Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

Sokat változott az évek során a Facebook és imázsa, de az kétségtelen: mind több ember mindennapjából hasít ki egyre nagyobb szeletet a világ legnépszerűbb közösségi oldala.

„Nem szerezhetsz úgy ötszázmillió barátot, hogy ne legyen közben néhány ellenséged is” – mondja Jesse Eisenberg az októberben a mozikba kerülő Facebook-film trailerében. A kijelentés nem teljesen helytálló, hiszen bár valóban félmilliárd aktív felhasználót mondhat magáénak a közösségi oldal, s a bírálók száma csakugyan jóval alacsonyabb a hívekénél, az ellentábor nem az egyszerű júzerekből verbuválódik.

Politikusok, fogyasztóvédők és egykori üzleti partnerek is neki-nekimennek a Facebook társalapítójának és elnökének, a húszas évei végén járó Mark Zuckerbergnek azért, amit csinál, de legfőképpen azért, ahogy csinálja. Előbbiek vagy azt kritizálják, hogy – a világtól gondosan elzárkózó – államukban rést üt a rendszer az adatkorlátokon, vagy azt, hogy váratlan veszélyeknek teszi ki felhasználóit, amikor struktúráját átalakítja. Egyik kedvenc példájuk az az eset, amikor a rendszer az ismerősök mellett hirtelen mindenki számára hozzáférhetővé tette a regisztráltak egyes alapadatait – így Zuckerbergnek is harcolnia kellett, hogy bizonyos vele kapcsolatos információk lekerüljenek az oldalról.

Kinek mi baja

Közel két éve zárult le a Facebook arcának és agyának jogvitája azzal az ikerpárral, akik ötletük ellopásáért perelték be őt. Akkori sajtóhírek szerint 65 millió dollárt fizetett a legényeknek, akiknek elgondolása nagyjából abban tért el az övétől, hogy nem „tömegportált”, hanem egy, az egyetemisták közötti kapcsolattartást lehetővé tevő, segítő site-ot akartak csinálni. Azt nem tudni, Zuckerberg mekkora összeggel váltotta ki a Facebookot a vállalkozás első befektetőjétől, aki úgy egyharmadnyi tulajdonrészre tartott volna igényt, de a rendszert működtető társaság szerkezetének átalakítása miatt szinte nullára olvadt a tortaszelete.

Nemrégiben pedig egy – első látásra esélytelennek látszó – jogigény rengette meg kissé a Facebook-birodalmat. Az ügyet vizsgáló bíróság tudniillik elrendelte a cég értékesítésének tilalmát, amivel alaposan keresztbe tehet a vállalatalapító terveinek. Zuckerberg ugyanis a nem túl távoli jövőben a tőzsdére vinné társaságát, amihez viszont szabad kezet kell kapnia abban, hogy rendelkezzen tulajdonával.

Nullahegy

Ismerői szerint akár 40 milliárd dollárra is növelheti cége értékét a Facebook-gazda. A gazdasági adatait visszafogottan közzétevő vállalkozásról iparági elemzők azt állítják, tavaly 7-800 millió dolláros forgalmat bonyolíthatott le, idén pedig körülbelül egymilliárdost érhet el. Csakhogy válság ide vagy oda, a netes hirdetési piac most is pörög, a reklámozók pedig örömmel mennek egy olyan társasághoz, amely egyfelől folyamatosan bővíti felhasználói körét, másrészt globális szereplő – így akár az egész bolygóra kiterjedő kampányokat is tud kezelni.

Nem is csoda, hogy a Facebook piaci értéke hasonló arányban nőtt, mint felhasználóinak száma; a 2004 februárjában indult szolgáltatás értékét 14 hónappal később már százmillió dollárra becsülték, a Yahoo! 2006-ban egymilliárdra taksálta a céget, míg a 2007 őszén befektetőnek jelentkező Microsoft bevásárlási ajánlata 15 milliárdra árazta be a vállalkozást. Nem lenne azonban csoda, ha az eredetileg 2011-re tervezett tőzsdei bevezetés idejére ezt is sikerülne megháromszorozni.

A reklámbevétel alapja ugyanis a közönség, e téren pedig még van hová fejlődnie a rendszernek. A fejlett országok között több olyan is akad (így az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia), ahol 40 százalék feletti penetrációt mondhat magáénak az oldal, ám Indiában alig minden nyolcvanadik polgár regisztráltatta magát. És hasonló a helyzet a fejlődő világ számos növekvőben lévő államában is. Dél-Koreában 33,8, Brazíliában 22,2 százalékkal, míg Oroszországban ennél háromtized százalékkal szerényebb mértékben gyarapodott a Facebook tábora egy év alatt, a három ország polgárainak ugyanakkor 3,5, 3,2, illetve 1,1 százaléka rendelkezik saját profillal a rendszerben. Ez utóbbi arányszám ráadásul szinte hajszálra megegyezik a világ második legnépesebb államáéval, csakhogy Indiában 20 százalékkal többen facebookoznak most, mint tavaly ilyenkor. (Magyarországon a szolgáltatás elterjedtsége és felhasználói számának növekedési aránya is 17,5 százalék körül van.) Nem kizárt, hogy a fejlődés jövőbeni irányára vonatkozó következtetéseket abból lehet majd levonni, milyen bővítéseket hajt végre a rendszer. (Lásd Nagy számok című keretes írásunkat.)

Nagy számok

A német Focus hírmagazin július közepi összegzése szerint a Facebook félmilliárdnál több felhasználójának fejenként átlagosan 130 ismerőse volt a rendszerben. Minden második júzer lépett be naponta az oldalra, az átlagosan ott töltött idő pedig 55 percet tett ki – szintén naponta. A site-nak havi hárommilliárd feltöltött fotót és 1,8 milliárd státusfrissítést kellett fogadnia, eközben a publikumot hetvennél több nyelven szolgálta ki.

Szerző: Benedek B. Levente