2011. 3. szám | Hírek

Hírek

Ringier Népszabadság Awards

Február 23-án kiosztották az idén ötödik alkalommal megrendezett Ringier Népszabadság Awards (RNA) díjait, amelyek a Ringier-lapokban és a Népszabadságban, valamint a kiadók online portáljain az előző évben megjelent reklámokat, kampányokat hivatottak elismerni. A gálát Mihók Attila, a Ringier Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója, a Népszabadság Zrt. elnök-vezérigazgatója nyitotta meg.

Az elmúlt év legjobb hirdetéseit elbíráló szakmai zsűri tagjai Dr. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára, Torday Gábor, a TBWA kreatívigazgatója, Sas István reklámszakember, a Kommunikációs Akadémia igazgatója, Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója és Iglódi Csaba, a B&P Braun & Partners Consulting társtulajdonosa voltak.

Az RNA 2010-gála a „Kreativitás művészete” mottó köré szerveződött. A rendezvény programját és a dekorációt a fény-árnyék motívum határozta meg. Látványos, zenés árnyjáték szőtte át a show-t, átvezetve a nézőket a programelemek és a díjátadó ceremónia részei között és elmosva a határokat a valós színpadi történések és a látványelemek között. Az est legfontosabb pillanatait, az RNA 2010-díjak átadását 3D-s oszlopanimáció vezette fel.

A kiadók négy kategóriában díjazták a tavalyi év legjobb alkotásait. A nyertesek:

• Az év sajtóhirdetése 2010: Vodafone – Óriások vállán (ifjúságivízilabda-szponzorrációs hirdetés); megjelent: Nemzeti Sport; megrendelő: Vodafone Magyarország; kreatív: DDB; médiavásárló: OMD.

• Az év kreatív megjelenése 2010: OTP – OTP Multipont; megjelent: Népszabadság; megrendelő: OTP Bank; kreatív: Café Creative; médiavásárló: Café Média/CMS Brand Connection.

• Az év sajtókampánya 2010: Watt – Csücs of the Year; megjelent: Blikk, Bravo, IM; megrendelő: Buszesz; kreatív: ACG.

• Az év online megjelenése 2010: Heineken – Soproni Démon; megjelent: Nemzeti Sport Online; megrendelő: Heineken Hungária; kreatív és médiavásárló: Fastbridge.

Pert nyert a Danubius

Eltérően döntött a két volt országos rádió ügyében a Legfelsőbb Bíróság (LB) azon felülvizsgálati eljárásban, amely az Országos Rádió- és Televíziótestület (ORTT) kérelmére indult. A február 23-i bírósági határozat a Sláger Rádió keresetét teljes egészében elutasította, míg a Danubius Rádió esetében megerősítette azt a korábbi ítéletet, mely szerint az ORTT jogellenesen fogadta be az Advenio Zrt. pályázatát.

A Fővárosi Bíróság tavaly januárban mondta ki, ám mindkét pályázatra, azaz az Advenioé mellett az FM1-ére vonatkozóan is, hogy azokat az ORTT-nek nem lett volna szabad befogadnia, alaki okokból. Azt azonban a Fővárosi Bíróság is elutasította, hogy ez azt jelentené: nem érvényes a Neo FM-mel és a Class FM-mel kötött műsor-szolgáltatási szerződés. Tehát nem merült fel az eredeti állapot visszaállításának lehetősége. Később, 2010 nyarán pedig a Fővárosi Ítélőtábla hozott hasonló értelmű jogerős ítéletet.

A Neo FM-et üzemeltető FM1-re nézve a döntés azt jelenti, hogy a perelési mizéria véget ért, mivel az ORTT-utód Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az FM1 Zrt. teljes körű pernyertességét kimondó határozat végleges döntés, azzal szemben nincs további jogorvoslatnak helye – derül ki a Neo FM közleményéből. A korábbi ítéleteket megerősítő LB-határozat a Danubiusnak sem tartogat sok jót, hiszen továbbra sincs esélye a frekvencia visszakapására, a korábbi állapot visszaállítására.

A Népszava úgy tudja, hogy a két rádió a döntés miatt a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID) fordul. Egyébként a mostani bírói indoklás szerint a két ügy abban tér el, hogy bár mindkét esetben volt a pályázóval kapcsolatban alaki probléma, az FM1 egyértelműen nyilatkozott arról, hogy ha nyer, lemond problémás médiaérdekeltségeiről, míg az Advenio esetében nem ez volt a helyzet.

Közmédia-fejlemények

Február 14-étől a Magyar Távirati Iroda (MTI) hírcentrumához került az MR1-Kossuth, az MR2-Petőfi és az MR3-Bartók adók Hírek, Hírösszefoglalók és Krónika című műsorainak felügyelete – közölte a Magyar Rádió (MR) és az MTI. A szakmai irányítást egész pontosan Barna Dóra, a hírcentrum főszerkesztő-helyettese vette át, a napi adminisztratív ügyek ugyanakkor a szerkesztőségvezetőknél maradtak.

Szintén február 14-étől a közrádió internetes felületeinek szakmai felügyelete az MTI újmédia-szerkesztőségéhez s az azt irányító Mravik Zsolt főszerkesztőhöz került. Az MR Online vezetője viszont Makai József maradt – tájékoztattak a közmédiumok. Mravik Zsolt hozzátette: a hirado.hu, ahova ezentúl a közrádió hírei is felkerülnek, március közepén kap új arculatot.

Az átrendeződés ellenére egyelőre nem változott a szerkesztőségi munkatársak munkáltatója, munkaszerződése és a munkavégzés helye sem. Emellett a hírműsorok szerkesztőségében készülő többi műsort, így a 180 Percet és az Ütközőt továbbra is a közrádiónak a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz került munkatársai készítik.

Belénessy Csaba, az MTI vezére hozzáfűzte: terveik szerint szeptemberig minden hírműsor egy helyre, a Magyar Televízió Kunigunda utcai székházába költözik át. A hírcentrumban egységes, közös tudósítói hálózat épül ki, ennek lesz része a közrádió hírműsorainak tudósítói hálózata is.

Magazinok jó formában

Miközben egyre több és újabb médiaplatform jelenik meg, az amerikaiak 71 százaléka még mindig a tévénézést jelöli meg kedvenc médiás tevékenységeként, bármilyen eszközről van is szó. A televízió mellett a magazinoknak sincs okuk különösebben az elkeseredésre – derül ki a Deloitte State of the Media Democracy című jelentéséből.

Miközben a mozgóképnézési módok is fragmentálódnak, úgy tűnik, azért a világ vezető médiapiacán is a klasszikus otthoni, élő tévézés vezet jelenleg. Ez arra utal, hogy egyelőre a hagyományos televíziós hirdetésnek, jelesül a 30 másodperces szpotnak sem áldozik le. A megkérdezett amerikaiak 86 százaléka szerint még mindig a tévéreklám van a legnagyobb hatással vásárlási döntéseikre.

A feltörekvő online, mobil és közösségimédia-csatornák jelentősen hozzájárulnak a hagyományos tévénézési élmény feljavításához. A válaszadók háromnegyede ennek megfelelően több képernyő és egyéb tevékenység között teremt összhangot televíziózás közben. 42 százaléknyian neteznek tévézés közben, míg 29 százaléknyian mobil eszközt használnak. 26 százaléknyian pedig azonnali üzenetküldő szolgáltatáson lógnak vagy SMS-eznek, miközben a televízió-képernyő előtt ülnek.

A tévé pozícióőrzése mellett azonban nő az okostelefonok jelentősége: a három évvel korábbi 11 százalékhoz képest megháromszorozódott azon háztartások aránya, ahol ilyen eszköz van. A smartphone-nal nem rendelkező amerikai fogyasztóknak pedig 40 százaléka tervezi ezen kütyü beszerzését. Azoknak, akiknek van laptopjuk és okostelefonjuk is, 56 százaléka mondta azt, hogy utóbbit előbbi helyettesítésére kezdte használni. Ez az arány mindössze három hónapja még csak 41 százalék volt.

A digitális tartalom ugyan tör előre, de elfogadottsága bizonyos területeken talán lassabban nő, mint előzetesen várták. Gyakorlatilag konstans 70 százalék mondja azt 2007 óta, hogy élvezi a magazinolvasást, még ha tudja is, hogy a neten megtalálhatná ugyanazt az információt, 55 százalék pedig továbbra is előfizetője valamilyen print magazinnak.

Bizonyosan örülnek a printmédia-tulajdonosok annak a fejleménynek, hogy a magazinok egyik legfontosabb elemének éppen a reklámokat tekintik a fogyasztók, mivel így új termékekről, szolgáltatásokról értesülhetnek. 2007 óta nagyjából ugyanannyian, azaz 80 százaléknyian állítják azt, hogy a magazin nyomtatott verziójának olvasása a kedvenc információkövetési módjuk. A Deloitte kutatója, James McDonell szerint a magazinokkal kapcsolatos kitartás gyakorlatilag minden korcsoportra jellemző, ami azt jelenti, hogy a kiadók számára adott a lehetőség a printolvasottság megőrzésére, miközben mind több fogyasztót nyernek meg az új platformokon.

Szecsin dühös

Szokatlanul éles szavakkal bírálta a Google-t Igor Szecsin orosz miniszterelnök-helyettes egy februári interjúban. A Reuters szerint a keresőcég vezetése s annak „manipulációi” is felelőssé tehetők Hoszni Mubarak egyiptomi elnök hatalmának megdöntéséért. Magyarán a politikus szerint az internetes cégek nem csupán dokumentálják, hanem manipulálják is az arab világ eseményeit. Érdekes ugyanakkor, hogy Szecsin nem a Facebookot vagy a Twittert vette elő, amelyek pedig szervezkedésre sokkal alkalmasabbak.

A hírügynökség megjegyzi: az, hogy egy ennyire magas rangú, Putyin-közeli politikus szólalt meg, jól jelzi, mennyire fél a kormányzat a világháló erejétől. Ez persze érthető is, hiszen a hagyományos médiát könnyű cenzúrázni (lásd az orosz állami tévét), ám az online közegben ez sokkal nehézkesebb.

Oroszország eddig nagyrészt ellenállt az olyan kísértéseknek, amelyek az internet komolyabb megregulázásához vezetnének, de a Reuters úgy tudja, Putyin környezetében vannak olyanok, akik a Kínáéhoz hasonló ellenőrzést tartanák kívánatosnak.

Metropol 3D-ben

3D-s hirdetésekkel jelentkezett a Metropol február 22-i számának melléklete. Összesen 50 ezer példányban helyezték el a nyolcoldalas mutációt, melyet budapesti irodaházakban, egyetemeken, főiskolákon és budai forgalmas csomópontokon terjesztett a kiadó.

Ehhez kapcsolódóan a szerkesztőségi tartalomban is megjelent a 3D témaként. Azt vizsgálták, hogy hogyan változtatták meg a vizuális kultúrát a háromdimenziós megoldások, illetve az ipar mely területein jelentett áttörést a technológia megjelenése. A melléklethez online játék is kapcsolódott: az olvasók belépőjegyet nyerhettek egy 3D-s animációs családi mozifilm premier előtti vetítésére.

„A megfelelő vizuális hatás elérése számos kihívás elé állította a napilapra specializálódott nyomdai kivitelezést, de már az első teszteredmények is biztatóak voltak” – nyilatkozta az akció kapcsán Farkas István, a lap terjesztési igazgatója.

A napilapok közül ugyan még nem, a magazinok közül már más is próbálkozott itthon hasonlóval. A National Geographic magazin tavaly októberi száma foglalkozott a 3D témával, s a reklámokat is e technikával jelenítették meg.

Kiemelt sportesemények

A briteknek és a belgáknak adott igazat az Európai Unió Törvényszéke, vagyis a tagállamoknak joguk van meghatározni, hogy melyek azok a társadalmilag kiemeltnek minősülő sportesemények, amelyek esetében megtiltanák, hogy azokat csak előfizetéses tévécsatornák adhassák le.

A két említett ország korábban elkészítette a maga listáját, melyet az Európai Bizottság jóvá is hagyott. A belgák ide sorolták a foci-vb összes mérkőzését, a britek pedig emellett a futball-Eb minden összecsapását is. Ez összesen 64, illetve 31 meccset jelent. A közvetítési jogokkal nagy pénzt kaszáló FIFA és UEFA viszont megtámadta a döntést, melyet az EU Törvényszéke most megerősített. A hátteret ehhez az adja, hogy az audiovizuális direktíva lehetőséget ad a tagállamoknak az össztársadalmi szempontból fontos események meghatározására.

Jellemzően ezek közé tartozik az olimpia, melyet mindenhol egy szabadon fogható csatorna is közvetít (nálunk például a Magyar Televízió), nem kizárva így a nézők egy jelentős részét. A mostani döntés e kör kiterjesztését teszi lehetővé. Mostanra nyolc tagállam listáját hagyta jóvá az Európai Bizottság.

Magyarország tudtunkkal még nem adott le ilyen listát, itthon is volt ugyanakkor amiatt nézői elégedetlenség, hogy a Bajnokok Ligája 2009–2010-es szériájában szereplő Debrecen bizonyos meccseit azért nem lehetett látni, mert azok szerdai, azaz nem a TV2, hanem a DigiSport által „megvásárolt” napra estek. Utóbbi csatorna viszont fizetős, és akkoriban igen alacsony penetrációja volt.

Új, kétszáz részes rádiósorozat indul a Kossuth rádióban

2021. január 21.

Új, kétszáz részes, naponta jelentkező rádiósorozat indul péntektől a szülőföldjüket elhagyni kényszerülő legkiválóbb magyarokról a Kossuth rádióban Elindultam szép hazámból, magyarok a nagyvilágban címmel.

. ajánlásával