Kövess minket!

Médiapiac

Mobile first

Ember legyen a talpán, aki a digitális tartalom megjelenítése terén a sokasodó platformok és eszközök sűrűjében képes ma megmondani, melyek fognak erősödni és elhalálozni a következő két-három évben. Kellemetlen, ha a hosszú évek óta épített online márka egyes eszközökön élvezhető, másokon viszont olvashatatlan. Válaszért kiált a kérdés: mely eszközökre fókuszáljon a márka(menedzser), hogyan oldja ezt meg fejlesztési szempontból, és vajon a legolcsóbb megoldás lesz-e a legjobb? Addig nyújtózkodj, amíg a responsive web designod ér, tartja Kolozsi István webergonómus, UX-er legújabb mondása.

Kolozsi István

(Az interjú első alkalommal a május-júniusi Médiapiacban jelent meg.)

Mindenkinek mobilra kell-e mennie?

Ez nem kérdés. A mobil kötelező, egyértelműen a jövőt jelenti, ma már minden oldal esetében meghaladja a 2 százalékot a mobilról történő böngészés aránya. A mobilfejlesztést nem szabad külön befektetésként kezelni, amely rövid vagy középtávon biztosan megtérül, inkább a portfólió bővítéseként kell rá tekinteni. Aki most nem lép be erre a területre, később veszíteni fog, és mikor rádöbben erre a tényre, nagyon bánni fogja.

 

Melyik irány – mobilverzió a webes oldalból, responsive web design (RWD), mobilalkalmazás – milyen területen fontos?

A felhasználók nagyobb hányada linkeken – közösségi média, hírlevél, kereső stb. – keresztül érkezik az oldalra mobileszköze segítségével, ezért a mobilra optimalizált weboldal kötelező. Az applikációk fejlesztése nagyon költséges, éppen ezért meg kell gondolni, milyen céllal készülnek. Alapvetően a már meglévő és a márkához kötődő felhasználók számára érdemes fejleszteni – hacsaknem egy különleges startupról beszélünk – olyan alkalmazást, amely kihasználja a mobileszköz funkcióit, és további lehetőségeket nyújt.

 

Melyik technológia mennyire segíti a keresőből érkező forgalom megtartását vagy növelését? Mi a teendő, ha a tartalomnak van normál webes és egy nagyon hasonló, mobilwebes verziója is?

Sokan úgy gondolják, hogy a responsive web design a megoldás a mobilos tartalmak keresőoptimalizálására (SEO). Jelenleg viták folynak a témában, és nincs egyértelmű álláspont. A Microsoft Bing keresője egyetlen URL használatát javasolja (azaz ne legyen külön m.domain.hu), míg a Google tavaly decemberben jelentette be, hogy külön botokkal indexeli a feature- és az okostelefonokra optimalizált tartalmakat. Az egyetlen webcím alkalmazása (például responsive web design esetében) kimondottan előnyös SEO-szempontból, nem “osztódnak szét” ugyanis a linkek, nem kell új URL-ekkel foglalkozni, és a linképítés is könnyebb.

Ellenben a mobilos keresési, böngészési szokások eltérőek a desktopoknál érvényesülőknél, ezért érdekes lehet külön kulcsszavakkal, tartalommal próbálkozni. A Google bevezette az úgynevezett Skip Redirect/Old Possum megoldást, amely arra szolgál, hogy ha átirányítás történik mobil eszköz észlelése esetén, akkor a mobilos indexbe a mobil URL-je mentődik el, így mobil eszközről keresve már a mobilos URL-t jeleníti meg a találati listában, kiküszöbölve az átirányítást. Ha külön mobilos tartalmunk és oldalunk van, akkor érdemes belső URL-struktúrát használni (például index.hu/mobil) és nem külön subdomaint (m.index.hu).

 

Milyenek az eddigi tapasztalatok a responsive designnal kapcsolatban? Mennyi esélyt látsz az elterjedésére, és mely termékeknél?

Egyelőre nehéz a megvalósítása, főként a régebbi Internet Explorerek miatt. Minden modern böngészőben megoldható, az Internet Explorer esetében annak 7-es verziójától lehetséges, de csak nagy szenvedések és trükközések árán. Igazából ott érdemes foglalkozni vele, ahol minimum IE8 a követelmény.

RWD esetén fontos, hogy új szemlélettel kell a tartalomhoz – és így a tervezéshez – közelíteni, ami a tapasztalatom szerint nagyon nehezen átvihető az ügyfeleknél. Ennek a legfőbb oka, hogy a lehető legjobban lecsupaszított tartalomra kell őket „rávenni” (mobile first tervezési paradigma).

Ha viszont az IE7–8 eltűnik a piacról, és már az IE9–10 lesz az uralkodó, pillanatok alatt el fog terjedni. Ezt nagyjából egy-másfél évre teszem Magyarországon. Ez alatt az idő alatt a mobilos böngészés is hatalmasat fog előrelépni. A meglévő oldalak már elavultak lesznek, és újra kell őket tervezni, fejleszteni. Ha az újratervezés lépcsőjéhez jut majd az ügyfél, érdemes lesz ezt az utat választania.

Az RWD véleményem szerint nem alkalmas mindenféle oldalhoz. Főként online újságok, blogok, brand site-ok, eseményoldalak (például konferencia) fejlesztésekor célszerű élni vele, persze ezeknél sem minden esetben. E-kereskedelmi oldalak esetében a használata nem célszerű, mert a mobilon való megjelenítés jelentősen eltér a desktopváltozattól, illetve a gyors letöltés is különösen fontos a minél nagyobb konverzió elérése érdekében. E-commerce site-ok esetén tehát a szeparált megoldást javaslom. Az RWD nagyon hasznos és költséghatékony technológia, de ha a felhasználói élményt tekintjük, akkor nyilvánvalóan a külön platformokra tervezett és fejlesztett oldalak a megfelelőek, igazából a költségvetés és a felhasználóink szokásai döntik el, melyik úton kell haladni.

Mely irányokat érdemes egy, a magyarhoz hasonló kis piacon feszegetni?

A meglévő oldalaknál egyértelműen a szeparált mobilweb a nyerő, viszont ha éppen a teljes megújulás a cél, vagy új projekt indul, akkor érdemes elgondolkodni a responsive web design technológia alkalmazásán.

 

Látsz egyértelműen győztes irányt a következő éveket tekintve? Azaz az m.domain.hu, a responsive design vagy az applikáció bejöhet-e egyértelmű befutóként bármelyik kategóriában?

Nem. Abban viszont biztos vagyok, hogy az appok kora le fog járni, az alkalmazások meg fognak maradni a közösségi médiának és a játékoknak. A HTML5 terjedésével és az eszközök hihetetlen sebességnövekedésével a HTML5-appok és a mobilra optimalizált web kora következik majd. Az alkalmazások több operációs rendszerre – most már három szereplőről beszélünk (iOS, Android, Windows Phone7-8), de számuk még lesz több is – való fejlesztése nehéz és költséges, és frissíthetőségük, javíthatóságuk miatt ez az út hosszú távon nem lesz járható.

—————————

Mi a különbség?

Responsive web design (RWD) alkalmazása esetén a böngészőben megnyitott oldalak a képernyő méretéhez illeszkednek, így a weboldal “elrendezése” más és más lesz laptopon, okostelefonon és táblagépen nézve. A különböző megjelenítéshez persze olyan szerkezetű oldal szükséges, amely alkalmas arra, hogy a képernyőmérettől függően átrendeződjön. Jó példa erre a www.sony.com: nyissuk meg az oldalt számítógépünkön, és a teljes képernyő méretű böngészőablakot húzzuk össze felére, harmadára – látható lesz, ahogy átstrukturálódik az oldal menet közben.

Mobilwebes verzió alkalmazása esetén (például m.index.hu) a weboldalból készül egy mobilos változat, amely az eredeti oldal sokkal egyszerűbb, kis képernyőhöz kialakított variánsa. Ezáltal könnyebben olvasható, ugyanakkor külön fejlesztést igényel, így ha az eredeti weboldal módosul, a mobilváltozat átalakítása is külön feladatot igényelhet.

A mobilalkalmazás általában a legköltségesebb megoldás, hiszen minél általánosabb márkáról van szó, annál több operációs rendszerre kell fejlesztenie, hogy a lehető legnagyobb közönséget érhesse el. Az is fontos szempont, hogy applikációt akkor érdemes fejleszteni, ha az az okostelefon lehetőségeit valóban kihasználja. Ilyen például a helymeghatározás alapján kiszolgált tartalom, a mobil képernyőjén keresztüli értesítés (push notification) vagy a mobil eszköz kamerájának használata.

 

Jó példák responsive web designra

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom