2011. 10. szám | Elektronikus média

Digitális rádiós állóvíz

A tyúk vagy a tojás?

Egyetlen szerződött, sugárzási díjat fizető kereskedelmi adó, alacsony lefedettség, kevés DAB+-os vevőkészülék és lanyha érdeklődés a lehetséges hallgatók körében – még mindig így áll a digitális rádiózás magyarországi ügye, melynek felpörgését az sem segíti, hogy az Antenna Hungária több éve nem tud megegyezni a Magyar Rádióval a közmédium tartalmainak digitális terjesztésére irányuló szerződés pontos feltételeit illetően. Igaz, az álláspontok közeledni látszanak, és előbb-utóbb kontraktus követheti a mostani vitákat, ráadásul kísérleti jelleggel – több más, kereskedelmi adóhoz hasonlóan – a közrádió csatornái is fent vannak a rádiós multiplexen.

2008 tavaszán, vagyis immáron három és fél éve írta ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság, az NHH (a mai Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az NMHH egyik jogelődje) a magyar állam nevében a földfelszíni digitális televízió- és rádióműsor-szóró hálózat üzemeltetésére vonatkozó pályázatot, majd 2008. szeptember 5-én kötött az NHH szerződést az egyébként ugyancsak aspiráló Magyar Rádiót (MR) legyőző Antenna Hungáriával.

A két különálló tenderen az Antenna Hungária (AH) öt televíziós és egy rádiós multiplex 12 évre szóló üzemeltetési jogosultságát nyerte el. És bár a digitális televíziózás sem terjedt sokáig olyan ütemben, amilyenben azt tervezték – ezért is döntött a parlamenti kétharmad a földfelszíni analóg televíziós sugárzás kikapcsolása eredeti, 2011. decemberi 31-i céldátumának kitolásáról –, még mindig alig hallani pozitív fejleményekről a DAB+ technológián alapuló digitális rádiós jeltovábbítással kapcsolatban.

A szerződéskötés óta szinte napra pontosan eltelt három év (a pályázaton alulmaradt Magyar Rádióval folytatott) pereskedéssel, illetve lényegében egy helyben toporgással telt. A legnagyobb eredmény, hogy Budapesten és környékén már fogható néhány, jelen pillanatban nyolc darab DAB+-os adás (a Neo FM, a Magyar Rádió három csatornája – az MR1-Kossuth, az MR2-Petőfi és az MR3-Bartók –, valamint az Info-, a Klub-, a Magyar Katolikus és a Lánchíd Rádió), de ezek közül egy kivételével mindegyiket csak kísérleti jelleggel sugározza az Antenna Hungária, hogy a műsorszórásért nemrég fizetséget is vállaló Neo FM-en kívül más tartalom is elérhető legyen a hálózatán.

A Neo ugyan némi oxigénhez juttatta az AH-t az ügyben, de erre is idén júniusig kellett várni, addig az AH egyetlen rádiótársasággal sem tudott megállapodni, vagyis nem származott bevétele a platform kiépítéséből és fenntartásából. Így már érthető, hogy ezt az ez idáig egyetlen kereskedelmi műsorszóró szerződést a multiplexet üzemeltető cég miért tekinti mérföldkőnek. (A Neo FM elsőként való megjelenése a digitális platformon egyébként azért is érdekes, mert a rádiót működtető vállalkozásról nemrég kiszivárgott, hogy pénzügyi nehézségekre hivatkozva haladékot kért az NMHH-tól a műsor-szolgáltatási díj megfizetésére és a bankgarancia teljesítésre, egyébként sikertelenül.)

Hálózatbővítés felfüggesztve

Az Antenna Hungária tájékoztatása szerint a jelenlegi lefedettség mellett a lakosság valamivel több, mint 25 százaléka érhető el. A cél természetesen a szinte teljes országos lefedettség lenne (ahogy televíziós téren ez már teljesül is), ám az AH pillanatnyilag nem nagyon bővíti a DAB+-os platformját, mert nem látja biztosítottnak a további hálózatfejlesztés jelentős költségeinek megtérülését. (Az AH a szerződés megkötésekor egyszeri összeget fizetett az államnak a multiplexért, valamint árbevétel-arányos éves díj befizetését is vállalta, de az igazán nagy tételt a hálózat kiépítése és fenntartása jelenti számára, amit az országos multiplexre felkerülő 15-16 rádióval kötendő műsorszóró szerződése alapján befolyó díj fedezne, illetve ebből származna a francia tulajdonú vállalat profitja is.)

Kérdéses a kikapcsolási dátum

Pedig elvben a rádiók esetében is van céldátuma a fölfelszíni analóg műsorszórás kikapcsolásának, méghozzá 2014, vagyis ekkor szűnne meg a hagyományos FM-sugárzás, bár a jogszabály tartalmaz egy másik kitételt is, nevezetesen azt, hogy az analóg rádiókat csak akkor kell elhallgattatni, ha a közszolgálati adók a népesség legalább 94 százalékát elérik digitálisan, és a lakosság jelentős része rendelkezik digitális vevőkészülékkel. Ráadásul a digitális rádiózás terén nálunk már jóval előrehaladtabb állapotban lévő országok egyike, még Nagy-Britannia sem tudott egyelőre lemondani az analóg jeltovábbításról, noha előbb-utóbb meg kell tenni.

Már csak azért is, mert ahogy Tóth András, az Antenna Hungária kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, nemzetgazdasági érdek is fűződik a DAB+ elterjedéséhez, hiszen például új országos analóg FM- (URH-) adás indítására a mostani öt mellett a Magyarországon elérhető frekvenciák szűkössége miatt nincs is mód, miközben digitálisan lényegesen több rádió műsorát lehetne továbbítani, és nagyságrendekkel olcsóbban, ami nagy lehetőség volna a kereskedelmi csatornáknak, de a közpénzekből finanszírozott Magyar Rádió is spórolhatna így. (Igaz, ez addig, amíg a régi, analóg adást is fenn kell tartani, csak pluszkiadásként mutatkozik a mostanában amúgy sem szárnyaló rádiós iparág szereplői számára.)

A DAB+-hálózaton sugárzott csatornák hangzása ráadásul jobb az analóg FM-adásokénál – még ha ez kevésbé is szembe-, illetve fülbeötlő, mint a hagyományosról a HD-minőségű televíziózásra való áttérésnél, hiszen a rádiózás helyszíne gyakorta a zajos autós közlekedés. Ám a digitális platform révén a rádióadáson túl még néhány extra szolgáltatást is lehet nyújtani, például szöveges és képi műsor-információkat (albumborító képe stb.), közlekedési információkat lehet továbbítani. Emellett hosszabb távon nyilván a középhullámú sugárzás megszüntetése is fontos lenne, hiszen az rendkívül drága (megawattokat fogyaszt az adótorony), miközben a vétel minőségi paraméterei a technika adottságai miatt rosszak.

Még az MR se szerződött

Az Antenna Hungária kommunikációs vezetője egyébként a lefedettségi vállalással kapcsolatban lapunknak azt mondta, ők a tender megnyerésekor abban a hiszemben kötelezték el magukat a teljes hálózatkiépítés mellett, hogy szerződik velük a Magyar Rádió a sugárzásra, amellyel kapcsolatban a törvény must-carry kötelezettséget írt elő. „Vitatjuk, hogy a rendszerkiépítési kötelezettség akkor is fennáll a számunkra, ha a Magyar Rádió nem szerződött velünk. Úgy gondoljuk, hogy a közrádiónak törvényben előírt feladata ezen a platformon részt venni. Akkor tudjuk a hálózat továbbfejlesztését finanszírozni, ha ez megtörténik, és látjuk a beruházásunk megtérülését” – fogalmazott Tóth András.

Természetesen kíváncsiak voltunk a Magyar Rádió véleményére is, hogy miért nem jelent meg az MR a digitális platformon, annak ellenére, hogy annak idején akár digitális műsorszóró szerepre is készek lettek volna. A Bródy Sándor utcai épületben Sütő László, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) műszakiigazgató-helyettese, a rádiós ügyek felelőse fogadott bennünket. Közreműködésével készült a közrádióban az a pályázat 2008-ban, amellyel az MR kísérletet tett arra, hogy a rádiós multiplex üzemeltetője lehessen. Sütő László elmondta, hogy ugyan nem szerződéses formában, de ellenszolgáltatás nélkül hozzájárultak a tartalmaik közreadásához, és ezek kísérleti jelleggel ma is elérhetők a DAB+-hálózaton. (Igaz, a műsorjel minősége még nem a platformra optimalizált, az analóg műsorszétosztás forrásjeléből, transzkódolással jelenik meg a multiplexen.)

A műszakiigazgató-helyettes hozzátette, a Magyar Rádió nem azért tagadta meg a digitális sugárzásra irányuló szerződés aláírását, mert nem az MR nyerte meg a 2008-as műsorszórási pályázatot, hanem mert az AH által szignáltatni kívánt szerződés a közrádió számára több pontban is elfogadhatatlan volt: „Nem tudtunk megállapodni a szolgáltatás átadási pontjában, a szolgáltatás paramétereinek folyamatos ellenőrzését megvalósító rendszer kialakításában, a hiba definíciójában, a szolgáltatás garanciális feltételeiben, a kötbérszámítás módszertanában. Emellett a szerződés futamidejét és a terjesztési feltételek időszakos felülvizsgálatát nem sikerült rugalmasan kezelni, illetve a Magyar Rádió egyedi szolgáltatási igényeinek önálló kezelését se láttuk biztosítottnak.”

Sütő László példaként említette, hogy az AH iparági sztenderdekre hivatkozva a műsorszórás-szolgáltatás átadási pontját a műsorszóró antennakimeneten határozta meg, és emiatt nem kívánt a szerződésben konkrét lefedettségekre és vételre vonatkozó minőségi garanciákat vállalni, illetve ezek folyamatos ellenőrzésével foglalkozni. Ezt az AH hatósági feladatnak tekintette. „Minket mint tartalomszolgáltatót viszont jogosan az érdekelne, hogy a tartalom, amit átadunk, a hálózaton transzparensen és zavarmentesen eljut-e a tervezett lefedettségi területen belül a hallgatóhoz” – magyarázta a szakember.

Sütő László megítélése szerint egyébként a digitális rádiózás a közszolgálat nélkül nem lehet sikeres. Az MR több új, akár időszakos tematikus csatornát is indítana, amihez viszont szükséges a digitális platform. A közmédia munkatársától megtudtuk azt is, hogy 2008 óta szelídültek az MR/MTVA és az AH közti viták, mostanra a felek megértették egymás elvárásait, és időközben a közöttük zajló jogviták, perek is lezárultak, vagy a hatósági szerződések kapcsán pont került a végükre, ezért a cégek viszonya az elkövetkező években új, kedvezőbb irányba mozdulhat el. „A szándékunk az, hogy a Magyar Rádió hivatalosan, szerződéses formában is megjelenjen a digitális platformon, de enyhített, módosított feltételek mellett. Zajlanak az egyeztetések” – mondta Sütő László.

MR mint műsorszóró

Ha már ott jártunk, azt is megkérdeztük, hogy a Magyar Rádiótól mint tartalomszolgáltatótól nem lett volna-e profilidegen, hogy digitális műsorszórással kezdjen el foglalkozni, illetve megvolt-e mindehhez a szükséges technikai, szakmai háttere. „A vertikális integrációs törekvések sok helyen ezt a tevékenységet felszámolták, de korábban számos európai közrádió sugározta saját műsorát. Egyébként ma is triviális, hogy a kis helyi rádiók az adásukat maguk szórják. Amikor a Magyar Rádió erre a pályázatra jelentkezett, akkor azt a lehetőséget használta ki, amit az akkori pályáztatási környezet lehetővé tett. A Magyar Rádió a részvételével a teljes rádiós iparág jövőképét szerette volna új technológiai alapokra helyezni, és az iparág piaci potenciáljának megfelelő ütemben lehetőséget kívánt biztosítani a csatlakozásra” – válaszolta Sütő László.

A szakember arról is beszélt, hogy a projekt multiplex része gond nélkül kezelhető lett volna a rádión belül, mert erre részben volt és ma is van felkészült munkatársi gárdájuk, de az adók létesítésébe-üzemeltetésébe már bevontak volna külső partnereket, akár mobilszolgáltatót is, hogy a meglévő tornyokra felkerülhessenek az antennáik. A közrádiót egyébként alig néhány ponttal előzte meg a pályázaton az Antenna Hungária, „ami azt mutatja, hogy üzletpolitikailag és műszakilag is megfontolt ajánlatot tettünk” – fűzte hozzá. (Az akkoriban Such György vezette MR meg is támadta az AH-t győztesnek kimondó döntést bírósági úton.)

„De ez már múlt, és ismereteim szerint megújult a hatósági szerződés s annak rádiós része is. Úgyhogy az év hátralevő részében új gondolatokkal és határozott szándékkal ülünk le a tárgyalások megújítása és az MTVA-s rádiós jövőkép kialakítása érdekében. Szerencsére még nem zsúfolt a multiplex, a DAB+-platform kiváló lehetőségeket biztosít a közmédia kötelező tartalmaihoz illeszthető dinamikus csatornakezelésnek, amelynek révén speciális eseményekhez rendelhetünk a saját kapacitásunkon belül időleges tartalmakat (olimpia, parlamenti közvetítés stb.), majd azok lezárását követően a megmaradó csatornák sávszélességét és minőségét emelhetjük” – folytatta a rádiós szakember.

Így látja a hatóság

Szerettük volna kikérni az NMHH véleményét is, hogy megtudjuk, helyénvalónak látják-e, hogy a földfelszíni digitális rádiós lefedettség három év eltelte után is mindössze Budapestre és környékére korlátozódik, ám hiába kezdeményeztünk interjút az ügyben. A hatóságnál először türelmünket kérték, amíg a megfelelő kompetenciákkal rendelkező nyilatkozót megtalálják, erre azonban végül egyhétnyi várakozás sem volt elegendő, és mindössze egy rövid közleményt juttattak el a Médiapiacnak. Ebben úgy fogalmaztak, hogy a hatóság megteremtette a digitális rádiózás lehetőségét azzal, hogy 2008-ban pályázatot írt ki országos lefedettséget biztosító digitális hálózat kiépítésének jogára, és „ezek után meghatározó mértékben a piaci kereslet-kínálat dönti el, hogyan élnek a lehetőséggel”. Az NMHH-nál hozzáfűzték még: „Ahhoz nem fér kétség, hogy a piac idővel áttér a modernebb technológiára.” Ezután tettünk egyébként egy újabb kísérletet az interjúra, illetve rákérdeztünk, hogy nincs-e szükség valamilyen hatósági beavatkozásra, de az NMHH-nál azt mondták, első levelükben már minden tájékoztatást megadtak a témával kapcsolatban, nincs mondandójuk az ügyben.

DAB+-os készülékek szériában?

A jelen helyzetet egyébként a tyúk-tojás problémájaként jellemezte az NMHH közleményében, mert „amíg nincs tömegesen digitális adást fogó készülék a hallgatók birtokában, addig a rádióműsor-szolgáltatók is óvatosabban indítanak új csatornákat. Amíg azonban nincs sok és csak digitálisan elérhető rádiócsatorna, addig a hallgatók sem vesznek újabb készüléket, hiszen az analóg adásokat hallgathatják a már meglévőkkel.”

Ma egy asztali digitális készülék ára 15 ezer forintnál kezdődik, de a jobbak inkább 30 ezernél. Nagy probléma, hogy míg a régebbi televíziók alkalmassá tehetők a digitális sugárzás vételére egy set-top box (dekóder) segítségével, a rádiók esetében mindenképpen új berendezést kell beszerezni, ami egy autórádiónál különösen problémás. A DAB+-készülékek ára egyébként azért magas, mert még másutt sem volt olyan nagy felfutása a digitális rádiónak, mint a digitális tévének, amelyet nagy szériában tudnak gyártani a szabvány közkeletűvé válásának köszönhetően – mondta el a Médiapiacnak Tóth András, aki úgy látja, előbb kell lennie tartalomnak, és csak utána terjedhetnek el a készülékek. Az árazással kapcsolatban Tóth András és Sütő László is kiemelte, hogy Németország augusztus elsején döntést hozott, hogy országos DAB+-hálózatot indít el, amelyen összesen 14, közszolgálati és kereskedelmi rádió jelenik meg. Ez szerintük nagyon nagy inspiráció az autógyártók számára, hogy beépített DAB+-rádiókkal felszerelt szériákkal jelenjenek meg az elkövetkezendő két-három évben.

Szerző: Szalay Dániel

Meglepetéssel zárult a Noizz.hu bevezető kampánya

14 órája

Májusban indult a Ringier Axel Springer C-generációt, azaz a „connected” közönséget célzó portálja, a Noizz.hu, amelynek bevezető marketingkampánya tegnap este, június 22-én zárult.

Elhúzódik az 5G bevezetése

16 órája

Míg a 3G, 4G bevezetése tíz évig tartott, addig az 5G 7-8 évig tarthat a kutatás-fejlesztéstől a megvalósításig.

Road-showra megy a Nickelodeon

17 órája

A tavalyi Strandolimpia után idén, június 25-én a harkányi strandon „kapcsol be” a NyárON NickelodeON rendezvénysorozat.