágább kereskedési infrastruktúrába érdemes-e beruházni, vagyis elvárjuk-e a webshop tulajdonosától, hogy a nekünk szükséges fejlesztéseket végrehajtsa, vagy inkább idomuljunk a rendelkezésre álló lehetőségekhez?

Áruháznyitáskor hasznos, ha visszatérünk a régi, jól bevált marketingeszközökhöz. Végezzünk piackutatást, jelöljük meg céljainkat. Ezen túlmenően ma már mindenképp előnyös, ha valamelyik online fizetési módot is támogatja az oldalunk. Egyféle vagy egyszerű termékek eladása esetén ingyenes vagy bérelt áruházat is választhatunk, ám ott, ahol több beszállítótól szerzünk be többféle árucikket, megjelenik a logisztika problémája. A webshop legegyszerűbb megvalósítása – hacsak nem döntünk egyedi fejlesztés mellett – az úgynevezett dobozos áruház, amely mögött profi, nagy tapasztalattal rendelkező fejlesztőcégek állnak. Webáruházat nyitni csak alapos körültekintés után szabad, és ha már készen van, érdemes a kezdetektől állandó online és keresőmarketinges megoldásokkal életben tartani, fejleszteni.

Jelenleg 2700 webshop működik hazánkban – tudtuk meg az előadásból. Az üzletág bevétele tavaly százmilliárd forint volt, idén 130 milliárdot várnak. Ez a teljes hazai kiskereskedelemi forgalomnak még csak 1,6 százalékát jelenti, ám az e-kereskedelemben nagy növekedési potenciál van.

Forradalom a kezekben – népszerű mobil eszközök

Hogyan termelhet amerikai piacra egy budapesti vállalkozás? Az intelligens mobil eszközök és a rájuk készülő alkalmazások korszakában ez nem lehet probléma. Dobó Mátyás, a Peer Applications ügyvezetője arról beszélt, hogy alapvető változás előtt áll a mobil-, a széles sávú felhasználói piac. Most már látható az a biztos trend, hogy az okostelefonok és táblagépek értékesítési volumene túl fogja szárnyalni a laptop-, illetve PC-eladást. Ideje tehát komolyan foglalkozni a legújabb, integrált hálózati applikációkat egyesítő készülékekkel.

Az iPhone és az Android rendszert futtató telefonok piaca nagyon gyorsan bővül. Az egyik legfontosabb változás, hogy a böngésző elsőbbsége itt eltűnik; a fogyasztók már csak alkalmazásokat használnak. A paradigmaváltás másik biztos jele, hogy a mobilapplikációkon futó tartalmak sokkal védettebbek, mint az internet; itt a szerzői jogot maga a technológia érvényesíti. A mobilfizetés lehetősége ezeken az eszközökön már eleve adva van; az alkalmazásboltokból könnyen, gombnyomásra letölthető egy szükséges szoftver vagy éppen egy presztízsmagazin. Az üzleti modell a tapasztalatok szerint egyelőre működik.

Ingatlan.com

Magyarország legnagyobb ingatlanportálját Korbuly Krisztián, az ingatlan.com-ot tulajdonló Arkon Zrt. vezérigazgatója mutatta be. A cég, amely a húzóoldal köré tudatosan építette ki a kapcsolódó portálokat, a sok kérő ellenére még mindig százszázalékos magyar tulajdonban van. A vezérigazgató a cégtörténetet mint organikus fejlődést írta le, amelynek során valódi üzleti igények és megfontolások mentén zajlottak a fejlesztések és a terjeszkedés (utcakereso.hu, telepuleskereso.hu, alaprajz.com, ingatlanmagazin.com stb.).

Ma a vállalkozás 329 ezer ingatlanhirdetésével abszolút első az online ingatlanpiacon. Ehhez állandóan tisztán kell tartani az adatbázist; jelenleg is komoly munkával dolgoznak azon, hogy a rendszerben található duplikációkat vagy sokszoros ingatlanajánlatokat kiszűrjék. A portfólió kiépítése mellett a cég a földrajzi terjeszkedésre is koncentrál: Budapest megnyerése után most épp a vidéki A vállalkozás a legnagyobb értéknek a csapatot tartja. ingatlanközvetítők becsatornázása folyik. Arra is törekszenek, hogy 48 munkatársuk jól érezze magát munkaidőben, ezért található csocsóasztal, dartstábla is az irodában.

Programajánló határok nélkül

Az 1996-ban alapított port.hu mára egy hat országban működő céghálózattá nőtte ki magát. Veszelovszki Zsolt cégtulajdonos a sikersztori pilléreire próbált rámutatni előadásában. A szakember azt állítja, számukra kifejezetten előnyös volt, hogy nem állt mögöttük offline előélet, valamint az is sokat számított, hogy a cég történetének hajnalán erős brandépítésbe kezdtek. Jelenleg 250 ezer napi olvasóval, kétmillió napi oldalletöltéssel, valamint száz alkalmazottal büszkélkedhetnek. Az oldalirányú terjeszkedés a vállalkozás esetében azt jelentette, hogy átléptek Romániába és a környező ország többségébe.

Alapvetően adateladással foglalkoznak: ma már a magyar internetes oldalak 80-90 százaléka tőlük veszi a műsorinformációkat. Veszelovszki Zsolt a megfontolt, tudatos építkezés fontosságát hangsúlyozta: az új beruházások esetében ötéves finanszírozási periódussal számol, és ha ezt egy potenciális partner nem fogadja el, inkább lemond az együttműködésről.

Lap nőknek

Rácz Brigitta, a közelmúltban megújult femina.hu főszerkesztője és Csonka Noémi, a portál marketingvezetője elmondta: több „csajos” site összevonásából jött létre a gyűjtőlap. 2007-ben napi 1500 látogatóval kezdték, ma a weboldalt naponta átlagosan 130 ezren keresik fel. Mi áll e mögött? Piaci rést kerestek, megtalálták (frizurapróba, személyre szabott horoszkóp, főzőiskola). Salesstratégiájukban nagy szerepet játszik a gyorsaság, a megrendelő-hirdető által felvetett ötleteket a lehető legrövidebb időn belül megvalósítják az oldalon. A tartalom terén mélységre törekszenek, igyekeznek kerülni a felületes információkat. Rengeteg energiát ölnek a cikkek időbeli és oldalon belüli pozicionálására, valamint a kreatív hirdetési felületek értékesítésére.

Eljutni a konverzióig

Balla Zoltán, az Inform Média értékesítési vezetője a vállalatcsoporthoz tartozó CV-Online munkaerő-piaci portál növekedéséről számolt be. A cég, amelynek elődjét, a munkaforum.hu-t a nemzetközi CVO Csoport vette meg, 1997-ben Magyarország első önéletrajz-adatbankját hozta létre. Ez akkoriban történt, mikor az internetes munkaközvetítés még újdonságnak számított.

A felvásárlás után a magyar vállalkozás évről évre megduplázta bevételeit, és fokozatosan új szolgáltatásokkal bővítette portfólióját. 2005-ben mélyebbre eresztették csápjaikat a hálózatvilágban: az EMEAjobs.com-mal vezető internetes toborzócégek egyedi hálójába csatlakoztak. 2006-ban többek között megrendezték az első magyarországi online állásbörzét, amely rendkívül sikeresnek bizonyult. Az egész csupán egy blogmotoron futott, mégis meghúszszorozott az oldal forgalma az esemény három napja alatt. Ám a világgazdasági válságot nagyon megérezték, mivel a cég közvetlenül a munkaerőpiachoz kapcsolódva végzi tevékenységét.

Soha jobbkor nem jöhetett volna az Inform Média: az Inform-csapat 2009-ben építette be online portfóliójába a CV-Online-t. Az állásportálok közül ők költöztek először mobil platformra: itt geolokalizációs támogatással is kereshetünk hozzánk közel található munkahelyeket. Balla Zoltán szerint oldaluk nem pusztán információs portál, hanem igazi szolgáltató. A jó tartalom nagy látogatottságot generál, az pedig bármikor pénzre konvertálható.

 

Szerző: Uzonyi Ábel

Megvannak 2019 legjobb honlapjai

15 órája

A Magyar Marketing Szövetség és az Internet Marketing Tagozat által szervezett versenyen összesen 183 nevezés érkezett.

Ismét cégfelvásárlásra készül az Est Media

17 órája

Indikatív vételi szándéknyilatkozatot tett az Est Media Nyrt. a biztonságtechnológiai és kriminalisztikai megoldásokkal foglalkozó Communication Technologies Kft. többségi üzletrészére.

Díjazták a Szerencsejáték Zrt. programjait

1 napja

Elnyerte a Magyar Üzleti Felelősség 2019 Díjat, emellett a Fogyatékos Emberek Világnapján tartott Jobb Velünk a Világ! Gálaesten több díjjal is elismerték a társaság munkáját.

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

2019. december 7.

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten - írja az MTI.