2011. 5-6. szám | Komment

10 kérdés Gábor Ivánhoz

Az utóbbi hetek hazai és külföldi történéseit Gábor Iván, a Café Communications ügyvezető igazgatója kommentálja.

1. Április elején adták hírül, hogy a Café-csoport saját affiliate-hálózatot hozott létre Café CAN néven, helyi ügynökségi partnerségek révén, így már nemcsak médiavásárlóként, hanem komplett kommunikációs szolgáltatásokkal van jelen az érintett kelet-közép-európai piacokon. Mit várnak a nemzetközi terjeszkedéstől?

Azt várjuk tőle, hogy a Café-csoport mint kommunikációs szolgáltató az ügyfelek számára semmi mással nem helyettesíthető szolgáltató maradjon. Korábban azt gondoltuk, hogy minden kommunikációs területhez értenünk kell, mert ezek összenőnek, és nagyon nehéz lesz szétválasztani őket, tíz éve erre a felismerésre építettük a stratégiánkat. Most pedig azt gondoljuk, hogy ma már az országok „nőnek össze”. Ahogy korábban a különböző kommunikációs területek és diszciplínák csúsztak össze, úgy egyesülnek ma a piacok, és úgy válnak egyre kevésbé értelmezhetővé a határok. A mostani váltást erre építjük.

2. Milyen szerepet játszottak a döntés meghozatalában az ugyancsak „régiós multi”-szerepre törekvő magyar cégek, mint például az OTP-csoport?

Azt érezzük, hogy egyre több megbízónknak van szüksége a jelenlétünkre a régió országaiban. Ügyfeleink lényegében a magyar gazdaságot reprezentálják: szolgáltatunk sok multinacionális cég magyar leányvállalatának (sőt sokszor nem csak a hazai leányvállalatnak) és tisztán magyar cégeknek is. De az utóbbiak között már kisebbségben vannak azok, amelyek távlatilag is megmaradnak tisztán hazai vállalatnak. Akik terjeszkednek a térségben, azoknak más országokban is szükségük van ránk. Ügyfeleink – az Unilevertől a Michelinen át az OTP-ig – mind aktívak a környező piacokon. Látjuk, ki kezeli külön és ki egyben ezeket a régiós területeket, van, aki innen, van, aki Nyugat-Európából irányítja az üzleti tevékenységét. Nekünk minden igényre fel kel készülnünk.

3. Simon Attila, a Café Design ügyvezetője tavaly ősszel Búcsú a reklámügynökségektől címmel közölt lapunkban egy cikket, melyben úgy fogalmazott, a reklámügynökségek könnyen a lemezkiadók sorsára juthatnak. Mekkora szerepet kap a csoport terjeszkedési terveiben a közös stratégiai tervezés?

Minden márka, minden cég folyamatosan megújul, és fejlődése során a régi gyökerekből táplálkozik. Vannak vállalkozások, amelyek mostanában nagyon gyorsan változnak, mint például a grafikai stúdiók. Az ő piacukon most radikálisabb átalakulások zajlanak. A klasszikus reklámügynökségek egy része keveset változott az utóbbi tíz évben, és nekik valóban összezsugorodott a piacuk. Mi a Caféban a kezdetektől azt próbáljuk előre látni, merre tart a világ, és a várható változásokhoz mindig gyorsan idomultunk. A hosszú távú trendekből próbáltunk megfelelő következtetéseket levonni, és úgy gondolom, az élet eddig minket igazolt. Az pedig számomra jó hír, ha nem mindenki ugyanazt csinálja, amit mi.

4. Több szakmai szervezet is az elmúlt hetekben tette közzé számait a magyarországi reklámtorta alakulásáról. Ön milyen esélyt lát a reklámköltések növekedésére?

A 2008-as válságból mind azt tanultuk meg, hogy a szigorú kapitalista gazdaság a bizalomra és az optimista jövőképre épül. És ha a gazdaság szereplői meg a fogyasztók nem látják maguk előtt ezt az optimista jövőképet, akkor szép lassan megáll minden, a rendszer nem működik tovább. A helyzet javítása nagyban függ attól, hogy menyire sugárzunk bizalmat, menyire próbáljuk azt újjáépíteni. Amikor prognózist készítünk, akkor valamennyire saját optimizmusunkat is kivetítjük a jövőre. Stabil és optimista magyar gazdaság nélkül nem lesz stabil és optimista reklámpiac sem. De ahogy a gazdaság elkezd majd fejlődni, azt követni fogja némi, talán egyéves késéssel a reklámpiac kibontakozása is. Ha idén valóra válik a prognosztizált egy-három százalékos GDP-növekedés, akkor 2012-ben már kismértékben bővülhet a reklámpiac is.

5. Nemzeti színű „Haza, béke, szerelem” fősorral jelent meg nemrég egy plakát, melyen egy szőke gárdistanő csókolózik egy cigány férfival. Reklámszakemberként hogyan értékeli a C-közép nevű alkotóközösség munkáját?

Mint állampolgár rendkívül szomorú vagyok attól, hogy ennyire kirekesztő Magyarországon élünk, hogy ennyire egymás ellen lehet hergelni társadalmi csoportokat. Ha az a kérdés, hogy ezeket a tendenciákat meg lehet-e állítani órásplakátokkal, az a válaszom, hogy nem. Nem is biztos, hogy az óriásplakát lenne erre a legjobb módszer. A mélyben húzódnak a nagy problémák, felületi kezeléssel ezeket nem lehet orvosolni. Nagyon nehéz lesz gazdaságot, piacot építeni, amíg ilyen közállapotok uralkodnak.

6. Túl vagyunk a magyar uniós elnökség felén. Hogyan vizsgázott az ország az európai ügyek kezelésében?

Nem vagyok uniós ügyekben képzett szakember, így nem tudom megítélni. Kommunikációs szempontból azt mondhatom: ahhoz, hogy valami sikeres legyen, működjön, nagyon egyértelmű és nagyon egyforma üzeneteket kell megfogalmazni, és ezeket kell sulykolni minden eszközzel és módszerrel. Uniós témákban szerintem nem mindig egyforma üzeneteket közvetítünk. Nem lehet közös ügyeket vinni, elnökségi szinten irányítani, és közben rendszeresen arról értekezni, hogy szkeptikusak vagyunk az EU-t illetően. Ez a kettő az én fejemben nem fér össze.

7. Egykori wallisos kollégája, Bajnai Gordon korábbi kormányfő ősszel két hónapig a Columbia Egyetemen tart előadásokat és szemináriumokat az Európai Unióról, az unió előtt álló feladatokról és az európai kapcsolatokról. Vajon itthon hányan figyelnek rá?

Nagyon jó dolog, és nem csak a politikában, ha azok, akik jelentős tapasztalatot szereznek egy területen, megosztják azt másokkal. Az amerikai oktatás a legjobb a világon, nem kis részben azért, mert mindent hasznosítható tudást összeszed. Az ottani oktatási rendszer nagyon praktikus és gyakorlatorientált. Jó lenne, ha a magyar egyetemi képzés elindulna az angolszáz irányba, és minden területen a legtapasztaltabb szakemberek tudásának megosztására törekedne, nagyobb hangsúlyt helyezve a problémamegoldásra, az egymással való vitatkozásra.

8. Közeleg az adóbevallás határideje. Támogat valamilyen szervezetet, egyházat az adója egy százalékával?

Igen, és mindenkit arra biztatok, hogy tegyen hasonlóképpen, ha már lehetőséget kaptunk arra, hogy az adónk egy részéről magunk dönthessünk. Történetesen a Caféban dolgozunk is ilyen projekteken, és tudom, hogy az embereknek csak egy töredéke él a rendelkezés lehetőségével. Nagy kár. Bármilyen tisztességesen működő alapítványnál, egyháznál jól jönne az a pénz. És a magyar civil szféra is jobban működne általa, bármenyire átpolitizált is ez az ország.

9. A hollandok elleni kettős vereség után tizenhat helyet csúszott vissza a magyar futballválogatott a FIFA világranglistáján. Mi kellene ahhoz, hogy kitörjünk a futottak még kategóriából?

Ugyanabban a gondolatkörben mozgunk, mint az eddigi kérdések során. Építkezni csak az alapoktól lehet, és ha az alapok nincsenek rendben, akkor hiába várunk csodákat. Ez igaz a gazdaságra, a kommunikációra és nyilván a labdarúgásra is. Ha nincs utánpótlás meg ifjúsági foci, ha a gyerekek nem jutnak játéklehetőséghez, akkor nincs miben reménykedni a jövőben sem. Ha viszont a futball tömegsporttá válik, nagyon széles bázissal, tisztességes bajnoksággal, ahol a családok biztonságban kimehetnek a meccsekre, akkor tíz-tizenöt év alatt megváltozhat a helyzet. De ha nincs előrelépés, akkor nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a hollandok jól elvernek minket.

10. Mi volt az a történés, ami az utóbbi hetekben leginkább jókedvre hangolta?

Az első kérdésben már érintett szakmai aktualitás. Ezen a Café-bővítésen több mint egy évet dolgoztunk. Egészen pontosan 2010 januárjában határoztuk el, hogy a nemzetközi terjeszkedés útjára lépünk. Először cégen belül kezdtünk erről beszélni, aztán az ügyfelekkel, a nyilvánosság előtt. Elképesztően jó látni azt, hogy van ez iránt érdeklődés, fogadókészség. Sokan gratulálnak, bár ez talán még korai. De akkor is nagyon jó érzés megélni, ahogy megvalósítunk egy ilyen tervet.

Szerző: Tokaji F. Tamás

 

Folytatódik a The Walking Dead

9 perce

Három hónap szünet után érkezik a The Walking Dread 10. évadának második fele az RTL Spike-on - írja a Sorozatwiki.

Újra együtt a Jóbarátok sztárjai

2 órája

Egy epizód erejéig újra összeáll a Jóbarátok régi sztárszereposztása. A 15 éve befejeződött népszerű sorozat új részét a májusban induló HBO Max streamingszolgáltató rendelte meg - írja az MTI.

Japán márka tarolt a Best Cars díjátadóján

2 napja

A Central Médiacsoport székházában adták át a Best Cars 2020-as díjait. A tíz országban zajló, az olvasók kedvenc autóit kereső szavazás során vizsgálták az autóvásárlási és -használati szokásokat is.

Charlie A Dal színpadán vendégszerepel

2 napja

Két évvel a Szekeres Adriennel közös fellépése után Charlie most szólóban tér vissza a nézők elé a Jég dupla whiskyvel című számával szombaton A Dal színpadán.

Változás a Vizeum médiaügynökség vezetésében

2020. február 21.

Távozik posztjáról Eipl Vilmos, a Vizeum vezetője, aki öt éven keresztül látta el Dentsu Aegis Network (DAN) innovatív kommunikációs stratégiával és médiatervezéssel foglalkozó ügynökségének vezetői feladatait.

Közel 75 millió forintot fordít rádióműsorokra az NMHH

2020. február 20.

Tizenhét kereskedelmi, öt közösségi és három kisközösségi szolgáltató kap támogatást rádióműsorainak készítéséhez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa e heti ülésén meghozott döntése szerint.