Digitális lap - Digitális lap - Digitális lap - Mediapiac.com

A Médiapiac.com portálon rendszeresen ajánljuk általunk ismert, kedvelt és olvasott bloggerek posztjait. Kedvcsinálónak közülük néhányat most nyomtatásban adunk közre.

Jól konvertáló közösségi média

http://onlinemarketing.blog.hu/

Azt gondolom, 2010 legnagyobb kérdése a közösségi média esetében, hogy megéri-e foglalkozni vele. Mondhatnánk azt, hogy érzésre igen, hiszen brandet épít, meg eredeti felhasználófelhalmozás történik, és így tovább. Ha ügyfélmeggyőző bullshit kell, egy jó marketingesnek nem kell ehhez a közértbe menni.

Persze erre mondja azt a számfetisiszta értő közönség, hogy elég a duma, mutasd meg, mi történik. Nézzük meg szépen a Google Analyticset, és lássuk, mit mutatnak a számok: hány látogató jött a közösségi médiából, hány látogató hozott bevételt. És ilyenkor vagy jön a kínos csend, vagy jön a visszatámadás: ez most nem erről szól!

A fenéket nem. Persze, fontos a brandépítés, de csak bizonyos cégméret és hirdetésre fordítható keret fölött. Addig igenis fontos lehet, hányan jönnek a Twitterről, Facebookról vagy bármi más közösségi oldalról.

Persze hallani ilyen-olyan sztorikat, de semmi olyan esettanulmány, ami azt mutatná, ez igen, ez az eszköz minden kkv-nak kell, mint egy falat PPC. Ezért is lesz talán érdekes az alábbi példa.

Elöljáróban annyit, hogy szerintem egy fórumos közösség is közösségi média, még akkor is, ha az éppen aktuális hype-ban nincs túl nagy presztízse. A történet ugyanis fórumhoz kötődik. Az Index fórumrendszerében nagyon sok szaktopik van, vagyis olyan fórum, ami egy konkrét témáról szól. Ilyen téma lehet például egy autómárka vagy azon belül egy konkrét autófajta. Egy ilyen fórumban vagyok én is tag, vagyis írom és olvasom is.

Aki látott már ilyet, az tudja, hogy a bejegyzések nagy része vagy egy aktuális hibáról, vagy annak megjavításáról szól. Sok a kérdés, hol kell valamit megjavítani, mi lehet a hiba oka, mennyibe kerül valami, hol lehet kapni bontott cuccot, stb. Aztán a közösség tagjai egymást segítve javítgatják a kocsijukat.

Nos, az általam követett egyik fórumban van egy autószerelő srác, aki válaszolgat a kérdésekre, segít ha kell, add tippeket, és persze sokszor leírja: ha ez vagy az kell, nálam megkapod, vagy gyere el, és megoldjuk, megjavítom.

Voltam én is nála a napokban, egy nem túl komoly, de annál bosszantóbb hiba miatt, aminek a javítása elvett olyan bő két órát. Így volt alkalmam beszélgetni vele.

Ő egyedül van, tipikusan csak egy adott típussal foglalkozik (még a márkán belül is), arra van fölkészülve, ilyen autókat hoz be elbontani. Kérdeztem, hogy mennyire megy neki a fórumos beszélgetés, megéri-e. Hát, megéri.

A megrendelések fele a fórumról jön. Más reklámja nincs, a megrendelések másik fele vagy visszatérő, vagy szájhagyomány. Vagyis alapvetően a megélhetését az Index egyik konkrét fóruma biztosítja.

Konverziós szám? Az nincs. Nem mér senki semmit. Ügyfél, az van. És működik.

Nos, íme egy példa, amikor egy konkrét közösségi megoldás eredményt hoz. Így is lehet.

Élményhajsza – egy zacskó élete

http://adrenalin.blog.hu/

Zseniális áldokumentumfilmet készített a Heal the Bay nevű nonprofit szervezet, amely Kalifornia partjait és a Csendes-óceánt hivatott védelmezni. A négyperces videóban egy műanyag zacskó életútját kísérhetjük figyelemmel, a megvásárlástól egészen az óceánig – ahol több millió társával együtt békében éldegélhet, és pusztíthatja a környezetet.

A film csak úgy tobzódik a szarkazmusban, megfordítva mutat egy olyan társadalmi problémát, amire oda kellene figyelniük az embereknek. Hiszen a „napos államban” évente 19 milliárd zacskót adnak el, melyek nagy része sokszor a part menti vízben köt ki, ezzel is létrehozva a világ egyik legnagyobb hulladékszigetét, aminek mérete többszöröse Texasénak.

Az áldoku éppen ezért arra sarkallja a nézőket, hogy támogassák az AB 1998 törvényjavaslatot, amely drasztikusan visszafogná a műanyag zacskók gyártását. Mint az a honlapon is kiderül, az embereknek nincs más dolguk, mint felhívni a kaliforniai szenátor (alias Terminátor) hivatalát, és elmondani, hogy a javaslat mellett állnak. És ezzel kerek az egész történet, hiszen kaptunk egy jó vírusfilmet, egy szórakoztatóan elmesélt problémafelvetést és egy megoldást rá. Minden elismerésünk a DDB Los Angeles ügynökségnek, ők mindent megtettek a jó ügy érdekében.

Kevesebb e-mailt nyitunk meg, kevesebbet is klikkelünk

http://www.marketingmorzsak.com/

Az e-mailek megnyitási és továbbklikkelési arányainak folyamatosan romlásával a marketingeseknek egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a szegmentációra és a perszonalizációra annak érdekében, hogy a tartalom elsőre is releváns legyen, kiemelkedve a zsúfolt postafiókok rengeteg üzenete közül.

A MailerMailer e-mail marketinget vizsgáló tanulmánya szerint a megnyitási ráták világszerte csökkenő tendenciát mutatnak. Míg 2009 első felében 12% volt az arány, a második fél évben már csak 11,2%.

A jelentés számos tényezőt sorolt fel mint lehetséges okot, például a túlzsúfolt postafiókokat, a mobil eszközök térhódítását, illetve azt az egyre terjedő gyakorlatot, hogy a képek automatikus letöltését nem engedélyezik – ez pedig az üzenet esélyeit rontja.

Iparágak szerint vizsgálva az óriáscégek mellett a mezőgazdasággal, vallással és közlekedéssel kapcsolatos szektorokban volt a legmagasabb a megnyitási arány, míg a szórakozás, a bankolás, a marketing és az egészségügyi témakörök esetében bizonyult a legalacsonyabbnak.

Az átklikkelési arányok azonban még komolyabb csökkenést szenvedtek el 2009 második felében, majdnem 38%-kal elmaradva az első fél évben mért adatoktól és közel 43%-kal az egy évvel korábbi számokhoz képest.

A MailerMailer szerint a zsúfolt postafiókok és a kifáradt listák okolhatóak a csökkenésekért, de a jelentés arra is rámutatott, hogy az adathalászat elleni biztonsági eszközök néha korlátozzák a linkek működését. Az e-mailek címzettjeinek így rögtön két feladatuk van, engedélyezni a linkeket, majd rájuk klikkelni.

Az iparági lebontás hasonlóan alakult, mint a megnyitási ráták esetében: a vallással, a közlekedéssel, a környezetvédelemmel és a kereskedelemmel kapcsolatos e-mailek teljesítettek a legjobban, a jogi, marketing, szórakozás és vendéglátás témakörök esetében volt a legalacsonyabb a klikkelések aránya.

A MailerMailer szerint a reakciók túlnyomó többsége a kiküldés utáni első 72 órában történik meg, beleértve a megnyitások 90%-át is. Az Experian CheetahMail hasonló eredményekről számolt be 2010 márciusában: kutatásaik szerint a megnyitások 92, az átklikkelések 93%-a az első három napban történik meg, a klikkelések és megnyitások 98%-a pedig a kiküldést követő egy héten belül.

A kutatásból kiderül az is, hogy a nonprofit szervezetektől érkező e-mailek esetében volt a leggyorsabb a megnyitás, de a katalógusküldők érték el a leghamarabbi klikkeléseket. A marketingesek meggyorsíthatják az interakció sebességét például korlátozott, időhöz kötött ajánlatok kiküldésével, melyekre már a Tárgy sorban felhívják a figyelmet. Azonban néhány iparágban, mint például az utazás, turizmus, a termékek és szolgáltatások jellege miatt hosszabb átfutási időre kell számítani.