2011. 4. szám | Eset

Fénye meglopott

GuttenPlag

Az a meglepő, ha a szerző mások munkáiból merít, akár oldalakat, vagy az, ha a nyilvánvaló bizonyítékok dacára körömszakadtáig védi álláspontját: nem lopott. A Guttenberg-plágium ügye nem csupán erre a problémára világít rá, hanem arra is: egy bevezetett tömegmédiummal akár politikát is lehet formálni egy demokratikus államban.

Talán ma is vezethetné a berlini hadügyminisztériumot Karl-Theodor zu Guttenberg, ha doktori dolgozatának bírálója nem olyan precíz, és nem kezdi kutatni a több száz oldalas disszertáció forrásait. Csakhogy a professzor számítógépe elé ült egy februári szombat este, maga mellé vett egy poharat és egy palack argentin vörösbort, majd bepötyögött pár sort a szövegből a Google-be – és meglepődött. Azt kellett ugyanis megállapítania, hogy a kormánytag alkotmányjogi munkájának egyik részlete szinte egy az egyben átemelése a svájci Neue Zürcher Zeitung egyik cikkének, mindennemű forrásmegjelölés nélkül. Aztán a további keresések is hasonló eredményt hoztak. Legalábbis így rekonstruálta az esetet pár nap múlva a Süddeutsche Zeitung.

Önkéntes vérebek

A hír nem csupán a politikát hozta lázba, hanem a közemberek némelyikét is. Míg az ellenzék azon köszörülte a nyelvét, miként fordulhatott elő, hogy a legkonzervatívabb párt, a CSU egyik prominense ilyesmibe futott bele, a sokszor névtelen netpolgárok nekikezdtek a dolgozat tüzetes vizsgálatának.

A wikia.de alatt indított – a „szerző” nevével, a plágium szóval és a „jó napot!” köszöntéssel is eljátszó nevet viselő – GuttenPlag oldalon már napokkal később megjelent egy elemzés, amelyből kitűnt, a plágiumvadászok az anyagnak mind a 393 oldalát átbogarászták. Majd másfél hétre rá, németes pontossággal, már végleges számadatot is közöltek: a disszertáció 324 oldalán találtak hivatkozás nélküli átemelésre utaló nyomot, azaz ötből négy oldal „fertőzött”.

A közvélemény azonban valahogy nem tud haragudni a nemesi sarjra. A korábban autóreklámokban is feltűnt, a média által igencsak kedvelt politikusnak a Facebookon 240 ezer ismerőse akad (ez úgy három és félszerese Angela Merkel rajongóklubja létszámának), de az ellene indított „hajtóvadászat” miatt tiltakozó kezdeményezést is több mint 400 ezren kedvelik.

Nem tudni, hogy ezt a népszerűséget a politikában töltött egy évtizedének köszönheti-e a gyakran csak KTG-ként emlegetett – menet közben lemondott – politikus, vagy annak, hogy befolyásos támogatója akadt a médiában. Mégpedig Európa legnagyobb példányszámú bulvárlapja, a napi közel 13 millió embert elérő Bild képében.

Képben maradt

Az újság, amely a német médiaátlagnál korábban is pozitívabb képet festett zu Guttenbergről, a bírálók szerint mintha tudomást sem vett volna arról, mekkora erkölcsi baklövést követett el a miniszter. Nem azt kifogásolták, hogy címlapon közölte: olvasói 87 százaléka kitart a politikus mellett, hanem hogy mindezt az öles betűkkel szedett „Igen, Guttemberg mellett állunk” főcímmel hirdette. A „Guttenberg marad!” címmel sem volt bajuk, csak a fölé biggyesztett megjegyezéssel: „Jó!”

A legélesebben talán a középtől balra álló hamburgi Der Spiegel hírmagazin fogalmazta meg, mit is gondol a Springer-bulvárlapról. Szerintük a Bild már megint átvette egy jobboldali populista párt szerepét. Ilyen formáció ugyanis nincs a német politikai palettán.

Mások tolla

Berlini politikai balhé ide vagy oda, a keresők korában nagy rizikót vállal, aki teketória nélkül átemel mások szövegéből azok hozzájárulása nélkül. Ezt bizonyítja a The Washington Post sztárpublicistája, a kilenc éve Pulitzer-díjat nyert Sari Horwitz esete is. Az 1984 óta a jó nevű lapnál dolgozó, bűnügyi, nemzetbiztonsági és szövetségi jogszolgáltatási sztorikról író hölgyet ugyanis rajtakapták, mégpedig szűkebb pátriájában.

Az egyik alsóházi képviselő ellen ez év elején elkövetett merényletről írva ugyanis a The Arizona Republic két cikkéből is hosszan idézett, de ezt a tényt nem osztotta meg a nagyközönséggel. A lap őszinte sajnálatának adott hangot, a szintén bocsánatot kérő riporternő pedig azzal indokolta tettét: a nyomasztóan közeli lapzárta miatt valami olyat tett, amit soha korábban.

Szerző: Benedek B. Levente

 

Konferencia a digitális edukációról a Da Vinci TV-vel

3 órája

Hogyan lehet a 21. századi gyerekek életének részévé válni pedagógusként? A Da Vinci TV digitális edukációs workshopján többek között erre a kérdésre keresik a választ január 30-án. A kezdeményezés kiemelt partnere a Telekom.

Amit ma megvédhetsz, ne halaszd holnapra!

6 órája

A január 28-i Adatvédelmi Nap remek alkalom a szervezetek számára, hogy megvizsgálják, a lehető legnagyobb biztonságban vannak-e az érzékeny információik? A Micro Focus erre ad tippeket.

Szombaton kezdődik A Dal 2020

8 órája

Tíz produkció látható A Dal 2020 szombati első műsorában. A sorozat három válogatójából harmincból összesen tizennyolc dal jut a két elődöntőbe, ezekből nyolc előadó kerül a március 7-i döntőbe - írja az MTI.

Pénzt gyűjtöttek a MOM Park vásárlói

2020. január 24.

Tavaly decemberben a MOM Park karácsonyi fotózást szervezett. A fotók értékesítéséből összegyűlt 850 000 forintot január 22-én adták át a Kis Lépések Alapítványnak.