2011. 4. szám | Editorial

Belgium esélyei

Valószínűleg rajtam kívül senkit nem érdekel, mégis elárulom, milyen mély szomorúsággal olvasom a Belgiumból érkező híreket.

Az ország lakói szinte folyamatosan marják egymást. Az évszázados viszálykodás alapja az a tény, hogy a lakosság fele flamand, a másik fele vallon. Az ország napjainkra rettenetesen eladósodott, termékei egyre kevésbé versenyképesek, lassan egy éve kormánya sincs. A válságot egyre több fizikai atrocitás kíséri. Nemrég egy flamand kisvárosban egy garázda csoport véresre vert egy franciául beszélő fiatalembert, „itt hollandul kell beszélni!” felkiáltással.

A lakosság két csoportjának a szembenállása az élet minden színterén megjelenik. Ha például flamand vezetés alatt születik egy törvény, a flamandok szenvedélyesen támogatják, a vallonok dühödten ellenzik. Ha a törvény vallon vezetés alatt fogalmazódik meg, ugyanaz történik, csak a szerepek cserélődnek fel. (Magát a törvényt persze nemigen olvassa el senki: hosszú, bonyolult és az átlagember számára amúgy is érthetetlen.) Ettől persze a törvény lehet jó vagy rossz, de a dolog lényege elsikkad, marad helyette a dühödt csakazértis vagy a sértődött csakazértse. Elképzelni is nehéz, milyen lehet a mélységes megosztottság keretei között például az újságírók, a média dolga. Bármilyen esemény bemutatása előtt végiggondolni, flamanddal esett meg, vagy vallonnal. Egyik oldalon a jók, a másikon a rosszak. A te offshore-lovagod adócsaló gazember, az enyém meg ügyes üzletember, ráadásul tegnap eladta a cégét, sőt, soha nem is volt az övé. A te méregdrága luxusautón furikázó politikusod egy szociálisan érzéketlen tuskó, az enyém meg kifinomult ízlésű ínyenc, aki egyébként meg is érdemli.

Nem csoda, hogy Belgiumban sokan már az ország kettéosztását követelik. Húzunk egy vonalat, aztán balra a flamandok, jobbra a vallonok.

Igaz, a határok átszabása után mindig szükségszerűen jön a kiábrándulás. A flamandok egy ideig boldogok lennének attól, hogy megszabadultak a vallonoktól, ám néhány hónap után kialakulna a keletflamand–nyugatflamand konfliktus. Miközben a határ túloldalán egyre nőne a feszültség az északvallonok és a délvallonok között.

Próbálok udvarias maradni, de mégiscsak ki kell mondanom: Belgium lassan úgy néz ki, mint egy tízmilliós zárt osztály. A médiájuk meg igazodik a környezethez, amelyben működik.

Az átlagon felüli empátiával rendelkező európaiak szomorúan mondják: szegény belgák, hát lehet így élni? A cinizmusra hajlamosabbak viszont csak legyintenek: ha a legfontosabb dolgokban sem tudtok egymással megállapodni, akkor úgy kell nektek, hülye belgák.

A közelmúltban azért történtek biztató kezdeményezések is. Egy Facebook-csoport követői, lehettek vagy harmincezren, utcára vonultak, hogy a kormányválság és – áttételesen – a megosztottság ellen tiltakozzanak, és kiálljanak az ország egysége mellett. Elegük van az ostoba flamand–vallon szembenállásból, ők egyszerűen belgák szeretnének lenni. Meg egyúttal flamandok vagy vallonok.

Hajrá, Belgium, hajrá, belgák!

Szerző: Szakács László

Konferencia a digitális edukációról a Da Vinci TV-vel

4 órája

Hogyan lehet a 21. századi gyerekek életének részévé válni pedagógusként? A Da Vinci TV digitális edukációs workshopján többek között erre a kérdésre keresik a választ január 30-án. A kezdeményezés kiemelt partnere a Telekom.

Amit ma megvédhetsz, ne halaszd holnapra!

7 órája

A január 28-i Adatvédelmi Nap remek alkalom a szervezetek számára, hogy megvizsgálják, a lehető legnagyobb biztonságban vannak-e az érzékeny információik? A Micro Focus erre ad tippeket.

Szombaton kezdődik A Dal 2020

9 órája

Tíz produkció látható A Dal 2020 szombati első műsorában. A sorozat három válogatójából harmincból összesen tizennyolc dal jut a két elődöntőbe, ezekből nyolc előadó kerül a március 7-i döntőbe - írja az MTI.

Pénzt gyűjtöttek a MOM Park vásárlói

2020. január 24.

Tavaly decemberben a MOM Park karácsonyi fotózást szervezett. A fotók értékesítéséből összegyűlt 850 000 forintot január 22-én adták át a Kis Lépések Alapítványnak.