2011. 4. szám | Melléklet

Nő az étvágy

Médiafogyasztás, 2010

Portfolió 2011 című évkönyvünkben hagyományainkhoz híven részletesen áttekintjük az elmúlt esztendő legfontosabb piaci történéseit. Mellékletünkben az Ipsos és az AGB Nielsen tanulmányaiból közlünk szemelvényeket, amelyek a négy nagy médiapiaci szegmens tavalyi évét elemzik. Az olvasottsági adatok forrása az Ipsos és a GfK Hungária együttműködésében megvalósuló, Nemzeti Médiaanalízis név alatt futó országos médiahatókör-vizsgálat, a rádióhallgatottság elemzésének alapja ugyanezen két cég közönségmérése, az online piaci adatok a gemius/Ipsos Audience (gIA) kutatásból, a televíziós szegmens adatai pedig az AGB Nielsen felméréseiből származnak. Az első három fejezet szerzői Barna Tamás és Kovács Márton (Ipsos), a negyedik fejezeté pedig az AGB Nielsen Médiakutató Kft. munkatársai.

A Portfolió 2011 évkönyvben olvasható még az általunk összeállított médiapiaci kronológia, a GfK Hungária elemzése a gazdaságról és a fogyasztásról, valamint a Kantar Media tanulmánya a reklámpiacról.

Médiafogyasztás, 2010
Médiafogyasztás, 2010 - ábrák

Nyomtatott sajtó

Az olvasottsági adatok értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy a szóban forgó időszakban a Nemzeti Médiaanalízis keretében – mérési periódustól függően – körülbelül 150 lap olvasottságának a mérése valósult meg: tekintve, hogy Magyarországon több ezer bejegyzett időszaki kiadványt tartanak nyilván (még ha a bejegyzett címek jó része nincs is esetleg ténylegesen forgalomban), számszerűleg csak ezek szűk kisebbsége van képviselve a mérésben. Ezért a továbbiakban ismertetett adatok csak korlátozottan tekinthetőek szigorú értelemben véve teljes piaci körképnek. Ugyanakkor a reklámbevételeket, példányszámokat, forgalmi volument figyelembe véve a legjelentősebb médiumok jellemzően részt vesznek benne, így az elemzés a piac meghatározó részéről releváns adatokat tud nyújtani.

Továbbá, a vizsgálat keretében mért lapok köre folyamatosan változik: új lapok lépnek be a mérésbe, illetve lépnek ki abból (jelennek, illetve szűnnek meg), és ez a tény természetesen befolyásolja az idősoros eredmények alakulását. Mindazonáltal, tekintettel a mért lapok körére és piaci súlyára, néhány jellemző tendencia érzékeltetésére kétségkívül alkalmasak a kutatásból származó adatok a fenti megszorítások mellett is.

Összefoglaló megállapítások

A mért lapok összesített olvasótábora a korábbi évek tendenciájával szemben enyhén növekedett a 2009-es évhez képest. Ezen belül laptípusonként különböző nagyságrendű elmozdulást figyelhetünk meg. A Nemzeti Médiaanalízisben mért lapok között a legkülönbözőbb profilú és változatos megjelenési gyakoriságú kiadványok képviseltetik magukat, ennek megfelelően az egyes lapok és lapszegmensek adatainak alakulása korántsem mutat egységes képet. (1. ábra)

A már említett lapcsoportok olvasótábora változatos képet mutat. A globális tendenciák alól persze ezek sem tudták kivonni magukat, de a politikai-közéleti magazinok és a gasztronómiai lapok jelentősen növelni tudták közönségüket. A legnagyobb tömeget elérő lapszegmensek a női lapok, a sztármagazinok, a hirdetési lapok, az országos bulvár- és a megyei napilapok, valamint a tévémagazinok. Az egyes laptípusokat önállóan vizsgálva a következő kép rajzolódik ki. (2.ábra)

Napilapok

A napilapok teljes olvasótábora 2006 és 2009 között növekvő ütemben és folyamatosan csökkent. Az elmúlt évben azonban a trend megfordulni látszott. A napilapok összesített, tehát tematikától független toplistáját vizsgálva az alábbi fontosabb megállapításokat tehetjük: Az első tízben hat országos, illetve négy megyei napilapot találunk. A top 10 lapból nyolcnak nőtt, kettőnek csökkent az olvasottsága 2009-hez képest. A dobogót immár teljesen a könnyedebb hangvételű napilapok foglalják el: Blikk, Metropol, Nemzeti Sport. A top 10-be valamivel nagyobb olvasótáborral lehetett bekerülni, mint egy évvel korábban (a 10. helyhez 2009-ben 175 ezer, 2010-ben 183 ezer olvasó szükségeltetett). Az általános, összesítő megállapításokat követően célszerű az eltérő jelleg miatt a napilapokon belül a megyei lapokat, valamint az országos (közéleti és tabloid) lapokat külön-külön is megvizsgálni. (3. ábra)

Megyei Napilapok

A magyar 14 éven felüli lakosságnak naponta közel 30 százalékát érik el ezek a napilapok. A megyeinapilap-olvasók aránya az észak- és a nyugat-dunántúli megyékben a legmagasabb. Helyi és regionális szinten az egyik legfontosabb információforrást jelentik, több megyében is elérik a népesség 70 százalékát, s mindenhol meghaladja közönségük a megye lakosságának 20 százalékát. Az utóbbi években – a korábbi stabilitást követően – minimálisan csökkenő olvasótábort tudhattak magukénak, azonban a 2010-es összesített elérés az RPI (megjelenésenkénti átlagos olvasószám) alapján a megelőző évinek a 102 százalékát adta. (4. ábra)

Országos Napilapok

Az országos napilapok közül a 2010-es évben a bulvár, a sport, valamint a gazdasági tematikájú kiadványok tudták inkább megőrizni, illetve növelni közönségüket, a közéletilap-olvasók köre zsugorodott. (5. ábra)

Az országos közéleti lapok – Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava (a Magyar Hírlap 2008-ban kikerült a Nemzeti Médiaanalízis kutatásból) – együttes megjelenésenkénti olvasottsága elmaradt a 2009-eshez képest, de a Magyar Nemzet olvasótábora növekedni tudott. (6. ábra)

Magazinok

A magazinpiac vezető lapjai megjelenésenként továbbra is csaknem milliós olvasótábort tudnak megszólítani. Ugyanakkor a magazinpiacról is elmondható, hogy a kiadványok fele kevesebb olvasót tudott elérni, mint a megelőző évben. Ha a top 10 lapot nézzük, az élmezőnybe tartozó magazinok köre nem változott. A toplistát a korábbi időszakokhoz hasonlóan a női és sztármagazinok, illetve a tévéújságok uralják. (7. ábra)

A magazinpiac periodicitás szempontjából két legmeghatározóbb csoportja, a hetilapok és a havilapok – az elmúlt évtized közepén megfigyelt emelkedést követően – az utóbbi esztendőkben szintén lejtmenetben találhatók, bár a hetilapok 2010-ben éppen tartani tudták közönségüket. (8-9. ábra)

Rádióhallgatottság

A 2010-es év sok újdonságot hozott a rádiós piacon: nemcsak új szereplők jelentek meg, hanem magának a rádióhallgatottságnak a mérésében is történtek változások. 2010 januárjától megváltozott a rádiós közönségmérés módszertana, ami elsősorban abban mutatkozott meg, hogy az országos rádiókra vonatkozó naplós, illetve a helyi rádiók mérésére alkalmazott telefonos adatfelvételt felváltotta egy egységes módszertan. Az új, egységes mérés úgynevezett hibrid adatfelvételi módszerrel történik, melynek keretében a válaszadók nagyobbik része számítógéppel támogatott telefonos (CATI) megkérdezés során számol be rádióhallgatási szokásairól, míg egy kisebb csoport (napi internethasználók) a szintén számítógéppel támogatott online (CAWI) módszerrel kitölthető kérdőív segítségével szolgáltat adatokat.

Az Ipsos–GfK által végzett közönségmérés adatai alapján azt mondhatjuk, hogy 2010-ben az év első hónapjai után a két új kereskedelmi rádió megerősödésével 70 százalék fölé emelkedett az átlagnapra vonatkozó összrádiós hallgatottság mértéke, és ez hónapról hónapra stabilan jellemezte is a 15 évnél idősebb lakosság rádiózási szokásait. A teljes lakosságot tekintve minden hónapban a leghallgatottabb adó a Kossuth rádió volt, különböző műsoraival átlagosan a lakosság 18,5 százalékát érte el. A két új kereskedelmi rádió közül a Neo FM indult nehezebben, de az év közepétől kiegyenlített verseny alakult ki közte és a Class FM között, és az év utolsó hónapjaiban fej fej mellett haladva szoros piaci versenyben voltak. A 2010-es év egészét tekintve a Neo FM átlagos napi elérése a teljes lakosság körében 13,8 százalék volt, míg a Class FM ennél valamivel magasabb hallgatottsági értéket, 14,9 százalékot ért el. (10. ábra)

Ha a 15–59 éves lakosságot tekintjük, akkor természetesen már a kereskedelmi rádiók fölénye rajzolódik ki, közülük a Class FM vezetett 18,1 százalékos eléréssel, és a Neo FM követte 16,1 százalékos értékkel. A fiatal (15–49 éves) budapestiek körében 2010-ben a leghallgatottabb rádió a Juventus volt (15,8 százalék), a második leghallgatottabb a Rádió 1 és a Class FM voltak (14,4-14,4 százalék), s őket követte a Neo FM 14,3 százalékos eléréssel. (11. ábra)

Online közönség

A gemius/Ipsos Audience a Gemius SA és az Ipsos Zrt. konzorciuma által végzett online közönségmérési kutatás, mely minden hónapban vizsgálja a belföldi internetezők által látogatott valamennyi jelentős weboldal forgalmát és közönségének összetételét. A mérés site-centrikus és kliensoldali paneles mérésen alapul, és havonta átlagosan 1800 weboldalra vonatkozóan szolgáltat kampánytervezésre is alkalmas adatokat.

A 2010-es évben az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma további növekedésének lehettünk tanúi, ezzel párhuzamosan az otthoni hozzáféréssel rendelkezők köre is jelentősen bővült. Az internetpenetráció meghaladta az 50 százalékot, a legalább havi rendszerességgel internetezők 92 százaléka rendelkezett otthoni hozzáféréssel 2010 végén. (12. ábra)

Az internet klasszikus felhasználásával (e-mail, hírek) párhuzamosan az elmúlt évek trendjeinek folytatásaként 2010-ben is jelentős átrendeződést láthattunk a tartalmak fogyasztásában. Egyre inkább háttérbe szorulnak egyes tartalmak, mint például az online játékok és a felnőtt tartalmak, míg a közösségi oldalak, valamint a kifejezetten online kommunikációs csatornák – mint például a blogok és a fórumok – folyamatosan erősödnek. Az online videomegosztó portálok forgalma pedig soha nem látott ütemben növekszik. Mindezeket jól alátámasztja, hogy a leglátogatottabb portálok sorában több ilyen jellegű oldalt is találunk a klasszikus hírportálok mellett. De a hírportálok frissített arculata sem nélkülözheti már a visszacsatolás lehetőségét, így csaknem minden ilyen jellegű oldalon lehetőség van a hírek kommentálására, megosztására. A tartalmak megosztása kiemelt szerepet kapott az elmúlt évben nemcsak nemzetközi, de hazai viszonylatban is. ( 13. ábra)

Az itthoni internetezők 2010 decemberében átlagosan közel 60 órát töltöttek a világhálón, ami csaknem 15 százalékkal haladja meg az egy évvel korábban mért értéket. Ebből 12 órát keresőkön, míg mintegy 10 órát közösségi oldalakon töltöttek el a látogatók, hírek olvasására közel hat és fél órát, míg fórumozásra és blogolásra két és fél órát fordítottak. (14. ábra)

Televízió

A 2010-es év meglehetősen eseménydús volt a magyar televíziós piacon. Új tévécsatornákkal bővült tovább a kínálat, s így az év végére már 91-re emelkedett a magyar nyelvű csatornák száma. Az újonnan megjelent csatornák tematikájukat tekintve több csoport kínálatát is színesítették. Az év elején indult FEM3 elsősorban a női nézőkre fókuszál, de megjelent egy új sportcsatorna is, a SportM, valamint három zenei tematikájú csatorna, a H!T Music Channel, a Music Channel és a Muzsika TV.

2010-ben a magyar háztartások tévénézési volumene minden korábbi rekordot megdöntött. A lakosság a korábbi évekhez képest jóval több időt töltött napi szinten a képernyő előtt. Ezt a kimagasló, naponta átlagosan 284 perces tévénézési időt számos tényező indokolhatta. A 2010-es év nagy tévés eseménye volt a labdarúgó-világbajnokság, de a kereskedelmi csatornák őszi–téli műsorkínálata – ezen belül a zenei tehetségkutató műsorok csúcsra járatása – is sok nézőt ültetett a képernyő elé. Emellett közrejátszhatott a tévénézésre fordított idő növekedésében a sokszor kedvezőtlen időjárás (például a csapadékos, hűvös tavaszi, nyár eleji hetek), és feltehetőleg még a gazdasági válság utóhatásai is ezt a tendenciát erősítették.

Televíziós eszközellátottság

Az AGB Nielsen évenkénti, minimum ötezer háztartást felölelő alapozó felmérése (Establishment Survey) szolgáltat megbízható információkat országos méretekben a magyar háztartások televíziós felszereltségéről. A közölt adatok ezekből a felmérésekből származnak, és a tévés háztartásokban lakó 4 éven felüli személyek arányaira vonatkoznak.

Az időben eltolt műsornézést (time-shifted viewing, TSV) lehetővé tevő eszközök között visszaszorultak a videofelvevők – az utóbbi években visszaesett az ilyen berendezéssel rendelkezők aránya. 2010-ben ez az érték már csak 38,1 százalék volt, míg egy évvel korábban még az emberek 40,7 százaléka rendelkezett ilyen készülékkel. Ugyanakkor a modernebb eszközök egyre nagyobb teret hódítanak a lakosság körében: a DVD-lejátszók és -felvevők, valamint azok a digitális kézi készülékek, amelyekre videotartalmat lehet letölteni, egyre magasabb arányban vannak jelen a hazai háztartásokban.

A tévékészülékek számát illetően elmondhatjuk, hogy valamelyest nőtt a két tévével rendelkező személyek aránya 2009-ről 2010-re (36,9 százalékról 37,8 százalékra), ugyanakkor kis mértékben csökkent azok aránya, akik három vagy annál több tévékészüléket használnak otthonukban. Erre az ellentétes irányú változásra magyarázatul szolgálhat az, hogy a tévékészülékek számát több tényező befolyásolja. Egyrészt a lapos, nagy képernyős készülékek, illetve korszerűbb tévék árcsökkenése, amely – esetleg egy közeljövőbeli nagy médiaeseménnyel társulva – ösztönzi az embereket a régi tévékészülékük leváltására. Másrészt a családok új tévé vásárlása után még egy darabig a régit is használatban tartják, s ekkor több tévé lesz, azonban ha a régi elromlik, már nem pótolják azt, aminek következtében egy háztartáson belül is hullámzik a tévékészülékek száma. További befolyásoló tényező lehet a háztartások taglétszámának változása. (15. ábra)

A vételi platformok terén a legjelentősebb változás a digitális vételi mód esetében tapasztalható. 2009-ről 2010-re tovább növekedett azon személyek aránya, akik rendelkeznek valamilyen digitális vételi lehetőséggel (digitális földi, digitális műholdas, digitális kábeles vétel vagy IPTV), s így már a televíziózó háztartásokban élő 4 évnél idősebbek 42,4 százaléka tartozik ebbe a körbe. Ugyanakkor tovább csökkent azok aránya, akik csak analóg földi vétellel rendelkeznek, így ez az érték 2010-ben már csupán 16,1 százalék volt az előző évi 18,7 százalékos arányhoz képest. (16. ábra)

Tévénézési tendenciák

2010 során a 4 évnél idősebb lakosság körében a napi átlagos tévénézési idő a megelőző évhez képest 265-ről 284 percre emelkedett. Amint azt a kapcsolódó diagram is mutatja, a 19 perces növekményből 5 percet a három országos földi sugárzású csatorna nézésére fordítottak az emberek, és a fennmaradó 14 percnyi többlet a számos kábelcsatorna között oszlott meg. (17. ábra)

A televízió mint tömegmédium továbbra is őrzi vezető pozícióját. Az egyébként is rendkívül magas napi átlagos elérés 2009-ről 2010-re tovább emelkedett a teljes lakosság (4+) körében 78,1 százalékról 79,2 százalékra, ami azt jelenti, hogy a tévé naponta átlagosan a lakosság négyötödét éri el. Az országos földi csatornák esetében ez az arány 70,3 százalékról 70,8 százalékra növekedett a tavalyelőtti évhez képest. (18. ábra)

Ha más bontásban vizsgáljuk az egyes csatornatípusok szerinti napi elérést, azt láthatjuk, hogy a két országos kereskedelmi csatorna a 4 évnél idősebb lakosságnak naponta átlagosan a 67,2 százalékát érte el 2010-ben, ami 0,3 százalékponttal magasabb volt a 2009-es értéknél. Az egyéb kábelcsatornák szintén több embert tudtak leültetni a képernyő elé napi szinten, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük 62,2 százalékról 64,3 százalékra nőtt. A közszolgálati csatornák napi átlagos elérése valamelyest csökkent 2009-hez képest, de a négy közszolgálati csatorna együttesen így is elérte a lakosság közel felét napi szinten. A videó/DVD/videojáték használat elérése valamelyest növekedett az előző évhez képest. 2010-ben majdnem minden tizedik ember nézett naponta videót/DVD-t, vagy játszott videojátékkal. (19. ábra)

Ha a közönségarány (SHR%) szempontjából vizsgáljuk meg az egyes csatornatípusokat, azt látjuk, hogy a közszolgálati csatornáknak nagyjából azonos arányban szenteltek figyelmet a 4 évnél idősebb emberek 2009-ben és 2010-ben is (13,7 százalék, illetve 13,6 százalék). A két országos kereskedelmi csatorna együttes közönségaránya a megelőző évhez képest 2 százalékponttal, 42,7 százalékról 40,7 százalékra csökkent a kábelcsatornák erősödésének köszönhetően, mely utóbbiak így 40,4 százalékról 42,6 százalékra tudták növelni részesedésüket a tévénézési időből. A videó/DVD/videojáték használat 2010-ben is közel azonos súllyal szerepelt a teljes lakosság tévéfogyasztásában, mint egy évvel korábban (3,2 százalék, illetve 3,1 százalék). (20. ábra)

A tévénézésre fordított idő

A napi tévénézési idő tekintetében kimagasló az 50 év felettiek tévéfogyasztása, ugyanis naponta átlagosan több mint 6 órát (egészen pontosan 365 percet) ülnek a képernyő előtt. A 18–49 évesek esetében ez az érték jóval alacsonyabb: naponta átlagosan 4 óra 4 percet szánnak tévézésre, míg a gyermekek (4–17 éves korosztály) esetén a tévé előtt eltöltött idő átlagosan napi 3 óra 12 perc volt 2010-ben.

Ha egyéb demográfiai szempontok szerint is megvizsgáljuk a tévénézésre fordított időt, azt tapasztaljuk, hogy azok, akik csak földi vétellel rendelkeznek, többet (5 óra 6 percet) tévéznek, mint azok, akik bármely egyéb vételi móddal a kábelcsatornák műsorát is fogni tudják, utóbbiak ugyanis 4 óra 39 percet töltöttek a képernyők előtt napi szinten a tavalyi évben.

A nemek szempontjából elmondható, a nők azok, akik többet tévéznek. Míg ők átlagosan napi 5 órát töltenek ezzel a tevékenységgel, addig a férfiak fél órával kevesebbet (4 óra 26 percet) szánnak tévénézésre.

A lakóhely településtípusa szerint vizsgálva elmondható, hogy a budapestiek tévéznek a legtöbbet, mert ők naponta átlagosan 5 órát ülnek a képernyő előtt. Őket követik a községek, falvak lakói 4 óra 46 perces tévénézési idővel, majd a megyeszékhelyek, megyei jogú városok és az egyéb városok lakói következnek, akik közel azonos időt, valamivel több, mint 4 és fél órát tévéznek naponta.

Iskolai végzettség szempontjából azt látjuk, hogy a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők szentelik a legtöbb időt a tévénézésnek, napi közel 5 órát (4 óra 52 percet), de a középfokú szakmai végzettséggel vagy érettségivel rendelkezők sem sokkal maradnak le tőlük. Ők naponta átlagosan 4 óra 48 percet szánnak erre a szabadidős tevékenységre. A felsőfokú végzettségűek már valamivel kevesebbet, naponta átlagosan 4 órát tévéznek. (21. ábra)

A tévénézés alakulása a nap folyamán

A napi nézettségi görbékről elmondhatjuk, hogy több mint öt éve a nézőszám igen hasonlóan alakul a nap folyamán, ami arról tanúskodik, hogy az elmúlt években beállt egy egyensúlyi állapot a nagy nézettségű televíziók műsorstruktúrája és a tévénézők életmódja között. A peak mind a teljes népesség, mind a 18–49 évesek körében 21 óra körül található. Ilyenkor a teljes lakosságnak több mint a felét (53,7 százalék), a 18–49 éves korosztálynak pedig a 47 százalékát találjuk a tévékészülékek előtt. Az otthon lévők miatt a teljes népesség esetében egy kisebb, 16 százalékos peak délben is megfigyelhető.

A kora reggeli (6 óra előtti) nézettség mindkét célcsoportban 5 százalék körül alakul. Délelőtt a teljes népességet nézve 7 és 9 között, a 18–49 évesek körében pedig 9 és 11 között a csatornák együttes nézettsége 10 százalék körül van, innen kezdve lassú „hegymenetben”, egyenletesen emelkedik a napközbeni nézettség, míg el nem éri az esti csúcsot. 21 óra után viszont a nézettségi görbe „fennsík” nélküli, meredek lefutását láthatjuk, ami főleg annak köszönhető, hogy a különböző csatornákon az esti filmek, illetve egyéb programok eltérő időpontban fejeződnek be, és szinte minden öt percre jut egy nagyobb létszámú közönségcsoport, melynek tagjai kikapcsolják a tévét. (22. ábra)

Műsorkínálat- és fogyasztás

A két országos kereskedelmi csatornán (RTL Klub, TV2) és a közszolgálati adókon (M1, M2, Duna Tv, Duna II. Autonómia) sugárzott műsorok típusainak aránya a csatornák profiljából fakadóan is jelentősen eltér egymástól. A közszolgálati csatornák kínálatában az információs és hírműsorok, valamint a művészet, tudomány, kultúra tematikával foglalkozó programok szerepelnek nagyobb arányban. Ezeken a csatornákon a műsoridő felét ez a három típus teszi ki. Ugyanakkor a két földi sugárzású kereskedelmi csatornánál azt láthatjuk, hogy a hangsúly inkább a szórakoztató műfajokon van, és természetesen itt nagyobb arányt képviselnek a reklámok, hirdetések és műsorajánlók is (ezt jelzi a diagramon az „egyéb” kategória).

A szórakoztató műsorok legnagyobb részét a kereskedelmi és a közszolgálati csatornákon is a „nem zenés fikció” műfajába tartozó programok teszik ki. Ide soroljuk a folytatásos és önálló sorozatokat, a szappanoperákat, telenovellákat, a tévéjátékokat, tévéfilmeket, a színházi közvetítéseket, valamint az animációs filmeket. Az országos kereskedelmi csatornákon a reklám/hirdetés típusú műsorok után ez a típus tölti ki a legtöbb időt: a sugárzott műsorok közel 23 százaléka ebbe a kategóriába tartozik.

A kereskedelmi csatornák következő népszerű műfaja a műsorkínálatban a mozifilmek csoportja 16,4 százalékos aránnyal, ami a közszolgálati csatornákon jóval kisebb részt, mindössze 8,8 százalékot tesz ki.

Ugyancsak jelentős hányaddal, a műsoridő 14,3 százalékában vannak jelen az országos kereskedelmi csatornákon a nem zenei szórakoztató műsorok. Ide tartoznak a reneszánszukat élő reality show-k, a talk show-k, vetélkedők, kvízműsorok, egyéb játékműsorok és a kabaréműsorok is. (23. ábra)

A műsorkínálat összetétele mellett érdemes azt is megvizsgálnunk, hogy a közönség az egyes csatornatípusokon mely műsortípusokat részesíti előnyben, azaz mely műfajok nézésére fordít több időt. A közszolgálati csatornákon a nézési időnek közel egyötödét (19,5 százalékot) a hírműsorokra fordítják az emberek, majd ezeket követi a szórakoztató műsorok közül a „nem zenés fikció” kategóriája 17,4 százalékkal és harmadik helyen a szintén információszerzési célokat szolgáló műsorok csoportja 14,3 százalékkal. A kínálatban képviselt arányukhoz képest a nézők körében kisebb érdeklődésre tartanak számot a közszolgálati adókon a művészet, tudomány, kultúra tematikájú programok, a zenei és a vallási műsorok. Ugyanakkor találunk olyan műfajokat is, amelyek a fogyasztásban nagyobb részt hasítanak ki, mint amilyen arányban részesednek a sugárzási időből. Ezek a műsortípusok a közszolgálati csatornákon a sportműsorok és a mozifilmek.

Az országos kereskedelmi csatornákon a legkedveltebb műfaj a „nem zenés fikció”, amely a nézési időnek közel az egynegyedét mondhatja magáénak (24,4 százalék). Második helyen a mozifilmek állnak a fogyasztói preferenciában 18,5 százalékos részesedéssel. Ugyancsak magas, közel 15 százalékos a „nem zenei szórakoztató” műsortípusok fogyasztása. A két országos kereskedelmi csatornán a sugárzási időbeli részesedésnél kisebb arányban fogyasztják a nézők a reklám/hirdetés típusú műsorokat, az információs programokat és a kínálatban amúgy is csekély aránnyal szereplő művészeti, tudományos, kulturális, valamint vallási műsorokat. Ezzel szemben az általuk választott műsorok között nagyobb részarányt képviselnek a hírműsorok, a sport és a zene, mint amekkora aránnyal ezek a földi kereskedelmi csatornák sugárzási idejéből részesednek. (24. ábra)

Csatornatípusok fogyasztása

2010-ben a két országos kereskedelmi csatorna együttesen 40,7 százalékkal részesedett a 4 évnél idősebb lakosság napi tévénézési idejéből. A második helyet a négy közszolgálati csatornából álló csoport foglalta el 13,5 százalékos részesedéssel, a harmadik helyre pedig az általános szórakoztató csatornák kerültek 11,1 százalékkal. Kissé leszakadva, 7,1 százalékos aránnyal követték őket a filmes csatornák, 6,1 százalékkal az egyéb csatornák (idegen nyelvű adók, helyi tévék stb.), hatodik helyen pedig a gyermekcsatornák 4,9 százalékkal. A tematikus csatornák további sorrendje a következőképpen alakult: az ismeretterjesztő csatornák 4,1 százalékkal, a hírcsatornák 3,7 százalékkal részesedtek a tévénézési időből, míg a videó/DVD/videojáték használat 3,1 százalékot tett ki. A sportcsatornák együttes részesedése 2010-ben 2,1 százalék, az életmód- és a zenecsatornáké pedig egyaránt 1,8 százalék volt. (25. ábra)

Csatornatípusok tartalma:

Országos kereskedelmi csatornák: RTL Klub, TV2.

Közszolgálati csatornák: Duna TV, Duna II. Autonómia, M1, M2.

Általános szórakoztató csatornák: BBC Entertainment, Comedy Central, Cool TV, FEM3, Hálózat TV, Pax TV, Prizma TV, RAI 1, Reflektor, Sorozat+, Story4, TV6, Viasat3.

Filmcsatornák: AXN, AXN Crime, AXN Sci-Fi, Cinemax, Film+, Film+2, Filmbox, Filmbox Extra, Filmbox HD, Filmbox Plus, Filmmúzeum, HBO, HBO2, MGM, Movies24, Universal Channel, Zone Romantica.

Hírcsatornák: ATV, CNN, Echo TV, Hír Tv, Info-24.

Ismeretterjesztő csatornák: Animal Planet, Discovery Channel, Discovery Science, Discovery World, DoQ, Investigation Discovery, National Geographic Channel, Nat Geo Wild, OzoneNetwork, Spektrum, Viasat History.

Sportcsatornák: DigiSport, Eurosport, Eurosport 2, Extreme Sports, Sport1, Sport2, Sport Klub.

Életmódcsatornák: Deko, Discovery Travel and Living, Fishing & Hunting, LifeNetwork, PV TV, Travel Channel, TV Paprika, Viasat Explorer, Vital TV, Zone Club, Zone Reality.

Gyerekcsatornák: Bebe TV, Boomerang TV, Cartoon Network, Disney Channel, JimJam, Minimax, Nickelodeon.

Zenecsatornák: H!T Music Channel, Mezzo TV, MTV Hungary, Music Channel, Music Mix, Muzsika TV, Nóta TV, VH1, VIVA.

A tévénézés individualizálódása

Ha olyan aspektusból vizsgáljuk a tévénézést, hogy mennyire tekinthető társas szabadidős tevékenységnek, azt láthatjuk, hogy a képernyő előtt töltött idő nagyobb részében az emberek egyedül tévéznek. 2010-ben a 4 évnél idősebbek a napi 284 percből 160 percet egyedül ültek a tévé előtt, és mindössze napi 124 percet tett ki a társas tévénézés. A 2009-hez képest 19 perccel magasabb napi átlagos tévénézési idő növekményként egyébként közel fele-fele arányban járult hozzá az egyedül való és a társas tévézésre fordított időhöz. (26. ábra)

Internet vs. tévé

2010-ben nem csak a teljes lakosság körében növekedett a napi átlagos tévénézési idő. Ha az otthoni internet-hozzáférés szempontjából vizsgáljuk, hogy ki mennyi időt töltött a képernyő előtt, azt láthatjuk, hogy még azok is jóval többet (naponta átlagosan 16 perccel többet) tévéztek tavaly, mint 2009-ben, akik rendelkeznek otthoni interneteléréssel. Azok pedig, akik otthonról nem tudnak rácsatlakozni a világhálóra, még ennél is több, naponta átlagosan 29 perccel több időt szenteltek a tévénézésnek, mint egy évvel korábban. (27. ábra)

Szerzők: Barna Tamás, Kovács Márton (IPSOS), Koltai Viktória, Örsi Zoltán (AGB NIELSEN)

Közel 3 milliós bírságot kapott a TV2

1 napja

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa helytelen korhatár-besorolás miatt 2,8 millió forintos bírságot szabott ki a TV2 Bezár a bazár! című vetélkedőjének egyik adása miatt - írja az MTI.

Új előzetest kapott az HBO sorozata

1 napja

Magyar felirattal is megtekinthető a HBO új sorozatának, a Philip Pullman fantasy trilógiája alapján készült Az Úr Sötét anyagainak 3 perces előzetese.

A WMN új értékesítési vezetőt igazolt

1 napja

Bővült a WMN.hu csapata, 2019 júliusától Török Noémi értékesítési vezetőként csatlakozik az online magazinhoz. Az eddigi értékesítési vezető, Zákányi Gáspár kereskedelmi vezetőként folytatja munkáját.