Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

Egy sikerévsorozat után annak ellenére is attraktívnak tűnik a Ringier 2009-es mérlege, hogy a cégnek mind a forgalmát, mind a profitját megtépázta a válság. A svájci médiabirodalom ugyanis sokkal jobban járt a piaci átlagnál.

„Ez volt a legnehezebb esztendő, amit a nemzedékem megért” – mondta a családi cég április közepi budapesti évértékelő sajtótájékoztatóján Michael Ringier, a família nevét viselő svájci médiaház igazgatóságának elnöke. Katasztrófaévnek nevezte a tavalyit, de afelől sem hagyott kétséget, hogy nemzedéke lassan lelép a kapitányi hídról: a korábban megjelent médiainformációkat megerősítve elmondta, hogy egy éven belül (unokaöccse, a most Mexikóban, a gyógyszeriparban dolgozó Robin Lingg személyében) a hatodik generáció lép be a cég vezetésébe. Michael Ringier nem sokkal korábban egy interjúban kizárta, hogy a vezérigazgatói posztra is családtagot állítsanak.

Új kötések

A helyzet dacára „elég eredményesen” zárták a tavalyi esztendőt – mondta, megjegyezve: évek óta arra törekednek, hogy kiszűrve a piaci hullámzásokat stabilizálják pozícióikat. Szavai szerint nem függőséget jelent, hanem a függetlenség garanciája a Springerrel kötött megállapodás arról, hogy közép-kelet-európai cégeiket egy vegyes vállalatba vonják össze. (A fúzióval kapcsolatban lásd Feltételes búcsú című anyagunkat lejjebb.)

A Ringier globális adatai alapján jelentős forgalomcsökkenése ellenére nyereséggel zárta tavalyi évét a svájci médiaház. Profitja 72 százalékkal, 17,2 millió svájci frankra zuhant, míg az 1,3 milliárd frankot meghaladó forgalom 15,6 százalékos visszaesést jelentett. Svájcban és a vele együtt kezelt Németországban az utóbbi mutató csupán 9,5 százalékos volt, ami már csak azért is kedvező a társaság számára, mert e két államból származik a bevételének közel kétharmada, tavaly 825,3 millió franknyi summa folyt be innen. A kasszacsilingelés 32,3 százalékáért „felelős” Közép-Európában ezzel szemben 20,5 százalékos volt a csökkenés, s csak Szerbia volt képes stabilan hozni az eredményeit. (A rangsor másik vége Románia, ahol ötödére olvadt a reklámpiac.) A térség végül 491 millió frankkal zárt, míg Ázsiában, amely a Ringier-bevételek minden huszonötödik frankját adja, 25,9 százalékos visszaesést kellett a médiaháznak elkönyvelnie.

Szorít, megszorít

Arra már Christian Unger vezérigazgató hívta fel a figyelmet, hogy a vállalat egy alapos költségcsökkentésen is keresztülment mostanra. Személyi jelegű ráfordításaikat 15,8 százalékkal vették vissza, de olyan, első blikkre apróbbnak tűnő tételeknek sem kegyelmeztek, mint a papíralapú információáramlás. Svájcban például kétharmadával kevesebb papírt fogyasztott a cég tavaly, mint egy évvel korábban. Visszafogták a létszámot is; a német nyelvű zónában 328, a világ többi táján ennél kicsivel több állás szűnt meg a konszernnél, így az összes foglalkoztatott száma a nyolcezer fölötti szintről hét és fél ezer alá „bucskázott”.

A költségcsökkentés azonban csak az egyik lába a rendszernek – hangsúlyozta Christian Unger. A már meglévő vagy új termékek digitalizációja mellett – amelyre frankszázmilliókat költenének a következő esztendőkben – olyan új területeken is meg akarja mutatni erejét a társaság, mint az eseményszervezés. Szintén nagyobb hangsúlyt kapnak az együttműködések, különösen azokon a területeken, ahol a médiaház nem érzi elég erősnek magát. A továbblépés egyik, cég számára kívánatos irányának a vezérigazgató a tranzakcióalapú műveleteket lebonyolító szolgáltatásokat nevezte.

Egy kis hazai

Az együttműködésekre vonatkozó kijelentés alapján a magyar magazinpiac némely szegmense akár a Ringier kedvenc terepe is lehet, hiszen ez év elejével olvasztották be a Bauer Verlaggal korábban közösen birtokolt Euromédiát a kiadóba. Az így (de a MédiaLOG és a Népszabadság eredményeit figyelembe nem véve) kalkulált konszolidált eredmények azt mutatják, hogy a Ringier a hazai átlagnál sokkal jobb kondícióban vészelte át a válságot. A cégnek ugyan 8,2 százalékos bevételcsökkenést kellett elkönyvelnie 2009-ben, s az árbevétel-arányos nyereség is visszaesett, de ez még mindig a felsőházban biztosít helyet a vállalkozásnak.

A 2007-es 15,696, majd az azt követő 15,961 milliárdos forgalmat tavaly 14,638 milliárd forintra vetette vissza a válság, amely – mint arra Mihók Attila ügyvezető igazgató az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón emlékeztetett – a GDP-t hét, a médiapiacot azonban harminc százalékkal nyeste meg. Bevételarányosan is nyereségcsökkenést kellett elkönyvelnie a svájci médiaház magyarországi cégének; a 2008-ra fél százalékponttal, 11,1 százalékra feltornászott mutató tavaly 8,8 százalékra esett.

Csikorgó gumik

A társaság médiapiaci részesedése mindezek dacára harmadik éve kilenc százalékon stagnál. A Mihók Attila vezette csapat és a tulajdonosok reményei szerint nem sokáig; a korábbi befektetésekre alapozva 2010-re már a tavalyi másfélszeresére rúgó, 12 százalék fölötti bevételarányos nyereséggel kalkulálnak.

A kedvező piaci folyamatok mellett e cél elérésében annak lesz oroszlánrésze, hogy a cég az utóbbi évben indított pár új médiumot, másokat pedig megújított. Az ügyvezető igazgató ígérete szerint még messze nem értek a sor végére. Újdonság lehet, hogy bevezették a „piaci alapú rendezvényszervezést”, aminek első példája az Erzsébet hídhoz közeli szilveszteri buli volt. Megtakarítási oldalon jelentkezhetnek ugyanakkor a költségracionalizálási lépések pozitív hatásai éppúgy, mint a pint és az online kiadások integrációjának és tartalmi összehangolásának gyümölcsei. A Nemzeti Sport példájára utalva Mihók Attila azt mondta: szívesen készítenének 48 oldalas lapot, meg is tudnák csinálni, de kérdés, hogy állna ehhez a publikum. Így aztán a speciálisabb spotágakra kíváncsi közönségnek be kell érnie az online (bőséges) kínálatával. Hogy a svájci médiakonszernnél mit gondolnak a sportújságírásról, azt jól példázzák a tulajdonos szavai. Michael Ringier szerint ugyanis Európában három fontos sportág létezik: a foci, a foci és a foci.

Feltételes búcsú

Ha minden a tervek szerint megy, ez az utolsó sajtótájékoztató, ahol csak a Ringier emberei vannak jelen – adott példát az óvatos optimizmusból Michael Ringier. Az ő értelmezésében nem a függetlenség feladása, hanem éppen ezen érték védelme, hogy a régióban összeállnak a német Axel Springer kiadóval. Portfóliójuk éppen összepasszol, a két társaság között hagyományosan baráti a kapcsolat – festette már-már idillire a képet a tulajdonos, igazgatósági elnök.

A bökkenő csak az, hogy a svájci „fejek” április közepi ittjártakor konkrétumokat alig lehetett tudni a vegyes vállalatról. Összegyúrási menetrend és stáblista az érintett országok versenyhatóságainak döntése után lesz csupán, ami akár fél évet is várathat magára. Különösen, hogy a felek még be sem nyújtották be engedélykérelmüket a Gazdasági Versenyhivatal Alkotmány utcai főhadiszállásán. „Még nem a szülésnél, éppen csak a nemzésnél tartunk” – dobta vissza a labdát Christian Unger Ringier-vezérigazgató lapunk munkatársának, amikor azt kérdezte, hogyan beszélhetünk egy névtelen gyerekről. Szerinte akár egy évig is eltarthat, mire az új konglomerátum nekikezdhet a felállásnak.

Hogy pontosan mit kértek és mit vállaltak a felek az összeolvadás jóváhagyása érdekében, arról várhatóan a benyújtást követően fellibben a fátyol. Mihók Attila közlése szerint akkor publikálják majd a dokumentumot. Az anyagból talán arra a (ma még kedves mosollyal visszadobott) kérdésre is választ kaphatunk, milyen eladásokra hajlandó a Ringier–Springer kettős annak érdekében, hogy megszerezze az ügylethez a GVH áldását. A svájci és a magyarországi vezérkar tagjaira zúduló kérdésekből az mindenesetre egyértelművé vált: a hazai sajtó képviselői szerint a Népszabadság lehet a gyenge pont. Azaz a Ringier könnyen bevállalhatja, hogy a számára profilidegen, 2008-at már mínuszban záró, csökkenő példányszámú politikai napilapot kidobja a csónakból annak érdekében, hogy a fúziót engedélyezze a kartellhatóság. Mihók Attila egyelőre ugyanis csak annyit árult el a kezdeményezendő versenyhivatali eljárásról, hogy a beadvány „mindkét cégnek minden vagyonelemét tartalmazza majd”.

Szerző: Benedek B. Levente