Médiapiac
„Én nem forradalmat akarok csinálni, hanem újságot”
″Ha minden generációnak, minden rétegnek, minden kultúrkörnek tudnánk nyújtani valamit, már-már elégedett lennék. Több minőségi információt akarunk közölni, színesebben, szórakoztatóbban. Több olvasót is akarunk, természetesen″ – mondta portálunknak Gazda Albert, aki ma kezdte meg főszerkesztői munkáját az Origónál.
 |
Gazda Albert a kárpátaljai Técsőn született 1966-ban. Az ungvári egyetemen szerzett bölcsészdiplomát 1990-ben, majd 1991-ben áttelepült Magyarországra, és különböző sajtóorgánumoknál járta végig a szamárlétrát. Az első években korrektorként dolgozott a Kurírnál, majd a Magyar Narancsnál, aztán ismét a Kurírnál. Itt már egyre több cikket is írt, végül 1996-ban bekerült a belpolitikai rovatba, parlamenti tudósító lett, majd 1998 márciusában átigazolt a Magyar Hírlaphoz, 1999 szeptemberében pedig a Világgazdasághoz. Hét évet töltött a Zöld Újságnál, kipróbálta magát online szerkesztőként is. Ezt követően került az Index 2006-ban elindított gazdasági rovatába.
Gazda Albert felesége könyvtáros, két gyermekük van, a nagyobbik már egyetemista.
“Técső vegyes lakosságú kisváros, a lakosság egynegyedét kitevő magyarok békében éltek az oroszokkal meg a többségi ukránokkal. A nemzetiségi léthez negatív élményem nem kapcsolódik.
Huszonöt évesen diplomáztam, menet közben két évig katonáskodnom kellett a szovjet hadseregben, Fehéroroszországban. Ezalatt nem voltam otthon egyszer sem.
Diplomaszerzésem után a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ügyvezető titkára lettem, majd ukrán nyelvi fordítóként dolgoztam a megyei ifjúsági lapnál. Hamarosan átköltöztünk Magyarországra két bőrönddel meg egy gyerekkel. A letelepedési engedélyt gyorsan megkaptuk, az állampolgárságot csak 1996-ban.
A Kurír még nem volt egyéves, amikor beléptem. Különös kísérlet volt ez: intelligens bulvárlap, kiváló újságírókkal. A minőségi bulvár koncepciója eleinte nagy sikerrel működött, aztán a Ringier meghonosította az igazi nemzetközi bulvársajtót a Blikk elindításával. Azután már nem volt könnyű.
A különböző szerkesztőségekben kis lépésekkel haladtam előre. Voltam korrektor, újságíró, parlamenti tudósító, rovatszerkesztő. Másfél évtizedet töltöttem a nyomtatott sajtóban. A printet és az online-t sokan hajlamosak egymással szemben álló médiumoknak tekinteni, de nem hiszem, hogy ez így pontos lenne. Mindkettő küzd a saját pályáján, miközben az egyiké jobban szűkül. A másikéról sokáig azt hittük, hogy bővül, de az sincs már könnyű helyzetben. A külföldi óriások egyre óriásibbak, ami az online média helyzetét is nehezebbé teszi. Nem irigylem a napilapokat, de a saját helyzetünket sem gondolom problémamentesnek.
Több körülmény szerencsés összjátéka folytán kerültem az Indexhez, amit mindig is szerettem olvasni. Akkoriban már elvágytam a Világgazdaságtól, túl sok időt töltöttem ott. Küldtem egy e-mailt Uj Péternek, nincs-e szükségük egy állítólag jó szerkesztőre. Éppen akkor akartak gazdasági rovatot csinálni, így hirtelen ott találtam magam.
Egyetlen munkahelyemet sem laktam be olyan gyorsan, mint az Indexet. Az a szerkesztőség egy sajátos kultúra, nem egyszerűen egy vállalat, hanem baráti társaság. Soha máshol nem nevettem annyit, akár a lapindító értekezleteket is beleértve. A legnagyobb ökörségeket is meg lehetett csinálni, de komoly szakmai munka is folyt, a portál a magyar médiapiac meghatározó lapjává vált, az is maradt.
Az Indexben voltak gazdasági újságírók előttem is, de az önálló rovatot mi építettük fel. Két év után átigazoltam a sportrovatba, megcsináltuk a Sport Gézát. Utána a kulturális rovatban is dolgoztam, majd rövid ideig politikát szerkesztettem, végül lapszerkesztő lettem, ami lényegében főszerkesztő-helyettesi pozíciót jelentett. A lapnál amúgy sem voltak szigorú határok, szinte mindig minden rovatba írtam.
Az Index az a hely volt, ahol bármit megírhattam, amit meg szerettem volna írni, és soha semmi olyat nem kellett megírnom, amit nem szerettem volna megírni. Ennél többet egy újságíró aligha kívánhat magának. Ennél többet ezután sem fogok kívánni.
Az Origo ajánlata eléggé váratlanul ért, volt min gondolkodnom, és nagyon nem volt könnyű döntenem, több okból is. De hát van ajánlat, amit az ember akkor sem bír visszautasítani, ha szinte megijed tőle. Azt hiszem, tisztában vagyok a feladat nagyságával, tudom, hogy az elődeim után nem lesz egyszerű a dolgom.
A feladat tulajdonképpen egyszerű: jó újságot kell csinálni. Az utóbbi két-három évben az Origo nagyon sokat fejlődött, jó újságnak tartom, jó pályán halad. Ami nem jelenti azt, hogy csak fel kell ülni a szekérre, és megy magától is. Az a lényeg, hogy maradjon okos, de talán legyen színesebb. Mindenképpen maradjon hiteles, de legyen picit izgalmasabb. Meg kell őriznünk a negyveneseket, meg kell szólítanunk a fiatalokat. Az interneten állandóan forradalmi helyzet van, mert mindig jön valami új. Senki sem ülhet karba tett kézzel, a Google vagy a Facebook királysága sem tarthat örökké, aki nem reagál a kihívásokra, lemarad.
Nincs pontokra lebontott tervem. Úgy megyek oda, hogy kíváncsi vagyok. Amúgy sem stílusom úgy bemenni valahova, hogy előtte berúgom az ajtót. De a legjobbat akarom kihozni magamból és a csapatból is, és szeretném, ha a piacvezető szerepet egyértelműen a magunkénak tudhatnánk.
Az Origón minden megvan, aminek egy teljes értékű lapban meg kell lennie. Hogy mi lesz az az új elem, amit a jövőt jelenti, az hamarosan ki fog kristályosodni. Kettes számú Indexet nem próbálunk csinálni, ez nyilvánvaló. Más a kultúrája a két oldalnak, csak egy Index van, és csak egy Origo. Azokat az elemeket kell fejlesztenünk, amelyek az arculatunkat markánsabbá tehetik. A hozzávalók megvannak, a hangsúlyokkal lehet játszani.
Hogy mit hozhat számomra a jövő, mondjuk egy év távlatában? Azt szeretném, ha jól érezném magamat, a csapat is jól érezné magát, és az olvasók szeretnék az Origót. Ha minden generációnak, minden rétegnek, minden kultúrkörnek tudnánk nyújtani valamit, már-már elégedett lennék. Több minőségi információt akarunk közölni, színesebben, szórakoztatóbban. Több olvasót is akarunk, természetesen.
A november-december a helyzetfelmérés és a rákészülés időszaka lesz. Nem most mondom először: én nem forradalmat akarok csinálni, hanem újságot. Ami természetesen nem kevés munkával jár”.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció