2010. 11-12. szám | Elektronikus média

Augmented reality

Kiterjesztett valóság

Külföldi barátaimnak mutatom meg Budapestet. Utazás előtt felkészülök minden várható kérdésre, bújom az internetet, hogy ne kerüljek kényelmetlen helyzetbe. Megérkezünk, leparkolunk a Hősök terén, majd egyik barátom a tér közepén előveszi okostelefonját, elindít valamiféle Layart, s elkezd nekem mesélni saját országomról. És én csak nézek.

Noha a történet fiktív, már most is sokan kerülhetnek hasonló helyzetbe. Pedig az augmented reality (AR), azaz a kiterjesztett valóság már nálunk is elérhető. A legjobb élményeket okostelefon segítségével élhetjük át, de készülnek AR-alkalmazások kifejezetten számítógépes webkamerákhoz is.

 

Az augmented reality 0.1-es verzió szűk tíz évvel ezelőttre datálható. A prototípus olyan volt, mint a szovjet mikroelektronika (nem fért ki a gyárkapun), 10-15 kilogrammot nyomott, és a kipróbáló látványában inkább hasonlított egy nagyvárosi robbantásra készülő terroristára, mint a jövő haladó technológiáját éppen tesztelőre. Magának a fogalomnak a létrejötte egyébként még egy évtizeddel korábbra, 1990-re tehető, egy akkori Boeing-alkalmazott, Thomas Caudell nevéhez köthető, aki 2001-es könyvében ír erről.

Napjainkban már egy 150 grammos okostelefonban minden benne van: kamera, alkalmazás, mobilnet és rétegek segítségével megjelenített tartalmak. Ráadásul nem csak a japánok és az amerikaiak számára elérhető, már mi is ki tudunk próbálni ezt-azt.

 

Valós idejű valóvilág-kiterjesztés

Az AR a körülöttünk lévő világ kibővítése. Például szétnézünk mobilunk kamerájával egy téren, és készülékünk megmutatja, van-e ott webkamera, amely éppen minket lát, megmutatja a közelben lévő boltok listáját, nyitva tartását, távolságát, listázza a környéken fellelhető látnivalókat, azok wikipediás leírását, stb.

A működéshez elengedhetetlen a helymeghatározás (GPS) és az iránytűmód (hogy a készülék „lássa”, merre fordulunk vele éppen, hisz a kamera képére az irányokat is ráteszi). Ma a Layar a legnépszerűbb augmented reality alkalmazás, amely a fent említett funkciók mindegyikére képes, de természetesen nem csak mobilra írnak ilyen szoftvereket.

Webkameránk segítségével mi is az AR-élmény részesévé válhatunk: például virtuális szemüveg kerül ránk, vagy éppen fejünkkel virtuális focilabdát fejelünk be egy kapuba a laptopon. A lényeg, hogy az események valós időben történnek, így élőben válunk az élmény átélőivé, s ilyenformán az információ és a minket körülvevő való világ interaktívvá és „digitálisan használhatóvá” válik.

Hol használható?

Többek között a hirdetési piacon, hiszen az AR újszerűsége magára vonzza a figyelmet. Az egyik első ilyen nemzetközi példa a 2008-as LA Auto Show volt, ahol a Nissan Cube-koncepció leleplezése során egy brosúrát kaptak a résztvevők, amelyet webkamera elé tartva számos verziót láthattak a járműből. Az AR-technológia az egészségügyben is alkalmazható olyan helyeken, ahol valamilyen egyébként nem látható dolog kivetítésére lehet szükség, de szintén hasznunkra válhat a navigációs eszközökben például az aktuális útinformációk megjelenítésekor vagy az építőiparban a digitális tervrajzok és fizikai megvalósításuk összehasonlítása során.

Hová fejlődhet?

Az AR költséges móka, így fejlődési irányai ugyancsak összefüggnek a technológia alakulásával. Amit ma látunk belőle, az valószínűleg csupán olcsó ízelítő. De képzeljük el azt a kort, amikor a szemünkkel irányítjuk majd a számítógépet (egyszerre akár százat tekintetvezérléssel), amikor már nem lesz szükség vezérlőpanelekre, billentyűzetekre. Vagy képzeljük el az otthoni holografikus mozit, netán egy virtuális ablakot a házunk belső falán, amelyen a kert élő képe látszik. Futurisztikusan hangzik?

Meglehet, de ahogy a technológia és a kreativitás fejlődik, lehet, hogy nemsokára már virtuális konferenciabeszélgetéseket tartunk, ahol holografikusan megjelenítve ülnek egymás mellett a kollégák.

Augmented reality példák

Streetmuseum

Az AR a jövőbe mutat, létezik azonban olyan iPhone-alkalmazás, amely épp a múltba kalauzol. A Museum of London applikációja akár több száz évvel ezelőtti képeket varázsol a mai helyszínekre. Állunk egy londoni helyszínen, és ha az szerepel az adatbázisban, a program a készülékünkön látható képre egy új rétegben ráhelyezi a helyszín történelmi mását. A szoftver teljesen ingyenes.

 

 

 

 

Élő, interaktív megabillboard az agresszió ellen

Amszterdamban, illetve Rotterdamban található az az élő augmented reality fal, amely a helyi közszolgáltatásban dolgozókat érő agresszióval szemben lép fel. Az előzetesen bluebox technológiával felvett videó keveredik az élő képpel, miáltal a járókelők részeseivé válnak egy elképzelt, de sajnos életszerű támadásnak.

 

Ha Japán rendezné a 2022-es futball-vb-t

Valós idejű holografikus meccsek a stadionokban – ezzel az ötlettel álltak elő a japánok. A világ minden jelentősebb stadionjában összegyűlnek majd a haverok a lelátón, s végigszurkolhatják a pályán holografikusan megjelenő meccset. Futurisztikusan hangzik, de kivitelezhető, legalábbis a japánokról bátran feltételezhetjük, hogy megvalósítják. Sőt, az augmented reality és a 3D párosításán túl automatikus audio-fordítótechnika kiépítését is tervezik. Ebbe azért persze még bele fog szólni addig az Egyesült Államok, Anglia, Spanyolország, Portugália, Ausztrália, hogy a többi országot ne is említsük.

Augmented reality flashmob Amszterdamban

Idén tavasszal néhány őrült képes volt Hollandiába utazni, csak hogy ott lehessen az első AR flashmobon. Az iPhone- és Android-felhasználók a Dam téren QR-kód és a Layar alkalmazás társításával akár Darth Vaderrel is találkozhattak, sőt, egymás mellé is állhattak. Inkább nem gondolunk bele, milyen más kombinációk kelhetnének még így életre.

 

 

 

Grazia – angol női magazinos augmented reality

Valószínűleg a Grazia nevű, egyesült királyságbeli nyomtatott magazin az első kiadvány, amelyik AR-rel dobta fel a címlapot. A címoldalt a komputerünk webkamerája elé tartva a gépen megnyitott site-on életre kel Florence Welch You’ve Got The Love című dala. A lapszámról készült videóból (www.youtube.com/watch?v=Q9r-KSb3O7s) az is kiderül, hogy a belső oldalak is tartogattak további AR-meglepetéseket.

 

 

 

 

 

A példákat köszönjük a Gizmodo weboldalnak.

 

Szerző: Dunder Krisztián

Dunder.hu

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

1 napja

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten - írja az MTI.

Szlogent váltott az Arval

2 napja

Az eddigi „We care about cars. We care about you.” szlogent 2020-tól a „For the many journeys in life” mottóra cseréli az Arval flottakezelő.

Átalakult a Rockstar Photographers

2 napja

Nemzetközi vizuális kommunikációs ügynökségként határozzák meg jövőbeli működési formájukat a Rockstar Photographers alapítói, Buda Lorina és Kálló Péter.

Díjat nyert az Auchan

2 napja

A Fogyatékosság-barát Munkahely Díj tíz éves fennállása alkalmából Champion díjat kapott az Auchan.

Online tananyagot készített a Magyar Telekom

2 napja

A vállalat sokszínűségi és esélyegyenlőségi koncepciójának elkészítése előtt munkatársaihoz fordult és egy anonim kérdőív segítségével mérte fel a vállalati kultúra állapotát.