Elektronikus média

2010. 3. szám

MR6: vidéki, nem mucsai

A középhullám sem ördögtől való

Egységesítette vidéki stúdióinak műsorszerkezetét a Magyar Rádió. A lapunknak interjút adó Lovász Attila, az mr6 főszerkesztő-helyettese szerint az a cél, hogy olyan műsort kínáljanak a hallgatóknak, amely érdekes, és közel hozza egymáshoz az ország más-más tájain élőket.


Benedek B. Levente   |   szerk@lapkiadas.hu


Nem mostohagyerek a regionális rádiózás?
Tény, hogy a regionális műsorok történetében voltak hullámvölgyek és olyan korszakok is, amikor már-már megkérdőjelezték ezen adások létjogosultságát. Európa kissé boldogabb és gazdagabb országaiban azonban nem csupán a nyomtatott, de az elektronikus sajtóban is erősek a regionális médiumok.
Más az igény?
Nem, a sorsuk azért alakult másként, mert az URH-sugárzás megjelenésének idején tőlünk nyugatabbra felismerték, hogyan lehet aránylag olcsón helyi tartalmat előállítani és kínálni. Nem kell messzire mutogatnom: az osztrák ORF e téren rádióban és televízióban is erős, a szlovák közrádió e témára szakosodott kettes csatornája a hallgatottsági rangsorban a negyedik helyen áll, Csehországnak tizenhat regionális adása van, ezek némelyike csak online fogható. Ők már egy új hallgatói réteget is megcéloztak.
A Magyar Rádió csak pár éve alakította önálló adóvá a regionális hálózatot.
Igen, három éve indult be az a profiltisztítás, amelynek eredményeként 2007-ben átalakult az MR1-Kossuth, az MR2-Petőfi s részben az MR3-Bartók rádió. Ekkor kapott saját, középhullámú sávot a nemzetiségi adó, az MR4, jött létre a csak interneten működő MR5, a parlamenti adó, valamint az MR6.
Amelyről először a stúdióbezárási tervek kapcsán lehetett hallani.
Ez egy hosszú átalakítás volt, aminek a végére azt szeretnénk, hogy megszülessen a debreceni, a győri, a miskolci, a pécsi és a szegedi mellett a hatodik, Közép-Magyarországot lefedő adás is. Az ország hat plusz egy nagytérségből áll.
Ehhez képest van még olyan központ, ahol csak középhullámon sugároznak.
Igen, a menedzsment célja, hogy Győrben is foghatóak legyünk URH-n, hiszen a középhullám mellett ma csak a helyi kábelhálózaton vagyunk hallgathatóak. Más kérdés, de meg kell mondanom, rádiósként sokkal jobbnak tartom a középhullámot, mint amilyen a híre.
Az emberekben az a kép él, hogy a középhullámot az ötven év alattiak nem is ismerik.
Tény, hogy a fiatalok nemigen találják a rádión az AM-gombot. Nagyon magas lóról nézi le azonban az idősebb nemzedéket, aki azt gondolja, hogy ők valahol az ország mélyén, egy Sokol zsebrádió mellett kucorogva hallgatják a középhullámú adást. A mai ötven-, hatvanévesek nem olyanok, mint nagymamáink nemzedéke: nagyon sokuk gondolkodik korszerűen, tanulja meg az új eszközök, például az internet használatát – már csak azért is, mert van még néhány éve a munkaerőpiacon.
Mit kínálnak a nyolcmillió potenciális hallgatónak az MR6-on?
Először is: huszonnégy órányi műsort. Merthogy a mai médiapiacon az az adó, amelyik ennél kevesebbet sugároz, nem rádió. Nem lehet úgy belépő hallgatókat toborozni, hogy reggel és délelőtt adunk nekik műsort, de utána egy másik rádió adását kapják, még ha a megújult és nagyon jó MR1-Kossuth rádióét is.
Ehhez stabil finanszírozás és munkatársi gárda kell.
Tavaly sikerült nagyjából kiegyenlítenünk a stúdiók költségvetését, és ahol kellett – Győrben és Szegeden –, feltöltöttük a létszámot. Volt ugyanis olyan stúdió, ahol például két hónapig négyen készítették a hatórányi műsort. Lehet valaki kiváló rádiós, imádhatja a szakmáját, de ez hosszú távon nem működik.
Ha együtt a csapat, mit kap a hallgató?
Reggel hattól kilencig minden stúdió önállóan készített adással jelentkezik.
A Hajnaltól Reggelig című programsáv azért fontos, mert ez a rádiós főműsoridő. Ekkor lehet elérni a belépő hallgatót, akit – legalábbis felmérések ezt mondják – negyven másodpercünk van meggyőzni, hogy ne kapcsoljon más csatornára. Ezt követi egy könnyed délelőtti sáv, majd tizenegy órától kezdődik emblematikusnak szánt műsorunk, A Vidék Magyarországa. Ezt ugyan egy házigazda stúdió készíti, mindennap más, de a másik négy csapat is beledolgozik, és az így születő termék egyszerre kerül adásba.
Olcsó megoldás.
A hálózatos műsorokat egykoron azért találták ki, hogy ha már legyártottak egy műsor, azt több helyütt is sugározni lehessen. Friss tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy ez a megoldás nem csupán költséghatékony, és nemcsak arra jó, hogy egy kis levegőhöz jussanak a munkatársak, de új értéket is teremt. Ez a produkció ugyanis bármelyik hazai kereskedelmi rádió vagy közműsor-szolgáltató adásában megállná a helyét.
Mi ebben az újdonság?
Hogy egész Magyarországhoz szól, de a régiók hangján, azok problémáit mutatja be, de úgy, hogy ne csak az derüljön ki belőle, hol milyen problémák vannak, hanem az is, milyen megoldási lehetőségeket találtak helyben. Emellett például olyan kulturális rendezvényre sem nehéz lelni Magyarországon, amely vidéki, de nem mucsai. Nem gondolom, hogy volna Kelet-Európában másik olyan állam, ahol majd minden megyei jogú városnak saját szimfonikus zenekara működik.
Délben Krónika és zene. Utána?
Igen, harangszó, Krónika, majd egy olyan műsor következik, amely az előző ötven év zenéi terén hozza egy kicsit képbe a hallgatót, interjúkkal, személyes beszámolókkal megspékelve, egy központi témára felfűzve. Egy órától egy – „konzervekből” álló – regionális műsor kerül adásba. Amikor az adó zenei arculatát felvázoltuk, azt vettük észre, hogy a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek magyar szórakoztató könnyűzenéje finoman szólva sem kap elég teret a rádiós piacon. Úgyhogy a délután négytől kezdődő műsorunkban az úgynevezett nagy generáció értékeit mutatjuk be egy órában. Majd a nap összefoglalójával zárunk, és közvetítjük az MR1-Kossuth esti Krónikáját.
Akkor marad még egy fél nap.
Este hattól reggel hatig egy, az MR7-tel közös zenei műsorral szolgálunk. Nagyon jól jött a menedzsment tavalyi döntése, hogy elindítja az interneten az MR7-et. Itt az éterből mára kiszorult műfajok kapnak teret: órás forgásban autentikus magyar népzene, táncházi muzsika, operett és magyar nóta hallható. Úgy gondoljuk, hogy az a nemzedék, amelyik még ismeri az AM-gombot, és bekapcsolja a középhullámot, megtalálja itt, a földfelszíni adásban is a kedvenceit.
Tudható, hogy ők hányan vannak?
E műfajoknak megvan a saját népes közönségük, és gondolhatunk a műfajokról, a nótáról bármit, az emberek kérik a maguk „magyari nótáját”.


MR: újratöltik?
Március közepén foglalkozhat a Magyar Rádió tulajdonosi testülete azzal a kérdéssel, hogy kezdeményezik-e a közmédiumelnök újrázását. Két-három hetük lesz a döntésre.
Lapunk információja szerint még el sem kezdődött Such György három és háromnegyed éves elnöki ténykedésének elbírálása, aminek a végén szavazásra tehetnék fel a pályázat nélküli mandátumhosszabbítás ügyét. Az ilyen újrázás ritka a magyar médiarendszerben, mint a fehér holló: a Magyar Rádió és a két köztévé vezetői közül egyedül a Dunát most is irányító Cselényi László kapta meg ezt a lehetőséget egy esztendeje.
Kuratóriumi forrásaink szerint a Such-éra értékelése során számos pozitívum hangozhat el: már nem veszteséges a cég, az adók radikális profiltisztításon és újrapozicionáláson mentek keresztül. Három helyett (két internetessel együtt) hét csatornája van a Magyar Rádiónak, a szervezet fogyókúrán esett át, a megtartott munkatársak juttatásai ugyanakkor reálértéken felül növekedtek. (Más kérdés, hogy rendre jelentek meg sajtóértesülések arról, hogy menedzserszerződése alapján kollégái javadalmazásának többszörösére jogosult az elnök.) Pártatlanság sérelme miatt nem meszelte el az ORTT a közrádiót, az adásokban minden politikai oldal megszólalhat és meg is szólal – hangoztatják Such támogatói, akik szerint ez akár a hivatalban lévő elnök hendikepje is lehet.
A tulajdonosi testületben ugyanis kormánypárti és ellenzéki tagoktól kell bezsebelnie Suchnak a kétharmados támogatást, a hazai közélet logikája szerint pedig az egyik oldal nem szavaz meg semmilyen, a másiknak nem eleve elfogadhatatlan személyi javaslatot – teszik hozzá.
Információink szerint a december elsejei rádiósnapon Such bejelentette a munkatársaknak: ha pályázat nélkül nem nyer el újabb négy évet, nem száll versenybe a posztért.