2011. 5-6. szám | Elektronikus média

Óvatos rohanás

Fókuszban az okostelefonok

Kétségtelenül óriási potenciál van üzletileg az okostelefonokban, derült ki a Smartmobil 2011 konferencia előadásaiból, s a szegmens iránti érdeklődést az is jól jelzi, hogy az esemény telt házzal zajlott, mintegy 700 főt vonzva. A nagy lehetőségeket azonban nehéz aprópénzre váltani, főképp mert a honi fogyasztók még nem élnek a kütyük adta minden lehetőséggel. Ráadásul már e korai szakaszban is markáns, gyakran szélsőséges vélemények alakultak ki az okostelefonokkal kapcsolatban – derült ki Pintér Róbertnek, az Ipsos szakemberének előadásából. Mindezt tetézi a hazai fogyasztók – gazdasági, politikai okokból – erősödő árérzékenysége.

Az okostelefon meghatározása olyan, mint a futóvad-lövészet: folyton mozog a célpont – mondta Pintér Róbert, az Ipsos online ügyfélkapcsolati igazgatója. A piac gyors változásai miatt ugyanis az, ami néhány éve még csúcstechnológiának tűnt, ma már középszerű lehet. A szakember szerint tipikusan ilyen definíciós problémák merültek fel annak idején a széles sávú internettel kapcsolatban, amely az elmúlt években sokat „szélesedett”…

Talán az a definíció közelíti leginkább a piaci valóságot, hogy az okostelefonok a telefonálási lehetőségeken túl ma számos, gyakran számítógépszerű funkcióval is rendelkeznek. Így például alkalmazások telepíthetők rájuk, e-mailezni, internetezni lehet velük, és vagy érintőképernyőjük, vagy QWERTY billentyűzetük van.

Mindez azért fontos, mert a lényeg nem a technikai lehetőségekben vagy a gyártók kommunikációjában van, hanem abban, hogy milyen percepciók alakulnak ki a felhasználókban, mit tartanak ők okostelefonnak, hogyan éreznek az ilyen készülékekkel kapcsolatban, és miként hat ez az önképükre, a médiafogyasztásukra.

Szélsőértékek

Az Ipsos Smartmobil 2011 konferencián bemutatott kutatásának egyik fontos tanulsága, hogy az okostelefonok megosztják már e korai piaci szakaszban is a fogyasztókat. Az ismertetett felmérés a 18 évesnél idősebb internetezőket vizsgálta: körükben 24 százaléknyian rendelkeznek már most is okostelefonnal; a többiek 47 százaléka szeretne ilyen készüléket a közeljövőben, a fennmaradó 53 százalék viszont kifejezetten nem.

Húzóerők és gátak: miért (nem) kellene okostelefon?

Felesleges funkciók (20%)

Több funkció (25%)

Csak azért, mert divatos, nem veszem meg (20%)

Magasabb technikai szint (23%)

Drága (16%)

Kíváncsi vagyok rá (16%)

Megszoktam a hagyományost (16%)

Nagyobb kijelző (15%)

Forrás: Ipsos Zrt., 2011. március

Az eredményekből az is kiderül, hogy ami a fogyasztók egyik felének kifejezetten vonzó, az taszítja a másik felét. 25 százalék azok aránya, akik a több funkció kedvéért vesznek okostelefont, 20 százaléknyian pedig éppen ezért nem vágynak ilyen mobilra. De éppígy megosztó a divat hatása: miközben a válaszadók egy részének az okostelefon ugyanúgy az önkép fontos eleme, mint az autó, a munkahely vagy az öltözék, mások pont a divatosság miatt nem vonzódnak e kategóriához (20 százalék).

Okos telefon, buta használat

A szakember kiemelte: az okostelefonnal rendelkezők mindössze 2 százaléka mondja azt, hogy nem kedveli a kütyüjét, 51 százaléka viszont nagyon szereti azt. Ha az átmeneteket is vizsgáljuk, elmondható, hogy nagyjából a válaszadók négyötöde nem csalódott az okostelefonjában. Azok, akiknek nem sikerült megbarátkozniuk a készülékükkel, valószínűleg nem maguk választhatták azt: vagy ajándékba vagy a munkahelyükön kapták. Utóbbi egyébként nem jellemző: mindössze 7,7 százaléknak van céges okostelefonja. Ez egyébként azt is jelenti, hogy a tömeges elterjedés érdekében a gyártóknak, szolgáltatóknak a vállalatok helyett érdemesebb a magánfelhasználókat megcélozniuk reklámjaikkal.

Az már más kérdés, hogy azok, akiknek okostelefon lapul a zsebében, kihasználják-e a készülékükben rejlő lehetőségeket. Pintér Róbert tájékoztatása szerint mindössze 48 százalék azok aránya, akik saját érzésük szerint kiaknázzák a mobiljuk nyújtotta funkcionális lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy a használat alapján kezd kialakulni egyfajta „másodlagos szakadék” az okostelefon-tulajdonosok között.

Az Ipsos adatai szerint az összes megkérdezett (tehát a nem okostelefonnal rendelkezőket is beszámítva) 80 százaléka alapszinten használja a mobilját, azaz telefonál, SMS-ezik vele, és ébresztőórának alkalmazza. Ezt húzza alá az a tény is, hogy a válaszadók 82 százaléka naponta átlagosan 60 percnél rövidebb ideig foglalatoskodik a készülékével. Feltehetőleg e csoport tagjai nem élnek a pluszfunkciókkal (ha vannak), s ezért nem töltenek több időt a kütyüjükkel.

Legyen szép, legyen olcsó

A felmérésben részt vevők 60 százalékának készülékválasztási szempontjai között szerepel az ár, ezzel ez az első számú kritérium telefonvásárlásnál, míg mintegy 39 százalék azok aránya, akiknek számít a dizájn. A szoftvert mindössze 5 százaléknyian jelölték meg; ez azért csalóka, mert ez a tényező benne foglaltatik a funkcionalitásban is, ami viszont már a válaszadók 35 százaléka számára fontos. A fejlett technológiát 16, míg a divatot (legalábbis bevallásuk szerint) 10 százaléknyian tartották fontosnak.

Érdekes, hogy csak 2 százaléknyian jelölték meg az ismerősök ajánlását, ezt ugyanakkor árnyalja, hogy az Ipsos kérdése a most meglévő telefonra vonatkozott, amelyet a készülékek 1,5–3 éves átlagos cserélési idejét alapul véve nagy valószínűséggel a közösségi média gyors felfutása előtt szereztek még be. A megkérdezettek 60 százalékának ugyanis egyévesnél idősebb a mobilja, kicsit több, mint 50 százalékuknál 1,5 és 3 év közé esik a telefon kora, s bizony 36 százaléknyian 3 évesnél is régebbi készüléket használnak.

Feltehetőleg a lassú forgási sebességben az árérzékenység is szerepet játszik. A magyar fogyasztók kétharmada 30 ezer forint körül húzza meg a határt okostelefon-beszerzés esetében. Ez mostanra nagyjából reális is a szolgáltatói ajánlatokat vizsgálva. Nem csoda, ha a válaszadók körülbelül fele a készülékét valamely mobilszolgáltatónál szerezte be, s nem mobilszaküzletben (10 százalék) vagy másutt.

Az is kiderül az adatokból, hogy a megkérdezett telefontulajdonosok csaknem 92 százaléka 10 ezer forintnál kevesebbet költ havonta mobilozásra, s 68 százalékuk még az 5 ezer forintot sem éri el. A fenti adattal összevetve ez annyit tesz, hogy az igazán versenyképes ajánlat maximum 30 ezer forintos fix készülékárnál és ötezer forintos havidíj környékén van.

Minek nevezzelek?

Miközben az árakkal, költségekkel nagyon is tisztában vannak a fogyasztók, azzal már kevésbé, hogy milyen operációs rendszer fut a telefonjukon (67,4 százalékuknak nincs fogalma erről), pedig ez az információ számos szempontból (például applikációk letöltése) érdekes lehetne. Azok közül, akik tudják, milyen platformot használ a készülékük, 15,6 százaléknyian rendelkeznek symbianos mobillal, az Android 5,4, a Windows Mobile 4,7, míg az iOS 1,5 százalékos részesedéssel bír az összes megkérdezett között.

Az operációs rendszerek közül az Android ismertsége a legnagyobb (38 százalék), melyet az egyébként legelterjedtebb Symbian követ 30 százalékkal. Az Apple platformjának ismertsége 21,2 százalék, noha iPhone egyelőre nagyon kevesek zsebében lapul. Az, hogy az Android már e korai piaci szakaszban is ilyen ismert, azzal is magyarázható, hogy az ezzel futó telefonok forgalmazói márkázzák magát az operációs rendszert is. Ráadásul itthon a Telenor jelentősen épít az Androidra kommunikációjában.

Pintér Róbert szerint az adatokból az látható, hogy a nemzetközi trendekkel egybevágóan – nyilván valamelyest megkésve – a magyar piacon is bekövetkezik az Android forradalma. A kérdés inkább a mikor, mivel jelenleg a telefonvásárlás nem élvez prioritást a fogyasztók többségénél, tekintve a gazdasági körülményeket, a negatív fogyasztói várakozásokat s a különadókat, amelyek megnehezítik szolgáltatói oldal számára az árak alacsonyan tartását. „De könnyen lehet, hogy ha idén karácsonyra minden feltétel adott lesz (mobilok ára, csomagok, készüléktípusok), akkor nagyon sokan fognak okostelefont találni a fa alatt, ami jelentősen lendíthet ezen készülékek hazai penetrációján” – zárta gondolatait Pintér Róbert.

Szerző: Török Diána

Japán márka tarolt a Best Cars díjátadóján

31 perce

A Central Médiacsoport székházában adták át a Best Cars 2020-as díjait. A tíz országban zajló, az olvasók kedvenc autóit kereső szavazás során vizsgálták az autóvásárlási és -használati szokásokat is.

Charlie A Dal színpadán vendégszerepel

3 órája

Két évvel a Szekeres Adriennel közös fellépése után Charlie most szólóban tér vissza a nézők elé a Jég dupla whiskyvel című számával szombaton A Dal színpadán.

Változás a Vizeum médiaügynökség vezetésében

7 órája

Távozik posztjáról Eipl Vilmos, a Vizeum vezetője, aki öt éven keresztül látta el Dentsu Aegis Network (DAN) innovatív kommunikációs stratégiával és médiatervezéssel foglalkozó ügynökségének vezetői feladatait.

Közel 75 millió forintot fordít rádióműsorokra az NMHH

1 napja

Tizenhét kereskedelmi, öt közösségi és három kisközösségi szolgáltató kap támogatást rádióműsorainak készítéséhez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa e heti ülésén meghozott döntése szerint.

Új ellátási lánc igazgató a Praktikernél

1 napja

Csorba Lászlót nevezték ki a 20 áruházzal rendelkező áruházlánc ellátási lánc igazgatójának. A szakember 23 éve van a logisztikai pályán - írják közleményükben.

Kezdődik a Berlinale!

1 napja

A Sigourney Weaver és Margaret Qualley főszereplésével készült My Salinger Year világpremierjével ma este elkezdődik a 70. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja - írja az MTI.