2011. 11-12. szám | Startup

Szívvel, bónusszal

A Bónusz Brigád-sztori

Tizenegy éve ismerte meg egymást Heller Gábor és Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád két alapító-tulajdonosa, és azóta tudták, hogy egyszer együtt fognak dolgozni. Végül némi győzködés és egy másik projekt pihentetése nyomán kötöttek ki a Groupon-modell behozatala mellett. Mint szavaikból kiderül, a szív, a szenvedély, a céges ügyek személyes megélése legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a számok és mutatók. Bár ez utóbbi téren sem elégedetlenek: azt várják, 2012 első negyedévére nyereségessé válhatnak.

2000-ben találkozott először a Bónusz Brigád két alapítója és vezetője, Heller Gábor és Kaprinay Zoltán. Saját bevallásuk szerint már akkor tudták, hogy egyszer együtt fognak dolgozni, csak azzal nem voltak tisztában, hogy milyen formában. Előbbi szakember ugyanis inkább szabadúszóként, utóbbi pedig nagyvállalatok alkalmazottjaként tevékenykedett. Éppen ezért Heller Gábor szerint az egyik legnehezebb feladat az volt, hogy meggyőzze Kaprinay Zoltánt az „életmódváltásról”.

Ez végül sikerült, bár eleinte nem a Bónusz Brigádon, hanem egy másik, szintén közösségi, de nem e-kereskedelmi szolgáltatáson kezdtek el együtt dolgozni. Már a dizájnnál és a specifikációnál tartottak, amikor a Grouponról szóló hírek elöntötték a világot, olyannyira, hogy ők sem tudtak emellett elmenni. Más kérdés, hogy a Bónusz Brigád elindítását megelőzően először Kaprinay Zoltán játszotta kettejük közül „az ördög ügyvédjét”, majd két körben külső szakembereket, szakmabeli barátokat is felkértek a bétatesztelésre. Mint Kaprinay Zoltán mondja, ennek az lett a vége, hogy a javaslatok jelentős részét beépítették, az egyik leghangosabb kritikust pedig egész egyszerűen felvették.

Minden startup sikerének lényegi összetevője a csapat, ezért ez a Bónusz Brigádnál is kiemelt kérdés. Jelenleg huszonketten dolgoznak a cégnél, és bár nem akarnak mindenáron bővülni – mondván: épp annyira „finnyásak” ez ügyben, mint az ajánlatok minőségét illetően – naponta körülbelül száz életrajz érkezik a vállalkozáshoz. „Szerintem ennek két oka van: az egyik az, hogy jó a brand, a másik pedig az, hogy jó a modell, hiszen mindenki nyer vele. Ezért szeretnének az emberek a részesei lenni. Az is fontos, hogy nálunk családias a hangulat. Alapérték a korrektség, a partnereinkkel és a vásárlóinkkal úgy bánunk, ahogyan szeretnénk, hogy velünk bánjanak” – magyarázza Kaprinay Zoltán.

Miközben az alapítók szíve-lelke kétségtelenül benne van a startupban, felmerül a kérdés, hogy az általuk mintául vett Groupon-modell megingása milyen jövőt vetít előre a számukra, azaz hogyan lesz pénz a bónuszozásból. „Sem a modellel, sem a magyar piaccal nincs semmi probléma. Kicsit olyan a szegmens válságával előhozakodni a Groupon kapcsán, mintha Amerikában a kereskedelmi rádiózás mint modell válságát emlegetné valaki, mert az egyik szereplő bajban van. Fiatal a közösségi vásárlás szektora, öt év múlva lehet majd arról beszélni, hogy hova is jutottunk. De már most nekünk szegezik folyton a kétkedő kérdést, hogy mennyire időtálló ez a modell” – mondja Heller Gábor, aki szerint az amerikai „apakép” pillanatnyi rossz sajtója nem ingatta meg a lelkesedésüket, sőt, egyre több ügynökség és nagy márkák is jelzik, hogy a közösségi vásárlást beépítik az éves büdzsébe.

A két alapító nagy hangsúlyt fektet a márkaépítésre, már csak azért is, mert – mint mindig kiemelik – személyesen is a nevüket adják a vállalkozáshoz. Ennek a része az is, hogy nem állnak be a többi 60 szereplő közé „kuponos” oldalnak, hanem kizárólag „bónuszról” hajlandóak beszélni. „Ennek az a jelentősége, hogy a kuponról az juthat eszünkbe, hogy az »olcsó húsnak híg a leve«, a bónusz viszont ajándék. Benne is van a szerződésünkben, hogy a vásárlóinkat kiemelt ügyfelekként kell kezelni” – mondják.

Miközben a piac gyorsan változik, itthon pedig a nagy versenyen túl akadnak nem épp etikus húzások is, Heller Gábor szerint viszonylag egyszerű a recept: „Gyárthatunk teóriákat, hogy jó-e a bónusz, és ha igen, kinek, de az a tapasztalat, hogy a partnerek visszajönnek, mert elégedettek, és ez igaz a vásárlókra is. Csak jól kell csinálni, szenvedéllyel, és személyesen a szívünkre kell venni, ha valami nem működik jól.” Egyelőre azonban úgy látják, a dolgok működnek, és a tervek szerint 2012 első negyedévére nyereségessé válhat a cég. Az idénre várt egymilliárdos bevétel pedig jövőre megduplázódhat.

Ez a brigádosok közlése szerint felkeltette a befektetők figyelmét is, ám a startup nem eladó, legalábbis egyelőre. „Az »alapprobléma« az, hogy nem azért hoztunk létre céget, hogy aztán eladjuk, hanem hogy csináljunk egy jó dolgot. Azzal kellett viszont szembesülnünk, hogy lehet olyan helyzet, amikor eladási kényszer áll elő. Egyelőre azonban azért nem engedtünk be senkit a cégbe, mert úgy gondoljuk, hogy egyedül is meg tudjuk csinálni” – fogalmaz Kaprinay Zoltán, aki szerint most inkább a kelet-európai régió hasonló profilú vállalataival való szorosabb együttműködés lehet az aktuális fejlődési út.

Szerző: Török Diána

Bírságot kapott az RTL Klub és az M5

13 órája

A Médiatanács bírságokat rótt ki a támogatási szabályok megsértése és helytelen korhatár-besorolás miatt az RTL Klub és az M5 szolgáltatójára.

Megérkezett a 2020-as World PR Report

16 órája

Évről-évre bizakodóbb a PR szakma az ICCO nemzetközi kutatása alapján. A több mint 3000 ügynökségi vezető által kitöltött online kérdőív eredményeit tartalmazó kutatást szerda este mutatta be az ICCO.

A buddhizmus a klímakatasztrófa megoldása?

1 napja

Mit gondol az Everstet 22-szer megmászó Sherpa a klímakatasztrófáról? Többek között erre kapnak választ a 15. alkalommal megrendezett Budapest Zeitgeist vendégei november 20-án a Budapest Music Centerben.