2010. 10. szám | Lapkiadás

Pozitív változások, Kánaán nélkül

Rendezte sorait a Metro International
Hivatal Péter

A Metropol nagyobb ütést kapott a piactól, mint az előfizetőkre, lapvásárlókra is támaszkodó kiadók. De bátran és gyorsan lépett, aminek eredményeképpen ma többen olvassák, és ez a bevételekben is visszaköszön. Hivatal Péter, a lapot megjelentető MTG Metro Gratis Kft. vezérigazgatója még nem látja a piaci helyzet drámai javulását, de apró jeleket már érzékel, amelyek a fogyasztók bizakodását is megerősíthetik.

Sokan úgy tartják, akinek jelentős előfizetői bázisa vagy lapeladási bevétele van, az könnyebben vészelte át a válság nehezét. A Metropol kizárólag hirdetésből él. Hogyan zárták a 2009-es évet, és mit ígér 2010?

Abban sok igazság van, hogy jelentős előfizetői bázisra támaszkodva könnyebb túlélni egy válságos időszakot. Kisebb-nagyobb mértékben ugyanakkor mindenkinek van hirdetésekből származó bevétele is, és abban elég komoly visszaesés következett be gyakorlatilag már 2008 utolsó negyedévétől fogva.

Nagyon sokan megpróbáltak lépni, igyekeztek modernizálni a működésüket, alkalmazkodni a válsághoz. Mások azt mondogatták, majd csak túl leszünk rajta, és szerintem olyanok is voltak, akik leegyszerűsítve a problémát azt mondták, különböző költségcsökkentések árán valahogy túléljük.

Rajtunk nagyobbat ütött a válság, mint bármelyik fizetős lapon, úgyhogy cselekednünk kellett, méghozzá keményen és gyorsan. A 2009-es év az egész médiapiacot tekintve komoly visszaesést hozott, és ez az esetünkben is igaz. Akár a magazinokról, akár a napilapokról beszélünk, a csökkenés mértéke két számjegyű volt, sokaknál 20-30 vagy akár még magasabb százalékot is elért. Miközben tudjuk, ha egy kiadó tízszázalékos marginra képes, akkor már egészen jól működik. Ebből egyenesen következik, hogy a kiadók elég jelentős része tavaly mínuszba fordult.

Ebből azok voltak képesek kikeveredni, akik bátran újítottak, és sokat változtattak. A válság 2008 végén beköszöntött, de nem lehetett 2009. január elsejével mindent egy csapásra megváltoztatni, és fantasztikus évet produkálni. Előbb át kellett alakítani bizonyos dolgokat, ami révén egyes kiadók elindultak a pozitív változás útján.

Az igazi választóvonal a 2010-es év. Akik csak „patkolták” a rendszert, azok maradtak mínuszban. Akik viszont képesek voltak gyökeresen váltani, azoknál most már mutatkoznak a fejlődés jelei.

A válság régiónként másként hatott a lapokra. Ázsia, Dél-Amerika nagy piacai kevésbé szűkültek, a fejlett világban – Egyesült Államok, Európa nyugati fele – viszont nagyobb volt a visszaesés. A Metro International egészében mit produkált, és ehhez képest hogy áll a magyar Metropol?

Cégszinten bekövetkezett egy viszonylag éles váltás. A Metro International nagyon sokáig úgy működött, hogy azt a profitot, amit mi és más, régebb óta működő vállalkozások megtermeltek, egy az egyben beletolta az új piacokba. Részben fejlesztett, de bizonyos ballasztokat is hordozott magával. Most már a Metro International is megválogatja, hogy merre nyit. A nagy piac Ázsia, Oroszországban is elég komolyan terjeszkedünk, Dél-Amerikában szintén egymás után „hódítjuk meg” a városokat és az országokat, és ott nagyon-nagyon jól megy. Európában a konszolidáció a fontos. Megszabadultunk a felesleges terhektől, azoktól a cégektől, amelyekről lehetett látni, hogy hosszú távon sem lesznek igazából nyereségesek, s amelyeket csak presztízsokokból nem lett volna értelme megtartani.

Ennek eredményeként idén a Metro International (ha a gördülőévet nézzük) átfordult nyereségbe. Eddig is pluszban lett volna, ha nem fektet be, hanem csak a meglévő és profitábilis cégekkel dolgozik. De most, amikor a nemzetgazdaságok még mindig nem dübörögnek olyan nagyon, különösen fontos volt rendbe tenni a vállalatot.

Év elején igen nagy fába vágták a fejszéjüket, kisebb lett a formátum, új a layout, a lap stílusa, koncepciója. Hogyan fogadta a piac ezeket a lépéseket?

Természetesen a szükséges kutatásokat elvégeztük előtte, és azokra építve már bátrabban vágtunk bele az átalakításba. Az előzetes eredmények is azt mutatták, hogy az olvasók szívesen fogják fogadni az újdonságainkat. És persze megtámogattuk a váltást egy nagy reklámkampánnyal. A lap hármas változáson ment keresztül, más lett a formátum, a layout és bizonyos szempontból a tartalom is. Világosabban elkülönülő tartalmi részekre osztottuk az újságot, és azt gondolom, hogy az átláthatóság is sokat javult. Ez így együtt pozitív benyomást tett a fogyasztókra: növekedett az olvasottságunk, amit szerintem manapság elég kevesen mondhatnak el magukról.

Ez üzletileg is hozza majd az elvárásokat? Rögtön forintra lehet konvertálni az olvasószám-emelkedést? A hirdetési piacban, a médiaügynökségek hozzáállásában benne van a növekedési lehetőség?

Azt gondolom, hogy benne van a potenciál. Ha a Médiaanalízisben megjelenik egy magasabb olvasószám, másnap nem rohanhat az ember a médiaügynökségekhez, de egy következő tarifaemelésnél ez már egy nagyon-nagyon fontos érv lehet. Azok a lapok a nyerők, amelyek olyankor tudnak árat emelni, amikor a többség csökkenti azt. A felívelő trendet a médiaügynökségek is értékelik.

Készül egy jótékonysági akciójuk. Mi a céljuk ezzel, illetve a hozzá kapcsolódó példányszámnöveléssel?

A példányszámot már egyébként is emeltük a tavalyihoz képest. A mostani akcióban három fontos dolog van: járjanak jól a fogyasztók, a hirdetési partnerek, és remélhetőleg a rászorulók is jól fognak járni.

Az akció napján (erre szeptember 29-én, lapzártánk után, de megjelenésünk előtt került sor – a szerk.) ötszázezer példányban nyomjuk a Metropolt. Az olvasók előtte szavazhatnak, hogy az aznapi hirdetési bevételünk tíz százalékát mely szervezetnek/programnak ajánljuk fel az előre kiválasztott három, a Magyar Vöröskereszt árvízkárosult-alapja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat közül. Egyébként ezt a kört sem volt könnyű kiválasztani, hiszen volna még hova tenni a pénzt, azonkívül pedig olyan szervezetnek akartuk adni, amelyről biztosan tudjuk, hogy a pénzt eljuttatja oda, ahova kell.

Az olvasók értékelik, hogy bevonjuk őket ebbe a döntésbe. Aznap ráadásul jóval bővebb tartalmat kapnak, az ötszázezer példány pedig azt jelenti, hogy olyanokhoz is eljut a Metropol, akikhez máskor nem, mert hamar elfogy. Az akcióhoz egy játékot is kapcsoltunk. Számos értékes ajándékot sorsolunk ki a szavazók között, továbbá az első tízezer szavazónak másnap eljuttatjuk a postaládájába a lapot, hogy lássák, voksukkal mely szervezetet juttatták pénzhez.

A hirdetők is jól járnak, hiszen aznap jóval több olvasót érnek el az üzenetükkel. Tapasztalatunk szerint a megbízók azt is értékelik, hogy a hirdetésre költött pénzük egy részét jótékony célokra fordítjuk. A rászorulók meg nyilván örülnek annak, ha pénzt kapnak, és jobbra fordul a sorsuk.

Lassan lezárjuk 2010-et, és bizakodva, reménykedve, aggódva tekintünk a 2011-es évre. Önnek mi a privát prognózisa a gazdaságra, a reklám- és a médiapiacra, illetve a saját kiadójára vonatkozóan?

Amikor 2008-ban belekerültünk ebbe a válságba, senki nem tudta, hogy meddig fog tartani, de többnyire bizakodtunk, hogy 2009 második felében már kifelé fogunk evickélni belőle. Nos, ez nem valósult meg. Utána abban reménykedtünk, majd idén eljön a kibontakozás. Hát lássuk be, 2010 első felében sem valósult meg, sőt ebben a pillanatban sem érezzük úgy, hogy drámaian javulna a helyzet. Azt hiszem azonban, apró jelek azért már mutatkoznak.

Az ember ezt érzelmileg próbálja megélni. Amikor gazdasági elemzést olvas arról, hogy a fogyasztás idén négy százalékkal csökkent, de jövőre nőhet 2,5 százalékkal, akkor nem a 2,5 százalék a fontos, hanem az, hogy átfordulunk pozitívba. Ennek már lesz valamiféle hatása, és ha a fogyasztás növekedésének van esélye, akkor a cégek többet költenek kommunikációra is.

Csak senki ne várja azt, hogy ekkor eljön a Kánaán, és nagyon gyorsan visszatér a fogyasztás a korábbi szintre. A gazdaság számtalan megoldatlan problémával küzd. De már remélhetjük, hogy az apró jelek egy folyamattá erősödnek. Szerintem még mindig túl sokan gondolnak erről túl nagyot és túl sokat, arra azonban mindenképpen számítok, hogy 2011 második felében apró jelek helyett már egy növekedési folyamatot érzékelhetünk.

 

Szerző: Tokaji F. Tamás

Díjazták a Szerencsejáték Zrt. programjait

3 órája

Elnyerte a Magyar Üzleti Felelősség 2019 Díjat, emellett a Fogyatékos Emberek Világnapján tartott Jobb Velünk a Világ! Gálaesten több díjjal is elismerték a társaság munkáját.

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

2 napja

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten - írja az MTI.

Szlogent váltott az Arval

2 napja

Az eddigi „We care about cars. We care about you.” szlogent 2020-tól a „For the many journeys in life” mottóra cseréli az Arval flottakezelő.

Átalakult a Rockstar Photographers

2019. december 6.

Nemzetközi vizuális kommunikációs ügynökségként határozzák meg jövőbeli működési formájukat a Rockstar Photographers alapítói, Buda Lorina és Kálló Péter.

Díjat nyert az Auchan

2019. december 6.

A Fogyatékosság-barát Munkahely Díj tíz éves fennállása alkalmából Champion díjat kapott az Auchan.

Online tananyagot készített a Magyar Telekom

2019. december 6.

A vállalat sokszínűségi és esélyegyenlőségi koncepciójának elkészítése előtt munkatársaihoz fordult és egy anonim kérdőív segítségével mérte fel a vállalati kultúra állapotát.