2011. 9. szám | Elektronikus média

Amerika Amerika ellen

Közösségi világháború jöhet

Az elmúlt három-négy évben olyan ütemben nőtt világszinten (a fejünkre?) a közösségi média, ahogy azt a korai fecske magyar iWiW térnyerése alatt még el sem tudtuk képzelni. A körülmények pedig már akkor is hasonlóak voltak kicsiben: az elején cool volt az ismerősök jelölgetése, néztük egymás kapcsolati hálóját, meghívtuk az „átlagfelhasználókat”, amikor azonban mainstreammé vált a szolgáltatás, már nem kellett többé. A felhasználók egy jelentős része az elmúlt hónapokban kezdte magára hagyni az iWiW-et, és szerelmesedett bele a Facebookba. Lehet, hogy ez sem fog sokáig tartani, de a jelenben felelőtlen, aki megmondja, mi fog történni. Az biztos, hogy a social network nem fogkrém, hogy három márkához is hűek legyünk, és azt vegyük éppen, amelyik akciós. Azzal fogunk élni, amelyiket a legtöbben használják. Vagy többet is? Milyen esélyei lehetnek a Google+-nak a Facebook mellett?

Anyu is regisztrált

A Facebookkal kapcsolatban jelenleg hasonló érzése van sok geeknek, médiásnak, mint annak idején az iWiW-vel volt: már itt is fent van anyu, már ez is hibásan működik. Csakhogy a tét itt és most közel 165-ször nagyobb (a Facebookon 750 millió, míg az iWiW-en csupán 4,5 millió a profilok száma). A Facebooknak muszáj megtalálnia a funkcióját és szerepét hosszabb távon, ha nem akarja a süllyesztőben végezni, mint a Myspace. A Facebook 750 milliós felhasználói száma és a vég nélkül ömlő pénz már lehetővé teszi, hogy a közösségi oldal átlépje azokat a korlátokat, amelyeket egy ország határain belül nem lehet, de még nem tudni, mi lesz benne hosszú távon az, ami biztosítja számára az „egy mindegyik felett” státust.

Talán a web „beléptető rendszerévé” válik: háromnegyed milliárd internetező képes ma azon oldalakra és szolgáltatásokba belépni, amelyek Facebook-accountot igényelnek. Ezt persze a tartalomszolgáltatók sem fogják tétlenül nézni, így e forgatókönyv realitása is kérdéses. Esetleg a jelenleg még mellékhatásként érezhető forgalomterelő szerepe erősödik majd, ami már a magyar piacon is megfigyelhető. Ehhez viszont azt kell hozzátennünk, hogy a Facebook sokkal inkább szeretné oldalon belül tartani a látogatóit, most épp a CNN-nel, a The Washington Posttal tárgyal „Facebook-kiadásról”. Az is lehet azonban, hogy a világ legnagyobb közösségi vásárlásidöntés-előkészítő és -megvalósító platformja lesz: piactér, közösségi vásárlásos oldal, véleményfal, és még ki tudja, mi.

Vagy mindezek egyszerre.

A háborúhoz ellenfél is kell: Google+

A keresések találati oldalain évről évre mind több felhasználók által írt tartalom, értékelés, kérdés-válasz stb. jelenik meg (hovatovább, ezen oldalak rangsorát is egyre inkább befolyásolni fogják a jövőben a felhasználói vélemények). A userek mind többet „beszélgetnek” egymással online a korábbi, „klasszikus” tartalomfogyasztás kárára. Újabban a találati oldalakon a Facebook-like-ok száma (és kis thumbnailképekkel ismerőseink fotója) is láthatóvá tehető, ami még többet segíthet a pontosabb információ minél gyorsabb megtalálásában.

Az első tízmillió regisztrált felhasználó elérésének ideje
Az első tízmillió regisztrált felhasználó elérésének ideje

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Google találati oldalain egyre nagyobb teret kapnak a közösségi információk (értékelések, like-ok stb.)
A Google találati oldalain egyre nagyobb teret kapnak a közösségi információk (értékelések, like-ok stb.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez persze nem elég. A Google hosszú évek óta keresi a helyét közösségi vonalon saját szolgáltatásokkal. Kisebb fejlesztésekkel és akvizíciókkal, a magyar ingerküszöböt szinte el sem érő márkákkal indultak ezen az úton. Az első világméretű hype a Google Wave volt, mely azonban kudarcba fulladt. Egy évvel később viszont megszületett a Google+, a Google szolgáltatásokat gyűjtő, személyes profilokon és ismeretségi körökön (circles) alapuló hálózata.

A gyors reagálású felhasználó most kapkodja a fejét, hol facebookos, hol google-ös sapkában, míg le nem csiripeli egy madár, hogy e közösségi képzavarral éljünk. A Google+-nak valami olyasfélét kell nyújtania, ami kiváltja azt a hatást, hogy ne csak kipróbáljuk, de elkezdjük visszatérően használni. Ez utóbbival több problémája van még a Google+-nak, mint az előzővel: pár hét alatt húszmillióan regisztráltak, annak ellenére, hogy csak meghívásos módszerrel lehetett bejutni, de a kipróbálás után sokan magára hagyják, vagy alacsony intenzitással használják.

Véleményháború

A Yelp.com az Egyesült Államok legnagyobb review site-ja. A látogatók 22 kategóriában (étterem, vásárlás, szépségápolás, szálloda stb.) tehetnek közzé értékeléseket. A modell hosszú évek óta sikeresen működik. A userek – mint mindenhol a weben – értékesebb információként tekintenek a más felhasználók által megfogalmazott véleményekre, mint a nagy márkák irányított üzeneteire. Ennél az lehet még hatásosabb, ha ismerőseink adnak hangot meggyőződésüknek. Ezt oldotta meg a Yelp a Facebook-integrációval. Amikor belépünk az oldalra, felajánlja a csatlakozást, és ha ezt megtesszük, nem fogunk lemaradni az ismerőseink által írt véleményekről. Hozzá kell tenni, Magyarországról ennek nincs sok értelme, hisz a Yelp csak az Egyesült Államokra (és újabban az Egyesült Királyságra) fókuszál, így az amerikai területen otthon lévő ismerősökkel felvértezve lesz használható.

Yelp–Facebook-összekötésnek köszönhetően személyre szabott oldalakat láthatunk ismerőseink aktivitásai alapján
Yelp–Facebook-összekötésnek köszönhetően személyre szabott oldalakat láthatunk ismerőseink aktivitásai alapján

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TripAdvisor.com-on hárommillió felhasználó 50 millió (!) értékelést írt eddig, ezzel mennyiségileg és minőségileg is a legelismertebb utazáshoz köthető review-oldallá vált. A site-on szállodákról, úti célokról, utazási ajánlatokról lehet olvasni és véleményt alkotni. A TripAdvisor is integrálta a közelmúltban a Facebookot, így (a Facebookra való belépés után) az oldalon böngészve például azonnal láthatjuk, melyik ismerősünk járt már az adott városban, s ha írt véleményt, azt is könnyebben megtalálhatjuk.

A TripAdvisor Facebook-integrációja a magyar felhasználóknak is segíthet az úti célok kiválasztásában
A TripAdvisor Facebook-integrációja a magyar felhasználóknak is segíthet az úti célok kiválasztásában

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jól látható, hogy a Facebook mindkét esetben opcionális beléptető rendszerként működik, egy – a saját piacát vezető – szolgáltatás kiváló kiegészítője. Az még nem látszik, hogy ránőhet-e a Facebook a Yelp és/vagy a TripAdvisor fejére, egyelőre mindkét márka optimistán használja. Sőt, az ilyen partnerségek erősíthetik is a szolgáltatásokat, többek közt az olyan versenytársak porba tiprásában, mint a Zagat. (A Zagat felhasználók által írt étteremajánlókról vált ismertté főként az amerikaiak körében, de lépést tartani a Yelp vagy a Citysearch nevű hasonló szolgáltatásokkal önerőből nem képes – mindemellett sikerült elkövetnie olyan szarvashibákat is, hogy például 9,99 USA-dollárt kér iPhone-alkalmazásáért –, így partnerségre lépett a Picksie location-based szolgáltatással, s ettől reméli a kitörés lehetőségét.)

Hova pozicionálhatók?

A Facebookon az egyik legnagyobb tévhit a rajongók vég nélküli növelése a márkaoldalakon. Egy friss comScore-kutatás szerint az egyes rajongói oldalak a rajongók 20 százalékát sem érik el az oldalaikon, míg az egyes rajongók hírfolyamában (news feed) sokkal nagyobb arányban. Az sem titok, hogy a Facebook személyre szabja a felhasználók hírfolyamát korábbi aktivitásaik alapján, így egy ugyancsak gépek által testre szabott oldalt látnak. Hogy ez mennyire tökéletes, felvet további kérdéseket, az viszont sejthető, hogy a Facebooknak hasonlóan jó funkciókkal kell gazdagodnia, mint a hírfolyam, hogy hosszabb távra bebetonozhassa magát.

A Google+ számára az lehet az első kitörési pont, ha a circles funkció jelentőségét be tudja vezetni a köztudatba. A való életben barátaink és ismerőseink több csoportba sorolhatóak, egy részükhöz erősebb, más részükhöz gyengébb viszony fűz bennünket. Kutatások alapján kijelenthető, hogy a felhasználók átlagosan 7–15 felhasználóval folytatnak folyamatos kommunikációt a hálózatban, s ezen belül is öt emberrel tartják a legintenzívebb kapcsolatot. A Google+ tervezői a Facebook legnagyobb hiányosságát ismerhették fel: bár csoportosíthatóak a barátok, de ezt a Facebook nem helyezte az előtérbe, következésképp a többség nem is kezdte el használni. Így történik meg ma nap mint nap, hogy olyan tartalmak jelennek meg, amelyek az egyik kapcsolati háló előtt vállalhatók, míg a másik előtt vállalhatatlanok. A Google+ a kapcsolatok körökbe rendezésével és a korábbi Google-szolgáltatások (képek, videók, dokumentumok stb.) összekötésével teret nyerhet a social network piacon, ha a felhasználók rákapnak az ízére. Hogy ez elkezdődik-e, a közeli hónapok kérdése.

Szerző: Dunder Krisztián, DUNDER.HU

Elindul a Budapest Kertmozi

1 napja

A megmozdulás elsődleges célja a közösségi filmezés, valamint a budapesti kertmozi kultúra újjáélesztése.

Kutatást készített az IKEA

2 napja

A magyarok 61 százaléka szerint a magáncégeknek aktív szerepet kell vállalniuk a zöld megújulás népszerűsítésében.

Megérkezett a YouTube Kids Magyarországra

2 napja

A YouTube Kids egyszerűbbé teszi, hogy a gyerekek számára kedves rajzfilmeket keressünk, mondókákat hallgassunk, valamint megtaláljuk a választ különféle tudományokkal vagy természettel kapcsolatos kérdésekre.

Megújult a Safer Internet Program honlapja

2 napja

Az oldal működtetője a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, az európai SIP hazai tudatosságnövelő központja, konzorciumvezetője és hotline-szolgáltatója.

Még nagyobb tévé?

2 napja

Az átlagos méret az elmúlt öt évben 40-ről közel 48 colosra nőtt , ez pedig a magyar otthonokban is meglátszik.