Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

AZT MÁR MEGSZOKTUK, HOGY KÍNA GAZDASÁGA LEGALÁBB KÉT ÉVTIZEDE EXPRESSZ SEBESSÉGGEL NÖVEKSZIK. A HATALMAS ORSZÁG  KÜLKAPCSOLATAI IS SOKAT FEJLŐDTEK. A KÍNAI VEZETÉS ELÉRKEZETTNEK LÁTTA AZ IDŐT ANNAK DEMONSTRÁLÁSÁRA, HOGY A MÉDIÁBAN IS SOKKAL TÖBBRE KÉPESEK, MINT AHOGY AZT NYUGATON GONDOLJÁK RÓLUK.

A médiacsúcs ötlete a pekingi olimpia idején merült fel. Megálmodói között olyan személyiségek voltak, mint Rupert Murdoch, a News Corporation tulajdo nosa, Robert Curley, az AP hírügynökség elnöke, David Schlesinger, a Reuters vezetője, Isikava Szatosi, a Kyodo News elnöke és Mark Thompson, a BBC
vezérigazgatója.

A kínai vezetés megérezte a rendezvényben rejlő imázsépítési lehetőséget, és az olimpia után szűk másfél évvel vendégül látta Pekingben a világ 170 országának fontos médiaszemélyiségeit. A World Media Summit monstre összejövetelét az Új Kína hírügynökség szervezte – kicsit talán a World Association of Newspapers (WAN) és más nemzetközi médiaszervezetek ellenében. Ne feledjük, Európa és az Egyesült Államok újságíróegyesületei az utóbbi évtizedekben sokat protestáltak a sajtószabadság, a szólásszabadság kínai megnyirbálása ellen.

A kínai vezetésnek nyilván nem kis elégtételt jelentett, hogy ezúttal a Népek  Palotájában ott ült a média világának több száz meghatározó szereplője. Az eseményen magyar részről Kovács Tibor, a Népszabadság elnök-vezérigazgatója és Vince Mátyás, az MTI elnöke vett részt.

A találkozó fővédnökségét maga Hu Csin-tao kínai elnök vállalta, aki megnyitóbeszédében elmondta, 2013-ra országa lesz a világ második legnagyobb
gazdasága, de hosszabb távon nem elégszik meg az ezüstéremmel. Az Új Kína hírügynökség vezetője azt hangsúlyozta, hogy a médiának jelentős szerepe van a
kultúrák közötti párbeszédben, a meglevő egyenlőtlenségek felszámolásában. A vendéglátók kiemelték a fenntartható fejlődés fontosságát, és emlékeztettek arra, hogy a fejlődő világ nemcsak piac, hanem annál sokkal több, és partnerség kialakí-
tására törekszik a fejlett világ médiájával.

Párbeszéd és távozás

Kovács Tibor lapunknak elmondta, a kínai helyzet fonákságát nagyon jól jellemezte  a megnyitóünnepség. A díszemelvényen helyet foglaltak a  legmagasabb rangú vendégek, kínaiak és külföldiek fele-fele arányban. Hu Csin-tao elnök megtartotta beszédét, amelyet természetesen a megjelentek hosszú tapsa követett. Miután befejezte, az esemény ceremóniamestere akkurátusan összefoglalta, mit tanultak a hallgatók a nép nagy vezetőjétől. Majd az
összes kínai felállt, kivonult, a nemzetközi média pedig magára maradt. A kínai
elnök után következő Rupert Murdochot már csak a külföldi vendégek hallgatták.

A szekciókban ettől függetlenül két napig valódi munka folyt. Kovács Tibor beszámolója szerint A társadalmi változás és,sajtószabadság nevű szekció kifejezetten érdekesnek bizonyult. A kínaiak hagyományosan a fejlődő világra koncentrálnak, az arab térség, India, Afrika problémái itt is nagy hangsúlyt kaptak. Volt egy másik nagyon erős szekció is az ingyenes tartalmakról, rengeteg hírügynökség felszólalt.

Egyetértés alakult ki a részvevők között a tekintetben, hogy nincs ingyenebéd. A minőségi, hiteles, minőségbiztosított információ nincs ingyen. Aki valamire igényt
tart, annak fizetnie kell érte. A kínaiak szerint ebben van állami felelősség és kötelezettség is. Kína finanszírozza a saját hírügynökségét – és persze ennek az ára az államilag kontrollált információ.

A médiakonvergencia témakörét is áttekintették a tanácskozáson: hol van a médiafogyasztó, hogyan lehet őt elérni? E tárgykörben Kovács Tibor szerint kevés új dolog hangzott el.

Kooperáció

A felszólalók kiemelték a médiamunkások felelősségét a hírek generálása, a közönség megtartása terén. Nem szabad hagyni, hogy a fogyasztó más csatornára menjen – hangsúlyozták. Többen is megfogalmazták az  együttműködések kialakításának szükségességét. Sok cég van jelen a különböző platformokon, de akkor is ki lehet alakítani a kooperáció hatékony formáit, ha nincs egy kézben az írott és az elektronikus sajtó.

Visszatérő téma volt a szabad média felelőssége a társadalmi fejlődés szempontjából. Kínában e téren még jó darabig lesznek tennivalók, de a hatalmas piac fölöttébb vonzó a külföldi befektetők számára. „Az euroatlanti média ott áll a kapuk előtt, bebocsátásra vár. Igaz, médiacéget csak kínai partnerrel lehet  létrehozni, az állami többség megtartásával – mondta Kovács Tibor. – Tabloid lapok, bulvársajtó, pornográfia, erkölcstelen tartalom még nincs a kínai piacon.

Az ország nyitása a szabad média felé így is érzékelhető, persze nagyon óvatos keretek között. A BBC és a pekingi állami televízió együttműködéséből már megszületett az angol nyelvű kínai hírtévé, a 9-es csatorna.”

Ami pedig a Word Media Summit várható folytatását illeti: Kína már bejelentette, hogy meg akarja rendezni a következő világtalálkozót is.

Felemás modernizáció

„Néhány, a Google-t előnyben részesítő kínai felhasználó talán nem is tud arról, hogy a Google és az amerikai titkosszolgálatok közötti kapcsolatok alapján a honlap keresési sorait megkapják és felhasználják e szolgálatok” – írta nemrég szerkesztőségi cikkében az állami Új Kína hírügynökség.

A keresőóriás és a világhálót (is) ellenőrizni kívánó kínai rezsim konfliktusa régóta húzódik már. A legújabb fejlemények alapján a Google nem hajlandó tovább cenzúrázni kínai keresőportáljának találatait, és leállítja a Google.cn oldalt. A szárazföldi Kína internetezőit a kattintás után a kereső Hongkongban üzemeltetett változatára irányítják át, ahonnan már szabadon használhatják a Google olyan, eddig cenzúrázott szolgáltatásait, mint a hír- vagy képkereső. Pedig a pekingi vezetés korábban világossá tette, nem marad következmények nélkül, ha a Google felhagy a tőle elvárt tartalomszűréssel. „Támogatjuk a Google-t üzlete és piaci részesedése kiterjesztésében, de ha megszegné a kínai szabályokat, az nem csupán barátságtalan és felelőtlen lépés volna, de a felelősségre vonással is számolnia kellene a társaságnak – hangoztatta a pekingi ipari és informatikai miniszter.

De nem csak a Google szembesül a kemény kéz politikájával. Az újságírók feletti ellenőrzést új akkreditációs rendszer bevezetésével erősítené a pekingi vezetés. Hivatalosan azzal magyarázzák a lépést, hogy néhány újságíró rombolja képzetlenségével a kínai médiáról kialakult képet, konkrét példákkal azonban nem támasztották alá a kijelentést. Az Új Kína hírügynökség honlapjáról az is kiderül, az új rendszerben a médiával kapcsolatos maoista és szocialista ismereteket is el kell sajátítaniuk a külföldi tudósítóknak – ha ezt korábban nem vagy nem megfelelő mélységben tették volna meg.