Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

A filmipar, köszöni, jól van! Jól eladható a „celluloid”, igaz, ma már egyre inkább digitális termékké válik. Élénkül a változóban lévő magyar piac is. Főtámogatót talált a Magyar Filmszemle, ismét nőtt a mozilátogatók száma, itthon is tarol az immáron háromszoros Oscar-díjas Avatar, és minden esztendőben tapsolhatunk magyar közönségfilmnek is.

A 41. Magyar Filmszemlén 2010 februárjában 95 alkotás versengett: 16 játék-, 33 kisjáték-, harminc dokumentum-, hét tudományos-ismeretterjesztő, továbbá kilenc tévéfilm. A vidéki vetítések már január végén megkezdődtek Keszthelyen, Gyöngyösön, Veszprémben és Balassagyarmaton.

A több mint egy hétig zajló eseménysorozat 402 előadását több mint negyvenezren látták a fő helyszínen, a Palace MOM Parkban, a másik fővárosi helyszínen, az Uránia Nemzeti Filmszínházban pedig hétezren váltottak jegyet. A szemle ideje alatt másfél tucat fórumot, tanácskozást és tájékoztatót is tartottak. A szakma és a közönség megkülönböztetett figyelme az év kiemelkedő magyar filmes rendezvényévé emeli évről évre a fesztivált. Tudják ezt az alkotók is, ezért rendre igyekeznek elkészülni műveikkel a seregszemlére. Hiszen hol néznének meg egy művészfilmet néhány nap alatt több mint másfél ezren? (Ezúttal ez történt Hajdu Szabolcs négyszeresen díjazott Bibliothéque Pascal, illetve Jancsó Miklós Oda az igazság című filmjével.) Ráadásul egy verseny, egy nyitó- és egy záróünnepség – díjkiosztó gálával – a média fokozott érdeklődését is kiváltja.

Új szponzor

A döntően állami pénzből, 160 millió forintos költségvetésből gazdálkodó szervezőbizottságnak 2010-ben sikerült főtámogatót találnia: a Magyar Telekom otthoni és kisüzleti szolgáltatásainak márkája, a T-Home lett a 41. Magyar Filmszemle főszponzora. Hogy mekkora összeggel, az üzleti titok maradt, de sok millió forintról lehet szó, hisz a T-Home csak a tévéfilm kategória különdíja nyertesének hárommillió forintot ajánlott fel, melyet a győztes alkotás rendezője következő filmjéhez használhat fel támogatásként. (A díj Szalay Krisztának jutott az És a nyolcadik napon című művéért.)

A szemle ideje alatt a T-Home-hoz tartozó Origo internetes oldal videotárában, valamint a T-Home IPTV-tékájában ingyen voltak elérhetők egyes szemlén bemutatkozó dokumentum- és kisjátékfilmek. Igaz, az IPTV-téka szolgáltatását csak az előfizetők használhatják, de a filmek bárki számára hozzáférhetők voltak az Origo videotárában. A szemle után az Origo lehetőséget kínál a producereknek a filmek további digitális forgalmazására, ez esetben a kölcsönzésből származó nettó összegből a felek szerződésük alapján részesednek.

Arról, hogy hosszú távon szponzora marad-e a Magyar Telekom márkája a Magyar Filmszemlének, az érdekeltek még korainak találtak nyilatkozni, az első év kedvező tapasztalatai azonban biztatónak tűnnek a magyar film számára.

A hollywoodi filmipar nyomdokain

2009-ben ha szerény mértékben is, de ismét nőtt a moziba járók száma: 10,6 millió jegyet váltottak vetítésekre, ami csaknem negyedmillióval több mozilátogatást jelent a 2008-as esztendőhöz képest. Ez azért is figyelemre méltó, mert a jegybevétel ugyanakkor 12,6 százalékkal emelkedett, vagyis az inflációnál jóval nagyobb mértékben növekedtek a jegyárak. Emellett az előadások száma közel öt százalékkal, 437 ezerre csökkent. Ez látszólag azt feltételezi, hogy kevesebb filmvetítés előtt nyílt lehetőség hirdetésre, de a mozireklámban hívők mindig megtalálják azokat a népszerű filmeket és előadásokat, amelyek előtt érdemesnek tartják lepergetni reklámfilmjeiket. (Az elmúlt években a reklámtortából a mozi mindössze 0,4 százalékot tudott kihasítani.)

Tavaly a magyarországi filmforgalmazók közül az InterCom érte el a legjobb piaci eredményt. Az Andrew G. Vajna hollywoodi magyar producer tulajdonában lévő vállalkozás harmincöt filmjével a hazai mozikba négy és fél millió nézőt tudott vonzani, akik több mint ötmilliárd forintért váltották meg belépőjüket. Ezzel a cég az összes jegybevétel több mint felét halászta el a többiek elől. (Természetesen csak a statisztikai adatok szerint, a bevételeken ugyanis még osztoznia kellett a filmszínházakat üzemeltető vállalkozásokkal.) Az InterCom a hollywoodi nagy stúdiók közül a Warner Brotherst, a Sonyt és a Twentieth Century Foxot képviseli, emellett néhány független filmet is bemutat.

James Cameron minden idők legnézettebb mozifilmjévé vált sci-fijét, az Avatart tavaly december közepétől két hét alatt félmillióan látták idehaza, február végén pedig a produkció már túlszárnyalta az egymillió nézőt. Március elején még mindig 51 moziteremben vetítették (31 helyen hagyományos kópiáról, 19 teremben digitális 3D változatban, valamint az IMAX-moziban.)

„Marketingszempontból igazi kihívás volt az Avatar mind az amerikai Fox Stúdió, mind a magyar forgalmazó számára, mivel szinte csak James Cameron tudta, mit lát majd a néző a mozivásznon” – árulja el Ádám Bernadett, az InterCom marketing- és kommunikációs igazgatója. A világpremier – és az ezzel egybeeső magyar bemutató – időpontjához képest későn érkeztek meg a kampányhoz szükséges anyagok, így az előzetesek, a print kreatívok és a szpotok. „Egyet tudtunk biztosan: a hangsúlyt a film kommunikációjában is a vizualitásra kell helyezni – emlékezik vissza a marketingigazgató. – Ráadásul a magyar piac, illetve a lehetséges, megcélzott partnerek nagyon szkeptikusak voltak a filmmel kapcsolatban. Természetesen utólag már mindegyikük bánja, hogy nem csatlakozott a filmhez.”

A hollywoodi stúdiók mindegyik produkciójukhoz készítenek nemzetközi marketingstratégiai tervet, de az egyes országokban a forgalmazók maguk döntik el, hogy annak elemeit lehet-e az adott piacra adaptálni, és ha igen, miként. A stúdiók támpontokat adnak: közlik a tesztvetítések eredményeit, felsorolják a kampány során rendelkezésre álló eszközöket, és nem utolsósorban eladhatósági szempontból kategorizálják az alkotást (például blockbuster-e a film, vagy sem).

A 2010. március 7-én három Oscar-szoborral, februárban két Brit Filmakadémia-díjjal, januárban pedig két Golden Globe-elismeréssel jutalmazott Avatarról sok minden sejthető volt, mert a Fox már előzetesen „az évtized filmjeként” kategorizálta. A végeredmény aztán felülmúlta a legmerészebb várakozásokat is, hiszen „minden idők legsikeresebb filmje” lett. Épp a Titanicot, James Cameron előző rendezői diadalát taszította le a trónról: az Avatar Észak-Amerikában március elején már 709 millió dolláros bevételnél tartott, a világ többi részén 1 milliárd 780 millió dollárt ért el, összesen pedig 2 milliárd 489 millió dollárt. A világsikerről szóló hírek a premiert követően érthetően segítették a PR- és marketingtevékenységet, de a terméket addig is be kellett vezetni, az embereket pedig a mozikba csábítani az első héten, hogy hírét vigyék az alkotásnak.

Az InterCom ötfős mozifilmes marketingcsapata többnyire szabad kezet kap a munkájában: egy-egy produkció marketingbüdzséjét a tervezett magyar nézőszámhoz és az InterCom bevételéhez igazítják. A budapesti üzleti tervet ugyanakkor jóvá kell hagyatni az érintett hollywoodi stúdió munkatársaival. „Az elképzeléseink a legtöbb esetben találkoznak, de például 2009 speciális év volt – említi a marketingigazgató. – A legtöbb stúdió és ország, de a hazai forgalmazók is, visszavágták marketingköltésüket, mi viszont, éppen a válságra való tekintettel, az előremenekülést választottuk mint az egyetlen lehetséges stratégiát, és növeltük büdzsénket. Erről először meg kellett győznünk a stúdiókat, majd filmenként kellett bizonyítanunk. Az elmúlt egy év minket igazolt: aki behúzta a féket, elvérzett. És nem csak a magyar piacon.”

Ami a promóciót illeti, a legértékesebb brandeknél – például a Jégkorszak-, a Harry Potter-filmek, a Szex és New York esetében – az InterComnak szigorú irányelveket kell követnie a lehetséges partnerek kiválasztásától kezdve a kreatívokig, ám a legtöbb produkció esetén önállóan dolgozhat a stáb. Ellenben ekkor is minden elképzelést el kell fogadtatni az adott stúdióval, a stúdiónak pedig sokszor a filmben közreműködő sztár menedzsmentjével. A hirdetéseket általában adaptálja az InterCom, alkalmanként választási lehetőséggel.

„A sok jóváhagyatás ijesztőnek vagy korlátozónak tűnhet, de mi inkább biztos háttérként tekintünk erre a procedúrára és a londoni/amerikai kollégákra – magyarázza Ádám Bernadett. – Egy nagy és bizonyítottan jól működő gépezet részei lehetünk – know-how, kipróbált mechanizmusok –, ez pedig nem más, mint a már több mint hét évtizede bejáratott hollywoodi filmipar.”

A marketing- és kommunikációs igazgató büszke arra, hogy digitális marketingben úttörőnek számítanak a filmforgalmazók között. Az InterCom elsőként készített céges honlapot, majd filmes weboldalt (Cinematrix), és az internetes hirdetési piacon is elsőként jelent meg. A cég sokéves, szoros együttműködést ápol a legnagyobb hazai site-okkal, és a legtöbbet költ online reklámra. Az elsők között hozott létre a Facebookon magyar filmes/rajongói oldalt, mely várhatóan egy hosszabb folyamat kezdete. Forgalmazott filmjeik feléhez készül magyar nyelvű internetes site. A magyar honlapokat pedig ellátják feliratos vagy szinkronizált előzeteseikkel, és az is segít premierjeik megismerésében, hogy sokan látogatják a külföldi webhelyeket, hogy megnézzék az adott filmek angol nyelvű trailerét: így az Apple, az IMDb népszerű filmes adatbázis vagy a YouTube videomegosztó oldalát.

T, mint támogató

Liptay Gabriella, a Magyar Telekom kommunikációs igazgatója így értékelte cége szerepét a 41. Magyar Filmszemle kapcsán: „A Magyar Telekomra ma már úgy tekintünk, mint »képernyővállalatra«. Azokat a képernyőket, amelyek a mobiltelefonon, a számítógépen, a televízión láthatók, élvezhetők, mi csomagban tudjuk kínálni a T-Mobile, T-Home szolgáltatásain keresztül. Ezeken belül két képernyőnek, a tv-ének és a PC kijelzőjének is birtokosa a T-Home. Úgy gondoljuk, a film olyan médium, amelynek segítségével ezt a »képernyővállalat«-gondolatkört kézzelfoghatóvá tudjuk tenni, a Magyar Filmszemle pedig jelentős esemény, amelyhez érdemes csatlakozni. E rendezvényen olyan filmes élményekhez jutnak jelenlegi és potenciális ügyfeleink, melyekkel hasznos lehet együtt megjeleníteni a T-Home márkát.

Azáltal, hogy az Origo tékájában és a T-Home IPTV-videotéka szolgáltatásában sok szemlefilm ingyen volt megnézhető, a fesztivál pár napja alatt a T-Home neve összeforrt a filmmel, a filmszemlével. Az Origo videotárában négy-ötezer streamnézést számláltunk, az IPTV-tékánkban pedig több mint húszezren töltöttek le filmeket. Ügyfeleink körében tehát érdeklődést váltott ki a rendezvény, és nem biztos, hogy azok, akik tékáinkból szemlefilmeket kölcsönöztek, elmentek volna a fesztivál programjaira. Úgy gondolom, hogy szatelitként csatlakoztunk a szemléhez, kiegészítettük az eseménysorozatot, és további érdeklődőket vonzottunk a magyar filmhez. Ez a szemle szervezői számára is értékes lehet.

Ez volt az első év, hogy a filmszemle főtámogatói voltunk. A jövőről még korai beszélni, jelenleg tapasztalatainkat összegezzük: pontosan szeretnénk látni, mennyire volt érzékelhető a szponzori szerepünk, mekkora volt jelenlétünk hatása az eseményen, illetve a rendezvény idején.”

A tíz legsikeresebb játékfilm a hazai mozikban 2009-ben

A sikerproducer marketingreceptje

A mozikban 2009-ben bemutatott magyar játékfilmek közül a Made In Hungária című alkotásra voltak a legtöbben kíváncsiak, több mint 224 ezren. 2008-ban a 9 és fél randi volt a legnépszerűbb a multiplexekben, 201 ezren látták. Egy évvel korábban az S.O.S. szerelem! 238 ezer nézőt vonzott, 2006-ban pedig az Egy szoknya, egy nadrág remake-je aratott közönségsikert 254 ezer mozijegyvásárlójával.

A filmekben egyvalami közös: Neményi Ádám producer, a Next Station Productions ügyvezetője. Ha jó a témaválasztás és a forgatókönyv, nagyobb az esély elhelyezni a piacon a filmet – állítja az 51 éves sikerkovács. Mint mondja, az RTL Klub kereskedelmi televíziónál 1997 és 2001 között koprodukciós igazgatóként tanulta meg: el kell adni a terméket, a filmet pedig nem egy szűk körnek, nem a barátoknak, hanem a közönségnek kell készíteni. Ezért is szeretne igényesen szórakoztatni, kilencven percben.

„Amikor megvan az ötlet és esetleg a forgatókönyv, már akkor gondolkodunk a marketingen. Kitaláljuk, kikhez is akar szólni a film, és azt is, hogyan érjük el őket” – árulja el a sikerhez vezető lehetséges utat. Szerinte a legfontosabb a nagy nézettségű kereskedelmi televíziók megnyerése és támogatása. A producer úgy látja, nélkülük ma nem lehet magyar játékfilmet sikerre vinni. Ez a szponzoráció kettős: a csatornát üzemeltető vállalkozás egyrészt anyagilag is hozzájárul a produkció megvalósulásához, másrészt promócióval is segíti a művet.

Neményi Ádám valamennyi sikerfilmjét koprodukcióban készítette el az RTL Klubbal vagy a TV2-vel. Mint mondja, egy ilyen kapcsolat mindkét fél számára hasznos. A médiatörvény szerint a kereskedelmi televízióknak éves reklámbevételük hat százalékát kell magyar filmek gyártására fordítaniuk. Ez évente több százmillió forintot jelent. A producer fontosnak tartja, hogy ez a szabályozás fennmaradjon. Talán figyelmeztető jel volt, hogy a 2008 végén a parlament elé került új médiatörvény-tervezetből ez a passzus valamilyen ok miatt kimaradt.

Egy koprodukció keretében pontos marketingterv alapján épül fel egy film piacra juttatása, promóciója. Ez nagyjából minden filmnél azonos tévémegjelenést takar. Előbb interjúk, tudósítások szólnak magazinműsorokban a tervezett, forgatott alkotásról, a benne szereplő színészekről. Majd számos beharangozó után levetítik a werkfilmet, és jönnek a premier előtt a figyelemfelkeltő reklámok. „Ha annyi szpotot kellene vásárolnunk, mint amennyi egy marketingtervben szerepel, sok tízmillió forintot költhetnénk csak tévéreklámokra” – említi a producer.

A filmekhez mindig készül főcímdal, ahhoz videoklip filmrészletekkel, melyet zenés tévécsatornák tűznek műsorukra, a betétdalt pedig rádióállomások játsszák le. Barterszerződéssel csatlakoznak a produkciókhoz a médiatámogatók, akiknek emblémája azután szerepel a plakátokon. Fizetős reklámra a költségvetés kevesebb mint tíz százaléka jut. Ez magában foglal kültéri hirdetést, elsősorban citylightot és óriásplakátot. A jól megválasztott reklám sokat segíthet – mondja tapasztalatból a producer. Példaként említi a 9 és fél randi korlátplakátjait, melyeket a 6-os villamos összes megállójában helyezett el, s kiemelkedően hatásosnak bizonyultak, ráadásul sokkal kevesebbet kellett rájuk költeni, mint az óriásplakátokra.

Egy magyar vígjáték átlagosan 200–300 millió forintba kerül. Ennek 20–30 százaléka az állami támogatás, ugyanennyi a kereskedelmi tévék hozzájárulása, 20 százalék az adó-visszatérítés, a maradék 20–40 százalékot pedig a befektetőktől, szponzoroktól, forgalmazóktól kell megszerezni. A költségvetésből marketingre csak mértékkel jut, ezért is hasznosak a koprodukciók, a barterek – no és további ötletek. A Made In Hungária című zenés alkotásnak például nagyon is jót tett, hogy Fenyő Miklós – akinek rock and rollos ifjúkorát dolgozta fel a film – a TV2 Megasztár című műsorának zsűritagja volt.

Részben más eszközökre volt szükség az Almási Tamás által rendezett Puskás Hungary című dokumentumfilm esetében, mely körül társproducerként bábáskodott Neményi Ádám. Az RTL Klub szintén koprodukciós partner volt, de a marketingmunka részeként a filmkészítők vetítést szerveztek a magyar futballválogatott tagjainak és a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia fiataljainak is. A mű nemzetközi és hazai fesztiválsikereinek híre is jótékonyan hatott a magyar piacon. Az alkotás győzött Valladolidban, majd a 41. Magyar Filmszemlén a dokumentumfilm kategória fődíját és az artmozik díját is elnyerte. Duna-díjjal jutalmazták a producer másik munkáját, a Drakula árnyéka című dokumentumfilmet is, Szőczi Árpád rendezését.

A filmkészítés bevált gépezete nem áll meg. Már készül a forgatókönyv Szikora Róbert és az R-Go zenekar történetéről, a nyolcvanas évekből. Nyáron lesz a forgatás, és Csikidam címmel december közepére várható a mozipremier. Neményi Ádám egyik koprodukciós partnere a Duna Tv lesz, és már az RTL Klubbal is aláírás előtt áll a szerződés.