Elektronikus média

2010. 3. szám

Rádiók újratöltve

Van új a nap alatt?

Három hónapja indult a két új, országos frekvenciát nyert kereskedelmi rádió. Mindkét cég deklaráltan piacvezető akar lenni, de a dobogó csúcsán csak egy hely van. Lapunk annak járt utána, hol tartanak az új rádiók három hónap elteltével.


Munkatársunktól   |   szerk@lapkiadas.hu


Az első három hónap teljesítményével mindkét rádió vezetője elégedett. (A szakemberekkel az Ipsos–GfK-mérés eredményeinek publikálása – lásd keretes írásainkat – előtt beszélgettünk – a szerk.) Az ORTT-döntést követő viharokkal, nyilatkozatháborúval és perekkel egyikük sem kíván már foglalkozni. Kádár Tamás, a Neo FM-et működtető Est Media Group vezérigazgatója szerint nincs igazuk azoknak, akik a frekvenciák odaítélése körül politikai alkukat szimatoltak. „Éppen ellenkezőleg. Az, hogy a döntés után három héttel el kellett indítani az adást, azt jelzi, hogy a régi koncessziók meghosszabbítása volt várható – mondja. –
A pályázat nem segítette az új szereplők belépését. Három hét nagyon kevés idő a sugárzás feltételeinek megteremtéséhez. Ehhez képest elégedett vagyok azzal, amit a start óta elértünk. Ha több időnk van, jobban sikerül az indulás is.”


Új rádiós mérés január óta
Az elmúlt időszakban több, a rádiók hallgatottságára vonatkozó felmérés eredménye látott napvilágot, de a csatornák és a MAKSZ tagjai által hivatalos adatszolgáltatásként nemrég elfogadott új Ipsos–GfK-mérés adatsora csak lapzártánkkor került nyilvánosságra (lásd A Class FM indult jobban című keretesünket).
Ez utóbbi hallgatottságmérés metódusa teljesen újszerű a magyar piacon. Az országos és a budapesti helyi rádiók mérésének alapja eddig az úgynevezett rádiónaplós módszer volt, amely során a mintába kiválasztott megkérdezettek egy héten keresztül saját maguk vezettek egy naplót, ebbe pedig rendszeresen bejegyezték, mely csatornákat hallgatták az adott időszakban. A vidéki helyi rádiók hallgatottsági adatait ugyanakkor telefonos lekérdezésre épülő kutatás alapján publikálták. A mérést végző kutatócégek már korábban is tettek javaslatokat a módszerek lecserélésére, de az adatok stabilitása iránti igény eddig felülírta a metodikailag, illetve egyéb szempontok miatt is indokolható változtatási szándékot.
Most azonban az új országos kereskedelmi rádiók indulásával megteremtődött a lehetősége egy nemzetközi összehasonlításban is előremutató eljárásmód alkalmazásának. Azáltal ugyanis, hogy egyszerre megy végbe a piaci átrendeződés és a mérési módszer megváltozása, az egyenértékes hallgatottsági adatok esetleges trendtörése csak egyszer érinti a ­piaci szereplők tevékenységét.
2010 januárjától az adatgyűjtés úgynevezett hibrid adatfelvétellel történik: a válaszadók egy része számítógéppel támogatott telefonos megkérdezés (CATI) során számol be rádióhallgatási szokásairól, míg egy másik csoport a szintén komputerrel támogatott online (CAWI) módszerrel kitölthető kérdőív segítségével szolgáltat erről adatokat.
Ezeknek az adatfelvételi technikáknak az az egyik legfőbb előnye, hogy a megkérdezettekre kisebb terhet ró a korábbi módszerekhez képest, így – a tapasztalatok alapján – nagyobb válaszadói hajlandóság érhető el, növelve ezzel a hallgatottsági adatok érvényességét, minőségét. A módszertani paraméterek megváltoztatása nem volt öncélú, amit csak lehetett, megtartottak a kutatók a stabilitás érdekében. Ennek megfelelően a mérés továbbra is országos, a 15 év felettiekre reprezentatív mintán zajlik, a korábbiakhoz hasonlóan negyedórás hallgatottsági eredményeket szolgáltatva havonta, a megszokott szoftverekbe – a MédiaNavigátorba és a RádióNavigátorba – töltve az adatbázisokat.



Infrastruktúra
A Neo az első másfél hónapban egy ideiglenes stúdióból közvetítette adását.
A szó szoros értelmében sufnirádió volt, egy sebtében átalakított raktárhelyiségben rakták össze az első hetek műsorszolgáltatásának helyszínét. Az ingatlan érdemi átalakítása, a stúdió megfelelő technikával való felszerelése január elejére fejeződött be. Egyes műsorokat így nem lehetett időben elindítani, emiatt minden bizonnyal veszített hallgatókat a rádió. A Class FM gyorsabban oldotta meg a feladatot, az egykori Pénzverde épületében rekordgyorsasággal kiépítették a csatorna infrastruktúráját.
A kezdeti időszakban mindkét rádiónál gondolkodtak új műsorokon, de nagyon hamar megbizonyosodtak arról, milyen szűk a mozgásterük. Pakots Zsolt, a Class FM vezérigazgatója nem köntörfalaz: „Mi a Danubius frekvenciáját örököltük. A Class FM tulajdonképpen csak más néven fut, de alapjaiban ugyanaz az adó kisebb-nagyobb ráncfelvarrásokkal, amolyan Danubius 2.0. Miért csináljunk mást, mint ami már megnyerte a hallgatókat?! Sokat gondolkodtunk azon, milyen legyen a Class FM, de elég hamar beláttuk, hogy már van egy hatalmas, meglévő közönség. Ezek a hallgatók beállították a frekvenciát a készülékükön, őket meg kell tartanunk. Addig maradnak, amíg tetszik a zene, a műsor. Ha egyszer elmennek, utána már nagyon nehéz lesz visszacsalogatni őket.”


A Class FM indult jobban
A Szonda–GfK egységes hallgatottsági mérésének eredményei szerint jelenleg a Class FM a leghallgatottabb zenei rádió. A 15 évnél idősebbek körében 15,6 százalékkal (reach) vezet, a másik új országos adó, a Neo FM 12,3 százalékkal követi. Harmadik a Juventus Rádió 7,3, negyedik az MR2-Petőfi 5,5, ötödik pedig a Rádió1-hálózat 5,1 százalékkal.
Jobban elhúzott a hirdetők számára legfontosabb, 18–49 éves korosztályban a fő konkurensénél kisebb vételkörzetű Class FM, itt 20,3 százalékos reachet ért el a 13,4-en álló Neo előtt. A dobogó harmadik helyére a Rádió1 kapaszkodott fel 8,5 százalékkal. Ez négy tizeddel jobb eredmény a Juventus Rádióénál; az MR2-Petőfi itt 6,4 százalékos eredménnyel végzett.
Minden tizedik 15 évnél idősebb hazánkfia a Class FM Morning Show-ját hallgatja reggel, ami a Neo-ra költözött, 7,6 százalékot elért bumerángos csapat trónfosztását jelenti – igaz, utóbbi csak január 18. óta hallható ismét a megszokott frekvencián. A 18–49 évesek korcsoportjában 12,1 : 8,3 az állás – szintén a Class javára.
A piaci átrendeződés hosszabb távon jót tett a helyi adóknak. Ez lehet a hálózatot gründoló Rádió1 sikerének titka; a megyeszékhelyek túlnyomó többségén ugyanis a „hazai játékosok” valamelyike veri a mezőnyt.



Országosan más kell
Kádár Tamás is csodálkozott azokon, akik arra számítottak, hogy valamiféle országos Radiocafét fognak csinálni. „Az nem élne meg a piacon. A Radiocafé Budapesten, szegmensrádióként jó” – mondja.
A rádiós piacon meghatározó a reggeli műsorsáv. Érthető, hogy itt egyik szereplő sem akart kockáztatni: a Neo a bumerángos Boros Lajost és Bochkor Gábort, a Class Sebestyén Balázst, Vadon Jánost és Rákóczi Ferencet szerződtette, így a frekvenciák törzskö­zönsége egy rövid átmeneti időszaktól eltekintve a megszokott hangokra ébredez­hetett.
Mindkét csatorna zenei kínálatát meghatározza, hogy nem szűk rétegek, hanem széles tömegek igényeinek kell megfelelnie. A magyar zenék aránya 35 százalékos, összhangban a pályázat feltételeivel. Nyilván ennek a viszonylag magas aránynak köszönhető, hogy mindkét rádió teret ad olyan hazai előadók számainak, akiket országos kereskedelmi frekvencián korábban senki nem tudott volna elképzelni.

Közönségnevelés
„A zenei tesztek alapján a közönség jobban kedveli a külföldi slágereket – mondja lapunknak Kádár Tamás. – Beindulhat ugyanakkor egy öngerjesztő folyamat. Ha több itthoni előadót, több jó magyar zenét hallanak az emberek, az igényt is teremt, és több lehetőséghez juttatja a hazai zenészeket, több igényes produkció születhet.”
A jövőt illetően Kádár Tamás és Pakots Zsolt ugyanazt a célt jelöli meg: piacvezetőnek lenni mind a hallgatottság, mind az árbevétel szempontjából. Utóbbi azt is megemlíti, hogy a start után számíthatnak némi türelmi időre:
„A gazdasági helyzet nem aggaszt, bizakodó vagyok. Ez egy induló rádió, nem kell rögtön extraprofitot termelnünk. A régieknek nehezebb volt, ­több­évnyi működés után komoly nyereséget vártak tőlük a tulajdonosok.”


NÉVJEGY

Pakots Zsolt (1970)
A tanári diplomával rendelkező szakember médiás pályafutását lassan két évtizede kezdte a Magyar Televíziónál, Déri János mellett. Karrierje nagy részét gyártásvezetőként, produkciós területen töltötte. Az MTV után a Baló-féle TV3-nál dolgozott, majd az RTL Klub számára készített műsorokat előbb a Q-Art, majd az IKO Produkció kötelékében. Onnan csábították át a HírTV gyártási igazgatói pozíciójába, amely mellett előbb a Lánchíd Rádió gyártási igazgatói posztját, majd a Class FM vezetését is rá bízták a médiacsoport tulajdonosai. Egyelőre mindhárom tisztségét meg kívánja tartani.

Kádár Tamás (1975)
Újságírás–kommunikáció szakon szerzett diplomát 1997-ben, de rádiós pályafutása már korábban elkezdődött. Tanulmányai mellett hirdetésszervező volt a Radio Bridge-nél, ahol hamarosan az igazgató­helyettesi pozícióba emelkedett. Innen ült az Edison médiaigazgatói székébe, majd 1996-ban megalapította a Berg Médiát, 2000-ben pedig – másokkal közösen – a Premium Media Sales House-t. A ­Mocca­Mogul Kft.-n keresztül lett az Est FM, majd a Radiocafé 98.6 résztulajdonosa. Két éve az Est Media Group ügyvezető igazgatója.