Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

A „múlt nélküli”, rendszerváltáskor indult Gazeta Wybocza Közép-Európa talán legnagyobb média-sikertörténete. A válságtűrő, nagy példányszámú független politikai-közéleti napilap mellett sikeres, kategóriájukban számos esetben piacvezető online kiadványok tucatjait hozta létre egy 1989-ben frissen alapított kiadó.

Agora kiadó. Lengyelországon kívül a legtöbb embernek nem mond semmit ez a név. Ha azonban vezető termékük, a Gazeta Wyborcza kerül szóba, azonnal kivilágosodik a kép.

Az Agora Varsó divatos Mokotów városrészében található „fekvő felhőkarcolójában” több mint 3100-an dolgoznak. (Mellesleg az irodaház is számos építészet díjban részesült.) A nagy létszám indokolt, hiszen a kiadó európai mértékkel mérve is jelentős cég, napilapokat, magazinokat, ingyenes újságokat jelentet meg, rádióállomásokat birtokol és működtet, jelentős közterületi reklámcéggel is büszkélkedhet. „Mellesleg” több mint nyolcvan portált üzemeltet, többet, mint a számos országban tevékenykedő Axel Springer.

A szamizdat után

A Gazeta Wyborcza (és az Agora) története 1989-ben, a lengyel rendszerváltás előtt kezdődött. Az 1980-ban alakult, majd betiltott Szolidaritás szakszervezet körül tömörülő ellenzékben ekkorra tudatosodott, hogy megfelelő médiatámogatottság nélkül esélyük sincs a győzelemre, a médiát pedig teljes mértékben a kommunisták birtokolták. 1989. május 8-án jelent meg a Gazeta Wyborcza (jelentése választási újság) első száma. A lapot a kommunista hatalom idején ellenzéki tevékenységéért többször is bebörtönzött történész, Adam Michnik jegyezte, aki azóta is megtartotta a főszerkesztői posztot. A nyolcoldalas lap, amelyet húsz, korábban leginkább a szamizdatvilágban tevékenykedő újságíró készített, 150 ezer példányban látott napvilágot.

A választási kiadványnak szánt újság „túl jól sikerült”. Nemcsak fennmaradt a választások után, de rendkívül meg is erősödött. Ma naponta 450 ezer példányban jelenik meg, miközben a pártállami lapok többsége elsorvadt vagy vegetál.

Az Agora előnyös helyzetben volt, hiszen kevesebb megszokás, tradíció, görcs gátolta fejlődését, mint a sok évtizedes „printhagyománnyal” rendelkező kiadókat. A Gazeta már 1995-ben megjelentette első online kiadását; akkor, amikor sok kiadónál még csak múló divatnak tartották az internetet. (1995-ben nálunk még egyik napi- vagy hetilapnak sem volt webes változata.) Aki átélte ezeket az éveket, emlékezhet rá, hogy a világhálóra merészkedő kiadók legfőbb aggodalma a „kannibalizáció” volt: féltek, hogy az internetre kirakott ingyenes anyagok miatt nem fogynak majd a lapok. A korai (vagy inkább jó időben történt) startnak köszönhetően a Gazeta Wyborczának maradt elég ideje kísérletezni az internettel. Így hamar rájöttek, hogy az online újságnak nem a nyomtatott lap tartalmán kell alapulnia.

Lépéselőnyben

Mire a világ legnagyobb lapjai elkezdték integrálni print- és online szerkesztőségüket, a Gazeta Wyborczánál már a dezintegrációnál tartottak. Gyorsan ráébredtek ugyanis arra, hogy a nyomtatott és az internetes újságnak más az igénye, a ritmusa, a web dinamikája egészen másmilyen tartalmat igényel. A kiadó munkatársai idejében megértették, hogy a napilapok feladata már nem a friss hírek szolgáltatása, hiszen ebben nem tudnak versenyezni a világhálóval. A nyomtatott lapban inkább az elemzésekre, magyarázatokra, háttér-információkra kell helyezni a hangsúlyt, míg a interneten többnyire a rövid, gyorsan változó hírek érvényesülnek. A munkamegosztás ellenére is igyekeznek a hagyományosnál rugalmasabbá tenni a Gazeta Wyborcza működését: az újságnál öt önálló csapat dolgozik, és mindegyik számára máskor van a lapzárta. Ez teszi lehetővé, hogy mindig a lehető legfrissebb hírek kerülhessenek be a másnapi számba. (A Gazeta rugalmasságát jelzi, hogy öt órával a lengyel elnök és társai áprilisi repülőszerencsétlensége után már az utcán volt a lap rendkívüli kiadása.)

Hat év tapasztalatai alapján 2001-ben indult el a Gazeta Wyborcza első internetes „testvére”, a Gazeta.pl. Az időpont szerencsétlennek tűnhet, hiszen a dotkom buborék kipukkanása után az egész világon komoly fenntartásokkal kezelték a webes vállalkozásokat, de Lengyelországra láthatólag nem terjedt ki a pánik. A Gazeta.pl lényegesen eltért attól, amit mi a hazai piacon megszokhattunk, hiszen nem a Gazeta Wyborcza tartalmához, inkább a jól bejáratott márkához és a sikeres lap szellemiségéhez kötődött-kötődik. Ez a kiadvány nem online újság, hanem afféle internetes információs pláza, ahol számos célcsoport megtalálja a számára érdekes, fontos információkat, szolgáltatásokat. (Ezek közül a hírszolgáltatás csak az egyik, talán nem is a legfontosabb.)

A Gazeta Wyborcza és a Gazeta.pl hírgyártási folyamata tehát annyira eltérő, hogy indokolt két, teljesen független szerkesztőség fenntartása. (Könnyen előfordulhat, hogy egy fontos eseményen mindkét szerkesztőség munkatársa megjelenik, akik azután teljesen eltérő módon dolgozzák fel az ott szerzett információkat.) Vannak viszont másféle szinergiák. Kiderült például, hogy a Gazeta.pl szerkesztősége kitűnően integrálható az Agora által megvásárolt TOK FM rádió szerkesztőségével.

Kombinálnak

Az elmúlt években egyértelműen bebizonyosodott, hogy a szerkesztőségek önállósítása helyes döntés volt. A Gazeta.pl munkafolyamatai, „életritmusa” nem a nyomtatott lapokéval, inkább a gazdasági és a sportkiadványokéval mutat rokonságot. Ezek azok a területek, amelyek szintén megkövetelik a „pörgős” megjelenést, a percről percre frissülést. A Gazeta.pl szerkesztőségébe ennek megfelelően integrálták az Agora üzleti, illetve sportkiadványának (Wyborcza.biz és Sport.pl) szerkesztőségét is.

Bár az önálló, a nyomtatott laptól egyértelműen különböző Gazeta.pl életképességét a piaci sikerek vitathatatlanul visszaigazolták, igény jelentkezett a Gazeta Wyborcza tartalmának webes megjelenítésére is. 2006-ra nyilvánvalóvá vált, hogy az internet nem „kannibalizálja” a továbbra is rendkívül népszerű újságot, így elindulhatott az online változat, a Wyborcza.pl. A nyomtatott lap tartalmát itt természetesen a szokásos webes elemek – hozzászólási lehetőség, videók, újságírói blogok – egészítik ki.

A széles olvasói rétegeknek szóló, átfogó internetes termékek mellett az Agora az egy-egy témára koncentráló vertikális honlapokat is intenzíven építi. A már említett gazdasági- és sportkiadványokon kívül ingatlanos, álláskereső, társkereső oldallal, saját keresővel, aukciós szolgáltatással, videomegosztóval is rendelkeznek.

Titkos recept?

Jó volna megfejteni a Gazeta Wyborcza és az Agora sikereinek titkát, de leginkább csak találgatni tudunk:

Az egyik ok talán az indulás időpontjában keresendő. 1989-ben óriási igény mutatkozott a friss, hiteles hírekre, és számosan voltak, akik nem bíztak a megújuló, de mégis a régi rendszerben gyökerező sajtóban. Adam Michnik neve nagyon sokaknak jelentett olyan garanciát, amiért megvették, előfizették a lapot.

Szerepet játszhat az is, hogy a lengyel piac nagyságrendekkel nagyobb a miénknél. Ezt az is jól érzékelteti, hogy 17 millióan rendelkeznek internet-előfizetéssel. Itt egészen másmilyen törvényszerűségek érvényesülnek, mint a mi kis piacunkon.

További ok lehet, hogy az Agora nem valamelyik multinacionális kiadó helyi lerakata, hanem lengyel vállalat. Munkatársai valószínűleg jobban ismerik a piacot, mint a külföldi kiadók vezetői. A döntések is helyben, nem pedig valamilyen nemzetközi központban születnek, ezért az Agora jobban, gyorsabban képes reagálni a versenytársaknál.

A Gazeta Wyborczán nem láthatók a gyengélkedés jelei. Előfizetőinek száma jelentős, olvasói közt irigylésre méltóan sok a fiatal. Mivel legnagyobb sikerei idején is komolyan vette az – akkor még nem is olyan meghatározó – internetet, ma elégedetten konstatálhatja, hogy bevételeinek a fele már az online üzletből származik. Ilyen egyszerű?

Gazeta, a „mozgalmi” kiadvány

A Gazeta Wyborcza sajátos módon hű maradt múltjához, és időről időre társadalmi mozgalmakat kezdeményez, illetve azok élére áll. Így például az Együttműködés a változásért mozgalom keretében a kórházak szülészeti osztályain uralkodó állapotokra hívta fel a figyelmet. Ennek részeként negyvenezer nő írta meg saját tapasztalatait.

Egy kivágásra ítélt erdő megmentése érdekében 150 ezer aláírást gyűjtöttek, tízezer tüntetőt mozgósítottak, valamint száz önkéntes védte a helyszínen felállított sátrakban (télen) az erdőt. Az akciókban a nyomtatott és az online média nyújtotta lehetőségeket egyaránt kiaknázták. A kiadó megbízásából végzett kutatások szerint ezek a megmozdulások erősítik a Gazeta Wybocza márka iránti lojalitást.

Szerző: Pécsi Ferenc