2010. 5-6. szám | Elektronikus média

Kitörési lehetőségek

Az egyirányú marketing vége

A néhány éve még szinte nem is létező közösségi média éppen átrendezi a webet és az életünket. A Nielsen Wire szerint a közösségimédia-használat globálisan megelőzte a pornóval és az e-mailezéssel töltött időt, ezzel az első helyre került az online tevékenységek listáján. Az internet és a közösségi média soha nem látott mértékben változtatja meg vásárlás előtti információszerzési éhségünket. Ezzel együtt a márkatulajdonosok és az ügynökségek életét is, hisz kampányok helyett egyre inkább párbeszédekben kell gondolkodniuk. A közösségi médiát jól használó cégek, márkák új kitörési lehetőségekhez juthatnak.

Ha a webre nem egyirányú csatornaként tekintünk, s figyelembe vesszük, hogy a közösségi média párbeszédből, megosztásból, folyamatosan fejlődő technológiai újdonságokból, ezek integrációjából áll, akkor nem nehéz megértenünk a forradalmat, ami körülöttünk zajlik. A közösségi média a legtöbb esetben ingyenes. Gombamód szaporodnak a különböző szolgáltatások, hálózatok. A rendszerezhetőség és a napi gyakorlat alapján nemzetközi szóhasználattal mutatjuk be a főbb közösségimédia-eszközöket és azok aktuális jelentőségét.

Social networking

A közösségi hálózatok sikerének egyik alapja Stanley Milgram amerikai szociálpszichológus kísérlete volt. Az 1967-ben lefolytatott kísérlet bizonyította először tudományosan, hogy két ember között maximum öt köztes személy kell a teljes kapcsolati lánc kialakításához. Tapasztalatai six degrees of separation néven váltak ismertté. (De ne feledjük, ugyanezt Karinthy Frigyes már 1929-es Láncszemek című novellájában leírta.) Milgram elméletét ma világszinten demonstrálják a közösségi hálózatok. Ebben a virtuális világban a magyar WiW (Who is Who) úttörő volt. A 2002-es tavaszi induláskor a weben még nemzetközi szinten is csak néhány hasonló social network működött (Classmates, SixDegrees, Friendster, Ryze, Everyonesconnected). A Google egyik török fejlesztője által készített Orkut 2004-ben startolt, a Facebook pedig 2005-ben, egyetemisták hálózataként, és csak 2006 szeptemberétől vált nyílttá.

A WiW exponenciális növekedését a 2005. októberi – iWiW-re való átkereszteléssel egybekötött – megújulás hozta meg. Pár év alatt igazi hungarikummá vált, jelenleg 4,2 millió profil található a rendszerben, melyek közül becslések szerint 3,5 millió aktív.

A Facebook 2009 második felében kezdett el terjedni itthon az internetezők körében, s 2010 tavaszán elérte az egymilliót a regisztráltak száma. A növekedés jelenleg is gyors.

A magyar közösségi média azonban nem csak iWiW-ből és Facebookból áll. A social network termékpalettán további főbb szereplők a myVIP (2,8 millió tag), a Baratikor.com (1,25 millió magyar regisztrált), a Network.hu (600 ezer tag), valamint a még kevésbé ismert Milgram, Mindenki.hu, Mutasd.be, Simpaticon site-ok, illetve a fiatal korosztály által használt HotDog.

Ennyi közösségi hálózatot üzleti szempontból egyszerűen nem bír el az itthoni piac, ráadásul a Facebook jelenleg nálunk gyorsabban növekszik, mint az előre jósolható volt (a magyar látogatók átlagosan közel egy órát töltenek naponta az oldalon, s a regisztráltak száma is egymillió fölött van már). Valószínűleg nem csak az iWiW-nek fog fájni, ha a Facebook sokkal erősebbé válik hazánkban. Míg a fent említett kisebb magyar site-ok megpróbálnak nem csak/főleg nem displayed sales bevételekből élni (például márkázott klubok, AdSense, affiliate-bevételek stb.), a nagyoknak muszáj a folyamatos fejlesztésekre koncentrálniuk, s ez nem könnyű egy globális játékossal szemben.

A legújabb őrület a közösségi hálózatok piacán a location-based social networking, két aktuális megtestesítője a Foursquare és a Gowalla. A regisztrált felhasználók megosztják, éppen hol tartózkodnak (főleg mobilalkalmazásokon keresztül). Az első ilyen szolgáltatás egyébként a 2000-ben (!) indult Dodgeball volt, amelyet a Google 2005-ben felvásárolt, majd 2009-ben bezárt, hogy átadja helyét a Google Latitude-nek.

Microblogging

A 2006-ban indított Twitter egyszerre sorolható a social networking és az önállóan kiérdemelt mikroblog kategóriába. A 140 karakteres rövid üzenetek küldésére és olvasására kialakított rendszer érdekessége, hogy a Twitter és a felhasználók közé „ékelődő” harmadik felek tetszőlegesen fejleszthetnek hozzá külső alkalmazásokat webre és mobilra egyaránt. Egyértelműen ennek is köszönhető, hogy a regisztráltak száma áprilisra meghaladta a 105 milliót.

A Twitterre magyar alkalmazások is készültek. A Turulcsirip.hu volt az első Twitter-mashup hazánkban, mely rövid idő alatt maga köré gyűjtötte az early adoptereket. A Yamm! 2009-ben indult, s felhasználóbarát külsejével és bővített szolgáltatásaival kíván különbözni a Twittertől és a Csiriptől. Mindkét itthoni szolgáltatás jelenleg is elérhető, és twitteres regisztrációval használható.

A Yammer.com egy sokkal kevésbé ismert mikroblog. A küllemében Twittere hajazó megoldás cégek számára kínál valós idejű kommunikációt. A jelenleg hetvenezer ügyféllel rendelkező Yammer alapszolgáltatásai ingyenesek, a társaságok profi belső kommunikációjához szükséges szolgáltatásokat pedig havidíjas formában lehet igénybe venni.

Social bookmarking

Az Internet Explorer hozzászoktatott minket, hogy kedvenc webhelyeinket eltárolhatjuk böngészőnkben, és bármikor egy kattintással előhívhatóak bookmarkolt oldalaink. Évekig jól is működött a dolog, ám az eszközök és platformok bővülésével egyre kényelmetlenebbé vált, hogy a kedvencek csak az adott számítógépről érhetőek el. Többek között ez volt az alapja annak az igénynek, hogy ezek egy központi helyen legyenek tárolhatóak. Az első átütő sikert a del.icio.us érte el (ma már Delicious.com). A Yahoo! által tulajdonolt site-on bárki saját profilja alatt tárolhatja kedvenceit (a korábbiakat importálhatja a böngészőből), eldöntheti, hogy az azok közé felvett linkeket bárki vagy csak az ismerősök láthassák, továbbá a linkek címkékkel rendezhetőek.

A StumbleUpon közösségorientáltabb szolgáltatás. A közösség tagjai meghatározott kategóriák alapján ajánlanak webhelyeket a különböző kategóriákba, a felhasználóknak pedig egy speciális algoritmus alapján jelennek meg az internetes oldalak, így olyan weblapokat és tartalmakat láthatnak, amelyekkel egyébként nagy valószínűséggel nem találkoznának. A site-ot 2001-ben alapították Kanadában, 2007–2009 között az eBay birtokolta egy 75 millió USA-dolláros akvizíció eredményeként, de tavaly visszavásárolták a korábbi tulajdonosok. Jelenleg körülbelül tízmillió regisztrált felhasználóval rendelkezik.

Social news

A közösségi hírmegosztás sem új fogalom nemzetközi szinten. A Digg és a Reddit hasonló elven működik: a felhasználók beküldenek cikkeket, majd a közösség tagjai értékelik azokat, miáltal létrejön egy ranglista, mely az azonnali ítéletek (fel-le) alapján folyamatosan változik. A két weboldal korábban a technokrata/digikult heavy userek nemzetközi játszótere volt, de lassan nyit a populárisabb irányba.

Az MSNBC tulajdonában lévő Newsvine középpontjában a kollaboratív újságírás áll. A felhasználók cikkeket írhatnak, külső linkeket tölthetnek fel, de az is jellemző, hogy a máshol elérhető anyagokkal kapcsolatosan helyben alakul ki kommentláz. A site-on profi újságírók és ismert külső tartalomszolgáltatók anyagai is megjelennek, a teljes tartalomra mutató külső linkkel.

A CNN is előrukkolt az iReport szolgáltatással, amely kifejezetten a célból jött létre, hogy az internetezők küldhessenek be tartalmakat a világ bármely pontjáról. A CNN ezek többségét nem ellenőrzi, amire fel is hívja az oldal látogatóinak figyelmét, az általa megvizsgált anyagokat ugyanakkor CNN iReport jelzéssel látja el, s tévés műsoraikban is feltűnnek gyakran ilyen anyagok.

A 2005-ben indult The Huffington Post az Egyesült Államokban több mint háromezer blogger közreműködésével frissíti site-ját cikkekkel. A portál tavalyelőtt havi látogatottságban megelőzte az 1996-ban startolt, „egyirányú” híraggregátorként működő Drudge Reportot. A HuffPostot jelenleg is több mint tízmillión keresik fel havonta.

A magyar piacon is voltak/vannak hasonló próbálkozások. A Linkter erősen hasonlít a Digg-modellre, de csak jelentéktelen mértékű látogatottságot tudhat magáénak. A Propeller egy kicsit szerkesztettebb tartalommal frissül, s indulásakor erősebb közösség alakult ki körülötte.

Érdemes még megemlíteni a hazai hírportálok közösségi integrációit is. A HetiValasz.hu a látogatói által Facebookon, Twitteren, iWiW-en és e-mailben megosztott cikkeket gyűjti listába a portál jobb hasábjában. A Világgazdaság Online nyitóoldalán elérhető Extra felület külső tartalmakra visz, hazai és külföldi híraggregátorokból szemez, valamint az ismertebb gazdasági portálok friss anyagaiból jelenít meg cikkcímeket automatikusan. Ugyan nem igazi web 2.0-s megoldás, mégis példaértékű a kifelé mutató tartalmakra vonatkozóan. A HVG.hu év elejei megújulása óta hivatkozik külső anyagokra, főként blogbejegyzésekre, szintén a site jobb oldali hasábjában, szerkesztőségi frissítéssel. Sorolhatnánk még a portálokat, amelyek szép lassan integrálják a hírmegosztást és a kifelé mutató tartalmakat, de általában véve kimondhatjuk, hogy a minimális szükséges lépések már itthon is megtörténtek.

Social publishing

A közösségi média terjedésével az elmúlt években egyre nagyobb igény jelentkezett az interneten prezentációk megosztására. A Scribd saját állítása szerint a legnagyobb dokumentum publikáló-megosztó weboldal a világhálón. Tulajdonképpen a pdf-ek, ppt-k, doc-ok YouTube-ja. 2007-es indulása óta olyan ismert cégek használják a site-ot, mint például a Chicago Tribune (háromszáznál is több feltöltés) vagy az UNICEF.

Ehhez nagyon hasonlóan működik a SlideShare, mely önmagát a legnagyobb üzleti médiaportálnak tartja prezentációk, pdf-ek, audiofájlok megosztására, beágyazására.

A self-publishing műfaj nemzetközi terjedését segíti több site. A főleg kis példányszámban értékesíthető, speciális témájú, kiadók útvesztőjét kerülő kiadványokra számos webes felület létezik. Tekintettel arra, hogy ez a mi piacunk szempontjából egyelőre marginális terület, pusztán felsorolás jelleggel említjük meg a Lulu, a Blurb, CreateSpace, a CafePress, a WEbook és Xlibris oldalakat, ahová bárki feltöltheti értékesítésre szánt kiadványát. A magyar piacon a Könyvműhely.hu e-könyvesboltja nyújt hasonló szolgáltatást.

Social sharing

A közösségi megosztás nem weboldal, hanem szolgáltatás, mely bármilyen site-ba beilleszthető. Például az AddThis gombjainak integrációjával minden lényeges webhely felé automatikusan beépíthető a megosztási szolgáltatás, teljesen ingyenesen. Hátránya a jellegtelensége és a magyar piacon sok ismeretlen közösségi site megjelenése a megosztási sávban.

Alternatíva lehet a felhasználók számára a böngészőbe integrált közösségi megosztás vagy a tartalomszolgáltató által egyedileg beillesztett megosztások (ez utóbbi esetben csak a lényeges közösségi megoldásokat érdemes beágyazni).

Social streaming

Ma már bárki egy-két perc alatt saját tévécsatornát indíthat. A social streaming két nagy megtestesítője a Livestream.com (korábban Mogulus.com) és a Ustream. Mindkettő lényege, hogy akár a számítógépünk webkamerájával és mikrofonjával, akár a gépre kötött profi videojellel bármi ingyen továbbíthatóvá válik, mi több, a közvetítés egyedi aloldalon (egy létrehozott profiloldalon) vagy saját website-unkba beágyazva is történhet.

Az online zene- és video streaming egyik első képviselője a hazai piacon egyáltalán nem ismert iMeem volt, mely elsőként tette lehetővé a tartalmak más weboldalba való beillesztését. A 2003-ban indult szolgáltatást a MySpace 2009 végén felvásárolta, majd megszüntette.

Feltétlen meg kell említenünk a legnagyobb videomegosztót is, a YouTube-ot, ahol túl azon, hogy tonnaszámra nézhetünk meg ma már szinte bármit, időről időre élő műsorokat, show-kat is szerveznek. Friss példa erre az Indian Premier League krikettsorozata, amelynek márciustól mind a hatvan meccsét élőben közvetíti a YouTube.

Social gaming

A közösségi játék sem új fogalom, bár fogalomként sokkal kevésbé használt, mint a már lassan önálló márkaként élő alkalmazásnevek, úgymint FarmVille (82 millió felhasználó), Mafia Wars és társaik. E két alkalmazás a Facebookon keresztül érhető el (az utóbbi a MySpace-en, további site-okon és iPhone-alkalmazásként is). Feltétlenül itt a helye a Second Life nevű virtuális élettérnek is, sőt, platformtól függetlenül minden olyan játéknak, amely a közösségi interakcióra épül.

És a kivételek

Ritkán mondjuk ki, de a web 2.0 „megszületése” előtt is voltak már kétirányú, közösségi szolgáltatások. A legismertebb ilyen a Wikipedia, amely a világ legnagyobb közösségi úton szerkesztett lexikonjává vált, a másik pedig a tizenkét éve indult holland–magyar unikum, a Startlap és a mögötte található lap.hu oldalak. Utóbbi bár nem a klasszikus megosztás úttörője, mégis jelzésértékű, ahogyan többezres közösségi szerkesztőség verbuválódott köré tartósan.

 

Szerző: Dunder Krisztián

www.dunder.hu

Pályázattal jön a Biztonságos Internet Nap 2020

5 órája

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a 2020-as Biztonságosabb Internet Nap alkalmából offline játékkészítő és videópályázatot ír ki hazai általános és középiskolások számára.

Megújulnak a Szerencsejáték Zrt. sorsolási műsorai

10 órája

2020. január 4-étől megújuló látványvilággal és tartalommal debütálnak a Szerencsejáték Zrt. sorsolási műsorai a Duna Televízió képernyőjén. A Hatoslottó élő számhúzása is átkerül a közmédia csatornájára.

Folytatódik a Starbucks kampánya

1 napja

November elején helyezték ki országszerte a Starbucks üzletekben azokat a fehér dobozokat, amelyekbe olyan könyvadományokat várnak, amelyek segíthetnek megszerettetni az olvasást a diáksággal.

Új főszerkesztő az Indexnél

1 napja

A szerkesztőség eddigi irányítója, Tóth-Szenesi Attila vezető szerkesztőként folytatja, az újság vezetését Dull Szabolcs veszi át.