2011. 5-6. szám | Műhely

Televíziónézés és időjárás

Majd ha fagy…

„A rossz időre való tekintettel ezen a héten valószínűleg még többen fognak tévét nézni, a jövő héten kiderül, kinek kedvez a farkasordító hideg.” (est.hu, 2008. szeptember 16.)

„A keleti part menti újabb havazás nemcsak a gyerekeket örvendezteti meg, hanem a tévécsatornák vezetőit is.” (journalnow.com, 2011.január 29.)

Szép időben jobb programnak tűnik kimenni a szabadba, míg ha rossz az időjárás, szívesebben ülünk otthon a tévé előtt. Ez nem pusztán hétköznapi tapasztalat, hanem szinte közhelynek számít a nézettségi adatok értelmezésekor is. Utánajártunk, hogy ezt az észrevételt kutatási adatok is alátámasztják-e.

Valóban többet tévézünk, ha rossz az idő? Akkor is igaz ez, ha csak relatív értelemben beszélünk rossz időről? A nap mely szakában befolyásolja tévénézési szokásainkat az időjárás, és mely társadalmi csoportokra jellemző leginkább, hogy az időjárás alakulásától függően változnak a tévénézési szokásaik? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat tanulmányunkban, melyben együtt vizsgáljuk 2010 alapvető televíziónézési és időjárási jellemzőit.

A napi átlaghőmérséklet és a televíziónézés mennyisége

A 2010-es év napjainak jellemzése során egyik szempontunk az, hogy mekkora volt a televíziónézés napi mennyisége, azaz fejenként hány percet néztünk tévét naponta: ezt a teljes népesség (4 éves és idősebb, televízióval rendelkező háztartásban élő személyek) egy főre jutó tévénézési ideje (ATV) mutatja. Másik szempontunk az időjárás, melyet tanulmányunkban az országos napi átlaghőmérséklettel jellemzünk: ehhez a www.amsz.hu meteorológiai portál adatbázisa nyújtott segítséget (az országos napi átlaghőmérsékletet a naponként 3 órás bontásban megadott országos minimum- és maximum-hőmérsékletek számtani átlagaként határoztuk meg).

2010-ben az egy főre eső tévénézési idő napi átlaga 284 perc volt. A legkevesebbet (218 percet) április 30-án televízióztunk, a legtöbbet pedig január 1-jén, ekkor 409 percet ültünk a tévékészülék előtt. A napi átlaghőmérséklet december 19-én érte el az éves minimumát, –8,8 Celsius-fokot és július 14-én a maximumát, 28,1 fokot; az átlag 10,7 Celsius-fok volt.

A munkanapokra és a szabadnapokra egyaránt igaz, hogy a napi átlaghőmérséklet és a tévénézéssel töltött idő a teljes éven belül ellentétes mozgást követ: az év elején és végén viszonylag magas a televíziózásra fordított napi idő mértéke, és alacsony a hőmérséklet, míg az év középső szakaszában ez fordítva alakul. Megfigyelhető ugyanakkor az is, hogy sok esetben a tévénézésre szánt percek száma és a hőmérséklet napi szinten is egyszerre változik: példa erre többek közt a május 15–16-i ítéletidő kiugróan magas ATV-adata és a televíziózással töltött idő mértékének visszaesése az első igazán tavaszias hétvégén, márciusi 20–21-én (1. ábra).

1. ábra
1. ábra

Az egyes eseteket látva megfogalmazódhat a kérdés, vajon általánosságban is igaz-e, hogy rossz időben többet nézünk tévét. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban azt sem, hogy a szezonalitás az időjárás mellett a televízió-műsorokra is jellemző. Nyáron nemcsak azért tévézünk kevesebbet, mert meleg az idő, hanem mert az igazán népszerű programok egy része ilyenkor lekerül a képernyőről. Ez a jelenség szinte a tyúk-tojás problémájára emlékeztető kérdéseket vet fel. Mivel elemzésünkben nem a műsorstruktúra, hanem az időjárás változásának tévénézésre gyakorolt hatásaival foglalkozunk, a továbbiakban arra fókuszálunk, hogy az adott televíziós környezetben, az év adott időszakában viszonylag hidegnek, semlegesnek vagy viszonylag melegnek észleljük-e az időjárást.

Elemzésünkben viszonylag hidegnek tekintjük az év azon napjait, amelyek a megelőző hét nap átlagához képest alacsonyabb átlaghőmérsékletűek, semlegesnek azokat, amelyek átlaghőmérséklete az előző hét nap átlagához közeli, és viszonylag melegnek azokat, amelyeken az átlaghőmérséklet a megelőző hét nap átlagát meghaladja. (Átlaghoz közeli időjárásúnak az előző hét nap átlagától legfeljebb 2 Celsius-fokkal eltérő átlaghőmérsékletű napokat vettük.)

A 2. ábra megmutatja, hogy a tavalyi év egyes napjain mekkora volt az egy főre jutó tévénézéssel töltött idő, valamint azt, hogy milyen volt az aznapi időjárás az elmúlt héthez képest. A viszonylag hideg napok adataira fektetett trendvonal az év nagy részében jóval a semleges napoké felett húzódik, míg a semleges és a meleg napok trendvonala kevéssé tér el egymástól. Rossz időben tehát valóban többet ültünk a televízió előtt 2010-ben, és a relatív napi hőmérséklet vizsgálatának eredményei arra utalnak, hogy nem pusztán a műsorstruktúra szezonális változásai mutatkoznak meg az adatokban.

2. ábra
2. ábra

Árnyaltabb képet kapunk a relatív hőmérséklet hatásairól, ha a munkanapokra és a szabadnapokra külön-külön összesítjük az eredményeket (szabadnapnak tekintettük a hétvégére eső napokat – a szombati munkanapokat kivéve –, valamint az ünnepnapokat).

A viszonylag hideg munkanapokon 16 perccel többet tévézett a teljes népesség, mint a semlegeseken, míg a viszonylag meleg munkanapokon a tévénézés mennyisége egészen kicsivel kisebb volt, mint a semleges napokon. A viszonylag hideg szabadnapokon ugyanakkor az emberek átlagosan 6 perccel több, a viszonylag melegeken pedig 11 perccel kevesebb időt töltöttek a tévékészülék előtt, mint az időjárási szempontból semleges szabadnapokon.

3. ábra
3. ábra

Televíziónézés a nap folyamán és a relatív napi hőmérséklet

Láthattuk, hogy amennyiben az előző napokhoz viszonyítva rosszabbra fordul az idő, hajlamosak vagyunk hosszabb ideig tévézni, és ha javul az időjárás, akkor – különösen szabadnapokon – csökkentjük a televíziózás mennyiségét. Vajon hogyan változik tévénézéssel kapcsolatos viselkedésünk a nap folyamán az időjárás változása esetén? Választ kaphatunk a kérdésre, ha megvizsgáljuk a viszonylag hideg, illetve a viszonylag meleg napok napi nézettségi görbéjének a semleges napok görbéjétől való eltérését.

Az egy percre jutó átlagos nézőszám (AMR) eltérését mutató grafikonok (4. ábra) arra hívják fel a figyelmet, hogy szabadnapokon és munkanapokon különbözőképpen változnak a televíziónézési szokások az időjárás függvényében. A viszonylag hideg munkanapokon kora reggeltől késő estig magasabban alakul a nézőszám, a viszonylag melegeken viszont a késő délutánt és kora estét leszámítva alig látható különbség. A viszonylag hideg munkanapok semlegesekhez képesti eltérése délután 4 és este fél 7 között a legnagyobb: ekkor körülbelül 200 ezerrel többen néznek tévét, mint egy időjárási szempontból semleges munkanapon. A viszonylag meleg munkanapok kizárólag délután 5 és este fél 10 között térnek el jelentősen a semlegesektől, ekkor azonban akár 230 ezerrel kevesebben ülhetnek a televízió előtt, mint egy semleges munkanapon.

4. ábra
4. ábra

Ezzel szemben szabadnapokon délelőtt nem különbözik a viszonylag hideg napok nézettségi görbéje a semleges napokétól. Az eltérés délután és este sem számottevő, egész nap 150 ezer fő alatt marad. A viszonylag meleg szabadnapokon a nézettség már délelőtt is kissé alacsonyabb, estére pedig jelentősen elmarad a semleges szabadnapokétól. Egy viszonylag meleg szabadnapon este 6 és 8 között több mint 250 ezer fővel kisebb a televízió egy percre jutó közönségének mérete, mint egy időjárási szempontból semleges szabadnapon.

Időjárástól függően tévét néző társadalmi csoportok

A szociodemográfiai és kulturális dimenziók mentén megkülönböztethető társadalmi csoportok médiafogyasztási és szabadidő-felhasználási szokásai erősen eltérnek egymástól. Megvizsgáltuk ezért azt is, hogy mely csoportok tévénézési szokásai érzékenyek az időjárásra, és milyen mértékben függ a televíziózásra fordított idejük az időjárás változékonyságától.

A szabadnapokra korlátozva az elemzést megnéztük, hogy mely csoportok napi televíziófogyasztása módosul leginkább, és melyeké legkevésbé a napi átlaghőmérséklet változása esetén. Elemzésünk egyik dimenziója a tévénézés napi mennyisége, a másik pedig a televíziózás időjárás-érzékenysége. Az utóbbi mérésére a viszonylag hideg és a viszonylag meleg szabadnapokon regisztrált napi tévénézési idő (ATV) százalékban kifejezett eltérését használtuk. Az 5. ábra origójába a teljes népesség adata került; a függőleges tengelyen leolvasható a viszonylag meleg szabadnapokon tévézéssel töltött idő mennyisége (308 perc a teljes népesség körében), a vízszintes tengelyen pedig az időjárás-érzékenységet ábrázoljuk (5,6% a teljes lakosság esetén).

5. ábra
5. ábra

A két dimenzió mentén a teljes népességhez viszonyítva az alábbi négy kategóriába sorolhatók a megfigyelt társadalmi csoportok, melyek – a teljesség igénye nélkül – a következők:

I. Viszonylag keveset televízióznak, de a tévénézés mennyisége az időjárástól függően az átlagosnál jobban változik többek között a kisgyermekes családoknál, a kistelepülésen élőknél, a kertes házban lakóknál, a soktagú háztartásban élőknél és a trendi kultúrafogyasztási klaszter tagjainál (utóbbiak jellemzői: pop-rock-beat zene hallgatás, internethasználat, világhálóról letöltött audiovizuális tartalmak fogyasztása).

II. Szintén a keveset tévézők közé tartoznak, de az időjárás kevésbé befolyásolja például a diplomásokat, a magas beosztásúakat, a 13–17 éveseket, a férfiakat, a magaskultúrát fogyasztókat (szépirodalom, színház), valamint a szofisztikált kultúrafogyasztási klaszter tagjait (utóbbiak jellemzői: könyvvásárlás, múzeumok, kiállítások látogatása, komoly- és pop-rock-beat zene hallgatása, krimi, szép- és szakirodalom olvasása, otthoni internethasználat).

III. Azon sokat tévéző csoportok közé, amelyek esetében a televíziónézés mennyiségében csak kismértékű változás figyelhető meg eltérő időjárási körülmények között, a budapestiek, a lakásban élők, a gyerek nélküli háztartásban élők, valamint a krimik és romantikus könyvek olvasói sorolhatók.

IV. A sokat televíziózó csoportok közül viszonylag kevésről mondható el, hogy tévénézési szokásaik erősen függenek az időjárástól. Elsősorban az 50 év felettiek, a nők és a középfokú szakmai végzettséggel rendelkezők tartoznak ebbe a kategóriába.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy nem alaptalan a nézettségi adatok és az időjárási tényezők között a szezonális hatásokon túlmenően is összefüggést feltételezni. Nem árt azonban tisztában lennünk azzal, hogy e tényezők milyen mértékű változásokat okozhatnak a nézettségi adatokban, az eltérések a nap mely szakában mutatkoznak, és mely célcsoportok esetében jelentősebbek. Az időjárás rövid távú szeszélyessége összességében csekély, 3-4 százalékos elmozdulást okozhat a napi tévénézés volumenében, de a változás napszakok és naptípus szerint különböző mértékű, esetenként jelentős lehet. Az eltérések a késő délutáni és kora esti órákban a legszámottevőbbek, munkanapokon inkább a lehűlés, szabadnapokon inkább a felmelegedés, enyhülés okoz nagyobb változást. Mindemellett az is jól látszik, hogy a különböző demográfiai csoportok napi tévéfogyasztása eltérő rugalmassággal reagál az időjárás eseményeire.

Szerző: Dömötör Sándor, Lepcsényi Lilla (AGB Nielsen Piackutató Kft.)

Újra együtt a Jóbarátok sztárjai

1 órája

Egy epizód erejéig újra összeáll a Jóbarátok régi sztárszereposztása. A 15 éve befejeződött népszerű sorozat új részét a májusban induló HBO Max streamingszolgáltató rendelte meg - írja az MTI.

Japán márka tarolt a Best Cars díjátadóján

2 napja

A Central Médiacsoport székházában adták át a Best Cars 2020-as díjait. A tíz országban zajló, az olvasók kedvenc autóit kereső szavazás során vizsgálták az autóvásárlási és -használati szokásokat is.

Charlie A Dal színpadán vendégszerepel

2 napja

Két évvel a Szekeres Adriennel közös fellépése után Charlie most szólóban tér vissza a nézők elé a Jég dupla whiskyvel című számával szombaton A Dal színpadán.

Változás a Vizeum médiaügynökség vezetésében

2 napja

Távozik posztjáról Eipl Vilmos, a Vizeum vezetője, aki öt éven keresztül látta el Dentsu Aegis Network (DAN) innovatív kommunikációs stratégiával és médiatervezéssel foglalkozó ügynökségének vezetői feladatait.

Közel 75 millió forintot fordít rádióműsorokra az NMHH

2020. február 20.

Tizenhét kereskedelmi, öt közösségi és három kisközösségi szolgáltató kap támogatást rádióműsorainak készítéséhez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa e heti ülésén meghozott döntése szerint.

Új ellátási lánc igazgató a Praktikernél

2020. február 20.

Csorba Lászlót nevezték ki a 20 áruházzal rendelkező áruházlánc ellátási lánc igazgatójának. A szakember 23 éve van a logisztikai pályán - írják közleményükben.