2011. 10. szám | Elektronikus média

Digitális rádiós állóvíz

A tyúk vagy a tojás?

Egyetlen szerződött, sugárzási díjat fizető kereskedelmi adó, alacsony lefedettség, kevés DAB+-os vevőkészülék és lanyha érdeklődés a lehetséges hallgatók körében – még mindig így áll a digitális rádiózás magyarországi ügye, melynek felpörgését az sem segíti, hogy az Antenna Hungária több éve nem tud megegyezni a Magyar Rádióval a közmédium tartalmainak digitális terjesztésére irányuló szerződés pontos feltételeit illetően. Igaz, az álláspontok közeledni látszanak, és előbb-utóbb kontraktus követheti a mostani vitákat, ráadásul kísérleti jelleggel – több más, kereskedelmi adóhoz hasonlóan – a közrádió csatornái is fent vannak a rádiós multiplexen.

2008 tavaszán, vagyis immáron három és fél éve írta ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság, az NHH (a mai Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az NMHH egyik jogelődje) a magyar állam nevében a földfelszíni digitális televízió- és rádióműsor-szóró hálózat üzemeltetésére vonatkozó pályázatot, majd 2008. szeptember 5-én kötött az NHH szerződést az egyébként ugyancsak aspiráló Magyar Rádiót (MR) legyőző Antenna Hungáriával.

A két különálló tenderen az Antenna Hungária (AH) öt televíziós és egy rádiós multiplex 12 évre szóló üzemeltetési jogosultságát nyerte el. És bár a digitális televíziózás sem terjedt sokáig olyan ütemben, amilyenben azt tervezték – ezért is döntött a parlamenti kétharmad a földfelszíni analóg televíziós sugárzás kikapcsolása eredeti, 2011. decemberi 31-i céldátumának kitolásáról –, még mindig alig hallani pozitív fejleményekről a DAB+ technológián alapuló digitális rádiós jeltovábbítással kapcsolatban.

A szerződéskötés óta szinte napra pontosan eltelt három év (a pályázaton alulmaradt Magyar Rádióval folytatott) pereskedéssel, illetve lényegében egy helyben toporgással telt. A legnagyobb eredmény, hogy Budapesten és környékén már fogható néhány, jelen pillanatban nyolc darab DAB+-os adás (a Neo FM, a Magyar Rádió három csatornája – az MR1-Kossuth, az MR2-Petőfi és az MR3-Bartók –, valamint az Info-, a Klub-, a Magyar Katolikus és a Lánchíd Rádió), de ezek közül egy kivételével mindegyiket csak kísérleti jelleggel sugározza az Antenna Hungária, hogy a műsorszórásért nemrég fizetséget is vállaló Neo FM-en kívül más tartalom is elérhető legyen a hálózatán.

A Neo ugyan némi oxigénhez juttatta az AH-t az ügyben, de erre is idén júniusig kellett várni, addig az AH egyetlen rádiótársasággal sem tudott megállapodni, vagyis nem származott bevétele a platform kiépítéséből és fenntartásából. Így már érthető, hogy ezt az ez idáig egyetlen kereskedelmi műsorszóró szerződést a multiplexet üzemeltető cég miért tekinti mérföldkőnek. (A Neo FM elsőként való megjelenése a digitális platformon egyébként azért is érdekes, mert a rádiót működtető vállalkozásról nemrég kiszivárgott, hogy pénzügyi nehézségekre hivatkozva haladékot kért az NMHH-tól a műsor-szolgáltatási díj megfizetésére és a bankgarancia teljesítésre, egyébként sikertelenül.)

Hálózatbővítés felfüggesztve

Az Antenna Hungária tájékoztatása szerint a jelenlegi lefedettség mellett a lakosság valamivel több, mint 25 százaléka érhető el. A cél természetesen a szinte teljes országos lefedettség lenne (ahogy televíziós téren ez már teljesül is), ám az AH pillanatnyilag nem nagyon bővíti a DAB+-os platformját, mert nem látja biztosítottnak a további hálózatfejlesztés jelentős költségeinek megtérülését. (Az AH a szerződés megkötésekor egyszeri összeget fizetett az államnak a multiplexért, valamint árbevétel-arányos éves díj befizetését is vállalta, de az igazán nagy tételt a hálózat kiépítése és fenntartása jelenti számára, amit az országos multiplexre felkerülő 15-16 rádióval kötendő műsorszóró szerződése alapján befolyó díj fedezne, illetve ebből származna a francia tulajdonú vállalat profitja is.)

Kérdéses a kikapcsolási dátum

Pedig elvben a rádiók esetében is van céldátuma a fölfelszíni analóg műsorszórás kikapcsolásának, méghozzá 2014, vagyis ekkor szűnne meg a hagyományos FM-sugárzás, bár a jogszabály tartalmaz egy másik kitételt is, nevezetesen azt, hogy az analóg rádiókat csak akkor kell elhallgattatni, ha a közszolgálati adók a népesség legalább 94 százalékát elérik digitálisan, és a lakosság jelentős része rendelkezik digitális vevőkészülékkel. Ráadásul a digitális rádiózás terén nálunk már jóval előrehaladtabb állapotban lévő országok egyike, még Nagy-Britannia sem tudott egyelőre lemondani az analóg jeltovábbításról, noha előbb-utóbb meg kell tenni.

Már csak azért is, mert ahogy Tóth András, az Antenna Hungária kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, nemzetgazdasági érdek is fűződik a DAB+ elterjedéséhez, hiszen például új országos analóg FM- (URH-) adás indítására a mostani öt mellett a Magyarországon elérhető frekvenciák szűkössége miatt nincs is mód, miközben digitálisan lényegesen több rádió műsorát lehetne továbbítani, és nagyságrendekkel olcsóbban, ami nagy lehetőség volna a kereskedelmi csatornáknak, de a közpénzekből finanszírozott Magyar Rádió is spórolhatna így. (Igaz, ez addig, amíg a régi, analóg adást is fenn kell tartani, csak pluszkiadásként mutatkozik a mostanában amúgy sem szárnyaló rádiós iparág szereplői számára.)

A DAB+-hálózaton sugárzott csatornák hangzása ráadásul jobb az analóg FM-adásokénál – még ha ez kevésbé is szembe-, illetve fülbeötlő, mint a hagyományosról a HD-minőségű televíziózásra való áttérésnél, hiszen a rádiózás helyszíne gyakorta a zajos autós közlekedés. Ám a digitális platform révén a rádióadáson túl még néhány extra szolgáltatást is lehet nyújtani, például szöveges és képi műsor-információkat (albumborító képe stb.), közlekedési információkat lehet továbbítani. Emellett hosszabb távon nyilván a középhullámú sugárzás megszüntetése is fontos lenne, hiszen az rendkívül drága (megawattokat fogyaszt az adótorony), miközben a vétel minőségi paraméterei a technika adottságai miatt rosszak.

Még az MR se szerződött

Az Antenna Hungária kommunikációs vezetője egyébként a lefedettségi vállalással kapcsolatban lapunknak azt mondta, ők a tender megnyerésekor abban a hiszemben kötelezték el magukat a teljes hálózatkiépítés mellett, hogy szerződik velük a Magyar Rádió a sugárzásra, amellyel kapcsolatban a törvény must-carry kötelezettséget írt elő. „Vitatjuk, hogy a rendszerkiépítési kötelezettség akkor is fennáll a számunkra, ha a Magyar Rádió nem szerződött velünk. Úgy gondoljuk, hogy a közrádiónak törvényben előírt feladata ezen a platformon részt venni. Akkor tudjuk a hálózat továbbfejlesztését finanszírozni, ha ez megtörténik, és látjuk a beruházásunk megtérülését” – fogalmazott Tóth András.

Természetesen kíváncsiak voltunk a Magyar Rádió véleményére is, hogy miért nem jelent meg az MR a digitális platformon, annak ellenére, hogy annak idején akár digitális műsorszóró szerepre is készek lettek volna. A Bródy Sándor utcai épületben Sütő László, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) műszakiigazgató-helyettese, a rádiós ügyek felelőse fogadott bennünket. Közreműködésével készült a közrádióban az a pályázat 2008-ban, amellyel az MR kísérletet tett arra, hogy a rádiós multiplex üzemeltetője lehessen. Sütő László elmondta, hogy ugyan nem szerződéses formában, de ellenszolgáltatás nélkül hozzájárultak a tartalmaik közreadásához, és ezek kísérleti jelleggel ma is elérhetők a DAB+-hálózaton. (Igaz, a műsorjel minősége még nem a platformra optimalizált, az analóg műsorszétosztás forrásjeléből, transzkódolással jelenik meg a multiplexen.)

A műszakiigazgató-helyettes hozzátette, a Magyar Rádió nem azért tagadta meg a digitális sugárzásra irányuló szerződés aláírását, mert nem az MR nyerte meg a 2008-as műsorszórási pályázatot, hanem mert az AH által szignáltatni kívánt szerződés a közrádió számára több pontban is elfogadhatatlan volt: „Nem tudtunk megállapodni a szolgáltatás átadási pontjában, a szolgáltatás paramétereinek folyamatos ellenőrzését megvalósító rendszer kialakításában, a hiba definíciójában, a szolgáltatás garanciális feltételeiben, a kötbérszámítás módszertanában. Emellett a szerződés futamidejét és a terjesztési feltételek időszakos felülvizsgálatát nem sikerült rugalmasan kezelni, illetve a Magyar Rádió egyedi szolgáltatási igényeinek önálló kezelését se láttuk biztosítottnak.”

Sütő László példaként említette, hogy az AH iparági sztenderdekre hivatkozva a műsorszórás-szolgáltatás átadási pontját a műsorszóró antennakimeneten határozta meg, és emiatt nem kívánt a szerződésben konkrét lefedettségekre és vételre vonatkozó minőségi garanciákat vállalni, illetve ezek folyamatos ellenőrzésével foglalkozni. Ezt az AH hatósági feladatnak tekintette. „Minket mint tartalomszolgáltatót viszont jogosan az érdekelne, hogy a tartalom, amit átadunk, a hálózaton transzparensen és zavarmentesen eljut-e a tervezett lefedettségi területen belül a hallgatóhoz” – magyarázta a szakember.

Sütő László megítélése szerint egyébként a digitális rádiózás a közszolgálat nélkül nem lehet sikeres. Az MR több új, akár időszakos tematikus csatornát is indítana, amihez viszont szükséges a digitális platform. A közmédia munkatársától megtudtuk azt is, hogy 2008 óta szelídültek az MR/MTVA és az AH közti viták, mostanra a felek megértették egymás elvárásait, és időközben a közöttük zajló jogviták, perek is lezárultak, vagy a hatósági szerződések kapcsán pont került a végükre, ezért a cégek viszonya az elkövetkező években új, kedvezőbb irányba mozdulhat el. „A szándékunk az, hogy a Magyar Rádió hivatalosan, szerződéses formában is megjelenjen a digitális platformon, de enyhített, módosított feltételek mellett. Zajlanak az egyeztetések” – mondta Sütő László.

MR mint műsorszóró

Ha már ott jártunk, azt is megkérdeztük, hogy a Magyar Rádiótól mint tartalomszolgáltatótól nem lett volna-e profilidegen, hogy digitális műsorszórással kezdjen el foglalkozni, illetve megvolt-e mindehhez a szükséges technikai, szakmai háttere. „A vertikális integrációs törekvések sok helyen ezt a tevékenységet felszámolták, de korábban számos európai közrádió sugározta saját műsorát. Egyébként ma is triviális, hogy a kis helyi rádiók az adásukat maguk szórják. Amikor a Magyar Rádió erre a pályázatra jelentkezett, akkor azt a lehetőséget használta ki, amit az akkori pályáztatási környezet lehetővé tett. A Magyar Rádió a részvételével a teljes rádiós iparág jövőképét szerette volna új technológiai alapokra helyezni, és az iparág piaci potenciáljának megfelelő ütemben lehetőséget kívánt biztosítani a csatlakozásra” – válaszolta Sütő László.

A szakember arról is beszélt, hogy a projekt multiplex része gond nélkül kezelhető lett volna a rádión belül, mert erre részben volt és ma is van felkészült munkatársi gárdájuk, de az adók létesítésébe-üzemeltetésébe már bevontak volna külső partnereket, akár mobilszolgáltatót is, hogy a meglévő tornyokra felkerülhessenek az antennáik. A közrádiót egyébként alig néhány ponttal előzte meg a pályázaton az Antenna Hungária, „ami azt mutatja, hogy üzletpolitikailag és műszakilag is megfontolt ajánlatot tettünk” – fűzte hozzá. (Az akkoriban Such György vezette MR meg is támadta az AH-t győztesnek kimondó döntést bírósági úton.)

„De ez már múlt, és ismereteim szerint megújult a hatósági szerződés s annak rádiós része is. Úgyhogy az év hátralevő részében új gondolatokkal és határozott szándékkal ülünk le a tárgyalások megújítása és az MTVA-s rádiós jövőkép kialakítása érdekében. Szerencsére még nem zsúfolt a multiplex, a DAB+-platform kiváló lehetőségeket biztosít a közmédia kötelező tartalmaihoz illeszthető dinamikus csatornakezelésnek, amelynek révén speciális eseményekhez rendelhetünk a saját kapacitásunkon belül időleges tartalmakat (olimpia, parlamenti közvetítés stb.), majd azok lezárását követően a megmaradó csatornák sávszélességét és minőségét emelhetjük” – folytatta a rádiós szakember.

Így látja a hatóság

Szerettük volna kikérni az NMHH véleményét is, hogy megtudjuk, helyénvalónak látják-e, hogy a földfelszíni digitális rádiós lefedettség három év eltelte után is mindössze Budapestre és környékére korlátozódik, ám hiába kezdeményeztünk interjút az ügyben. A hatóságnál először türelmünket kérték, amíg a megfelelő kompetenciákkal rendelkező nyilatkozót megtalálják, erre azonban végül egyhétnyi várakozás sem volt elegendő, és mindössze egy rövid közleményt juttattak el a Médiapiacnak. Ebben úgy fogalmaztak, hogy a hatóság megteremtette a digitális rádiózás lehetőségét azzal, hogy 2008-ban pályázatot írt ki országos lefedettséget biztosító digitális hálózat kiépítésének jogára, és „ezek után meghatározó mértékben a piaci kereslet-kínálat dönti el, hogyan élnek a lehetőséggel”. Az NMHH-nál hozzáfűzték még: „Ahhoz nem fér kétség, hogy a piac idővel áttér a modernebb technológiára.” Ezután tettünk egyébként egy újabb kísérletet az interjúra, illetve rákérdeztünk, hogy nincs-e szükség valamilyen hatósági beavatkozásra, de az NMHH-nál azt mondták, első levelükben már minden tájékoztatást megadtak a témával kapcsolatban, nincs mondandójuk az ügyben.

DAB+-os készülékek szériában?

A jelen helyzetet egyébként a tyúk-tojás problémájaként jellemezte az NMHH közleményében, mert „amíg nincs tömegesen digitális adást fogó készülék a hallgatók birtokában, addig a rádióműsor-szolgáltatók is óvatosabban indítanak új csatornákat. Amíg azonban nincs sok és csak digitálisan elérhető rádiócsatorna, addig a hallgatók sem vesznek újabb készüléket, hiszen az analóg adásokat hallgathatják a már meglévőkkel.”

Ma egy asztali digitális készülék ára 15 ezer forintnál kezdődik, de a jobbak inkább 30 ezernél. Nagy probléma, hogy míg a régebbi televíziók alkalmassá tehetők a digitális sugárzás vételére egy set-top box (dekóder) segítségével, a rádiók esetében mindenképpen új berendezést kell beszerezni, ami egy autórádiónál különösen problémás. A DAB+-készülékek ára egyébként azért magas, mert még másutt sem volt olyan nagy felfutása a digitális rádiónak, mint a digitális tévének, amelyet nagy szériában tudnak gyártani a szabvány közkeletűvé válásának köszönhetően – mondta el a Médiapiacnak Tóth András, aki úgy látja, előbb kell lennie tartalomnak, és csak utána terjedhetnek el a készülékek. Az árazással kapcsolatban Tóth András és Sütő László is kiemelte, hogy Németország augusztus elsején döntést hozott, hogy országos DAB+-hálózatot indít el, amelyen összesen 14, közszolgálati és kereskedelmi rádió jelenik meg. Ez szerintük nagyon nagy inspiráció az autógyártók számára, hogy beépített DAB+-rádiókkal felszerelt szériákkal jelenjenek meg az elkövetkezendő két-három évben.

Szerző: Szalay Dániel

„Eljött a bankok ideje”

7 órája

Az ország legisemertebb fintech inkubátorának, a BnL Start Partnersnek vezetőjét kérdezte a Digital Hungary.

Élményt kérünk karácsonyra zokni helyett

9 órája

A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös, 2000 magyar internetező karácsonyi terveit vizsgáló kutatásából arra is fény derül, hogy egyre többször kerül élményt adó program a fa alá tárgyi ajándék helyett.

Pályázatot hirdet a Coca-Cola

10 órája

A cég felhívása olyan civil szervezeteknek szól, amelyek készek munkanélküli fiatalokat oktatni a vállalat által kezdeményezett #énjövőm program tananyaga szerint, elsősorban vidéken.

Összeférhetetlenség, fair play, védelem, transzparencia

14 órája

Az idén megalakult Agency Toplist munkacsoport tagjai kihirdették hazánk legújabb, ügynökségeket felsorakoztató ranglistájának javasolt szabályrendszerét, melyet még idén megvitat a hatvan fős szakmai grémium.