2011. 4. szám | Elektronikus média

Biztonsági mentés

Gyerekek az interneten

2008-ban indított nagyszabású internetbiztonsági programot az Európai Unió. Ennek egyik hazai pillére a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, amely majd két évtizede nyújt lelki segélyt gyerekeknek és fiataloknak.

Reményiné Csekeő Borbála
Reményiné Csekeő Borbála

A szervezet egyik szakmai vezetője, Reményiné Csekeő Borbála elmondta: az ezredforduló táján jelent meg a világháló témaként a gyerekekkel folytatott beszélgetésekben. A fiatalok tapasztalatai szerint jól ismerik az internetben rejlő lehetőségeket, de a veszélyeket kevésbé érzékelik. Gondot okoz, hogy a szülők gyakran nem tudnak megfelelő mintát adni a biztonságos böngészéshez.

1993-ben jött létre a Kék Vonal, amely máig elsősorban gyerekekre, serdülőkre specializálódott lelkisegély-szolgálatként működik. A telefonos beszélgetésekben az ezredforduló táján jelent meg az internet mint a gyerekeket érdeklő téma – mondja Reményiné Csekeő Borbála, a szervezet egyik szakmai irányítója.

Ennek nyomán mozdult el promócióiban is a lelkisegély-szolgálat a kérdés felé, s vált pályázat útján a 2008-ban indult európai uniós Safer Internet Plus program egyik hazai partnerévé.

Nem felelőtlenek, csak gyerekek

2010-ben a Kék Vonalhoz több mint 50 ezer hívás futott be, ezek közül körülbelül kétszáz esetben kifejezetten az internet miatt telefonáltak a fiatalok. Ennél ugyanakkor messze több olyan telefon érkezett, amely érintette a világhálót, hiszen a gyerekek gyakran nem is tudják, hogy problémájuknak van online vagy akár kifejezetten internetbiztonsági vonatkozása. Ilyen például, ha egy olyan, ijesztő fordulatot vett ismerkedés miatt fordul valaki a Kék Vonalhoz, amelyről később derül csak ki, hogy a chaten indult.

Az online világ veszélyeit gyakran szélsőséges formában tálalja a média: vagy minden IP-cím mögött megbúvó pedofilokkal ijesztget, vagy csak a korlátlan lehetőségeket tárja elénk, a problémás helyzeteket kevéssé. A szakember tapasztalata szerint a fiatalok a lehetőségekkel teljesen tisztában vannak, a veszélyekkel már kevésbé. Például addig eljutnak, hogyan lehet csibészkedni azzal, hogy a korukról füllentve felnőtt site-ra regisztrálnak, vagy más képét töltik fel a profiloldalukra, addig a következtetésig azonban nem, hogy ezt más is megteheti, akár rossz szándékkal is.

„A gyerekek nem buták, hanem érzelemvezéreltebbek, mint mi. Ha egy tinilány szerelmes akar lenni abba a 17 éves fiúba, aki a gyönyörű szörfdeszkájával pózol a profilképén, akkor nem érdekelt abban, hogy a realitásokról elgondolkodjon” – mondja a jelenség kapcsán R. Csekeő Borbála. Van, hogy egy jól irányzott kérdés, az ellentétes nézőpontok beszélgetésbe vonása segíthet, de előfordulhatnak súlyosabb problémák is.

Szerelem, modellmunka, gonoszkodás

A Kék Vonalhoz befutó, világhálóval kapcsolatos panaszok alapvetően három csoportba sorolhatóak. Ezek közül a leggyakoribb az, mikor egy neten indult kapcsolat veszélyes, de legalábbis bizarr fordulatot vesz. Például a beszélgetések nagyon szexuális töltetűvé válnak, vagy szokatlan nyomás nehezedik a partner részéről a személyes találkozó kierőltetésére. Bár a fiúkra is leselkednek veszélyek az ilyen helyzetekben, többnyire a kamasz lányoknál kapcsol be a vészvillogó, s ilyenkor ragadnak telefont, hogy megértő fülekre találjanak. Ennek a szakember szerint egyrészt az az oka, hogy az „online ragadozók” között több a férfi, de ennél is fontosabb, hogy a kislányokba talán jobban belenevelik az ismerkedéssel kapcsolatos óvatosságot. „Amikor megijednek, akkor emelik fel a telefont. De vajon hányan lehetnek, akik nem ijednek meg?” – teszi fel a figyelmeztető kérdést a segélyszolgálat munkatársa.

Másik jellemző téma az interneten meghirdetett munkalehetőség, amely az elővigyázatosabb, érettebb lányokat is megszédítheti. A gyanús álláshirdetések többnyire modellkedésről, táncos munkáról szólnak, s gyakran csak akkor fordulnak szakemberhez az érintett fiatalok, mikor már tettek valami olyat, amit megbántak. Például belementek a meztelen fotózásba, vagy bár semmi nem úgy volt, mint eredetileg meghirdette a cég, de mégis küldtek magukról adatokat. Sikamlós képek azonban nemcsak a pornóban utazó bűnözők útján kerülhetnek a világhálóra. Mostanra szinte külön típussá nőtte ki magát az a panaszhelyzet, amikor valakinek az elhagyott párja tesz fel bosszúból párkapcsolatuk intimitásait ábrázoló fotókat a webre. Ez szintén inkább a lányokat érintő gond, ám bárki kerül is ilyen helyzetbe, utólag képet leszedetni a netről nehézkes lehet.

A fentiek mellett egyre gyakoribb a kortárs zaklatás online formája, amely cyber-bullying néven vált ismertté az angolszász médiában. Mostanra minket is elért ez a trend, s egyre többen próbálják úgy kiközösíteni vagy megleckéztetni a számukra nem szimpatikus osztálytársakat, hogy álprofilt hoznak létre a nevükben, vagy szervezetten pocskondiázzák például egy közösségi oldalon, esetleg megverik, és az erről készült videót feltöltik a világhálóra. R. Csekeő Borbála szerint az is rossz ezekben a helyzetekben, hogy a valós életben történő iskolai erőszakhoz képest is kevesebb lehetőség van a digitális térben arra, hogy a felnőttek bármit tegyenek ellenük. Ezért kevesebb az esély, hogy a bántalmazott segítséghez jusson, s még kevesebb, hogy a bántalmazóval elbeszélgessenek: mi az a nagy fájdalom, hiány vagy probléma, ami miatt ilyesmire „vetemedik”.

A szülő sem segít

Miközben bizonyára sokan jól boldogulnak az internettel, és biztonságosan használják azt, van még mit tenni. A 2010-es Euro Kids Online felmérés szerint a magyar gyerekek átlag feletti mértékben vannak jelen a közösségi médiában: korán csatlakoznak ezekhez a hálózatokhoz, sok embert jelölnek ismerősnek, és meglepően személyes profilt raknak ki magukról. Ebben nagy szerepet játszik, hogy nálunk számos gazdasági, társadalmi okból hiányzik az egészséges szülői kontroll. Az online világról, annak lehetőségeiről és veszélyeiről folyó társadalmi párbeszéd meglehetősen langyos, miközben egyre több gyereknek van valamilyen kütyüje, amelyhez a szülőnek sem kompetenciája, sem hozzáférése nincs. „Ha egy holland kislány feltesz magáról egy képet a Facebookra, az anyukája látja azt először, mert ő is ott tartja a kapcsolatot az amerikai nagynénivel” – érzékelteti R. Csekeő Borbála, hogy nem mindenhol ilyen a helyzet.

Azt azért nem lehet mondani, hogy a szülőket ne is érdekelné a téma, hiszen maguk is mind többen telefonálnak be netes témával a Kék Vonalhoz. A tipikus szülői panasz az, hogy „a gyermekem netfüggő”. A szakember szerint bár az online világnak számos addiktív jegye van, így például a könnyen elnyerhető élmények és jutalmak, mégis mintha túlzott lenne mostanság ez a félelem. A beszélgetésekből ugyanis gyakran az derül ki, hogy nem maga a napi sokórányi netezés a gond, az csak valamiféle egyéb probléma tünete. Előfordulhat, hogy maga a szülő a gócpont, s ilyenkor igen nehéz a beszélgetéseket mélyebb rétegekbe vinni a netfüggés felszíni boncolgatásáról.

Tanulni, tanulni, tanulni

A gyerekek tanrendjébe remélhetőleg mind jobban és értelmesebben beépül az internet, ám a fentiek azt mutatják, a szülőkkel is kezdeni kell valamit, hogy valóban támaszt, segítséget tudjanak nyújtani a csemetéiknek. „Minden olyan kezdeményezésnek helye van, amely azokkal a felnőttekkel ismerteti meg a világhálót, akik a munkájuk során nem találkoznak vele. Az internet mindenkit érint, de ha nem veszünk tudomást róla, akkor anélkül, hogy befolyásunk lenne rá” – mondja a Kék Vonal munkatársa.

A tét nem kicsi, még ha szerencsére nem is számítunk egyelőre online-gyerekpornó-nagyhatalomnak. A szervezett bűnözés ugyanis egyre erősebb fenyegetést jelent e téren is. R. Csekeő Borbála példaként említi azt az esetet, amikor egy, a Kék Vonalhoz befutott hívás nyomán vetettek le egy pedofil honlapot az internetről. A site órák múlva ismét vígan fenn volt a hálón – egy amerikai szerverről. „Ha egy magányos pedofil lakótelepi szórakozása lenne, az ilyesmi nem menne ennyire könnyen” – szól a figyelmeztetés.

De nem is kell ennyire durva dolgokra gondolni: az alapítvány munkatársai tesztképpen különböző chatszolgáltatók szobáiba léptek be egyszerű felhasználóként. Nagyon hamar sok rossz tapasztalatot szereztek. Mint kiderült, ha van is önszabályozás, az alacsony szintű, s ahhoz, hogy valakit kivágjanak egy ilyen szolgáltatásból, nagyon durvát kell tennie vagy mondania. Igaz ez egyébként a fórumok többségére is, ami nem sok jóval kecsegtet a netező gyerekeknek. Éppen ezért a Kék Vonal közeljövőben megújuló honlapjára biztonságos chatet is terveznek.

Szerző: Török Diána

Konferencia a digitális edukációról a Da Vinci TV-vel

5 órája

Hogyan lehet a 21. századi gyerekek életének részévé válni pedagógusként? A Da Vinci TV digitális edukációs workshopján többek között erre a kérdésre keresik a választ január 30-án. A kezdeményezés kiemelt partnere a Telekom.

Amit ma megvédhetsz, ne halaszd holnapra!

8 órája

A január 28-i Adatvédelmi Nap remek alkalom a szervezetek számára, hogy megvizsgálják, a lehető legnagyobb biztonságban vannak-e az érzékeny információik? A Micro Focus erre ad tippeket.

Szombaton kezdődik A Dal 2020

10 órája

Tíz produkció látható A Dal 2020 szombati első műsorában. A sorozat három válogatójából harmincból összesen tizennyolc dal jut a két elődöntőbe, ezekből nyolc előadó kerül a március 7-i döntőbe - írja az MTI.