2012. 9-10. szám | Startup

Lokális maximum

A Replise-sztori

Másfél millió eurót fektetett be a PortfoLion a BrandMonitorba. Utóbbi ezzel párhuzamosan Replise-ra változtatta a nevét, és ambiciózus terjeszkedési célokat jelentett be. Nagygyörgy Miklós operatív igazgatóval beszélgettünk a közösségimédia-monitoring és a Replise fejlődési lehetőségeiről, kihívásairól.

Nagygyörgy Miklós
Nagygyörgy Miklós

A BrandMonitor alapvetően márkák közösségi jelenlétének monitorozásával foglalkozott. Ez izgalmas, de kicsiny szelet médiapiaci szempontból. Mi vezetett ahhoz, hogy a PortfoLion 1,5 millió eurót fektetett be a közben Replise nevet felvett cégbe?

2010 májusában indult el az első szoftverünk. Maga a műfaj nem új keletű, külhonban jó pár éve működik ez a piac, ahol elsősorban technológiai verseny zajlik. A közösségi tér erősödése megváltoztatta a médiamixeket, a márkakontroll fogalmát, illetve a fogyasztói döntéseket is növekvő mértékben befolyásolja. Ennek nyomán lett egyre fontosabb a közösségi média követése.

Most már nem egyszerű social media figyelésről beszélünk, hanem analízisről, kutatásról, kontrollról, értékelésről, a közösségek bevonásáról. Ennél fogva ma már nem puszta marketing- vagy PR-eszközről van szó, hanem olyan dologról, amely a cég egésze számára szükséges.

A terület evolúcióját látva két irány rajzolódik ki: az egyik a kommunikációhoz – a kampányokhoz kapcsolódó insightgyűjtéshez, tervezéshez, értékeléshez, reputációmenedzsmenthez – kötődik, a másik pedig az értékesítéshez és az ügyfélszolgálathoz. Utóbbi terület erősödését mutatják az olyan nagyobb tranzakciók is, mint amikor a Salesforce megvette a Radian6-et.

A magyar piacon is érezhető a hangsúlyváltás?

Egy kutatás szerint a cégek 60 százaléka veszi igénybe a közösségimédia-monitoringot marketing- és kommunikációs célokra, és 20 százaléka használja az egyszerű kampánycélok teljesítésén túlmutatóan. Kontinensenként eltérnek az adatok, Európában a vállalkozások 7 százaléka alkalmazza ügyfélkapcsolati területen. A következő lépés az, amikor a cég egésze, beleértve a HR-t vagy a kutatás-fejlesztést is, hasznát veszi.

Itthon hasonló a helyzet: a telekommunikációs szektor, a tartós fogyasztási cikkek, a szórakoztatóelektronikai termékek gyártói sokkal inkább foglalkoznak a közösségi médiával ügyfélszolgálati oldalról. Ezek esetében ugyanis a vásárlási döntések már teljes mértékben az interneten születnek. A negatív vélemények közvetlen hatással lehetnek, potenciális vásárlókat vonhatnak el a cégektől. Ezeket a kérdéseket tehát helyben kell kezelni.

Amit mi teszünk ehhez hozzá, az a lokális piacokra optimalizált szoftver. A nagy nemzetközi szoftvereknek többnyire van egy angol, egy kínai vagy éppen spanyol nyelvű megoldása, a tartalmakat pedig az olyan nagy globális forrásokról gyűjtik, mint a Facebook, a Twitter vagy a Blogspot. Ezen adatok között lehet nyelvi motorok segítségével keresni, például Magyarországra vonatkozóan. Mindebből az következik, hogy a nemzetközi szolgáltatások a magyar piacnak csak kis százalékát látják. Egy New York-i marketingesnek persze ez bőven elég a pici magyar piacról, de így fogalma sem lesz arról, hogy például az Index fórumán mit mondanak a termékéről, szolgáltatásáról a felhasználók. Miközben sokszor az itt elhangzottak vannak hatással a vásárlóra.

Valójában alkalmas-e bármilyen közösségimédia-figyelő rendszer a nemzetközi, nagy vonalakban történő döntéshozatal támogatására? Inkább lokális műfajnak tűnik.

A mi szolgáltatásunk lokális. A nemzetközi szoftverek is lokálisak valójában, csak akkora piacokat fednek le, hogy az eredményekből tágabb értelmű következtetéseket lehet levonni. Ami működik Amerikában, az működik globálisan is. Ugyanez a gondolkodás megjelent Kelet-Európában a piackutatásban is: ami működik a lengyeleknél, az a cseheknél vagy a magyaroknál is fog.

Mit látott bennetek a PortfoLion? A trendi technológiai céget?

Alapvetően szoftverfejlesztő cég vagyunk. Ki merem jelenteni, hogy a technológiánk világszínvonalú, nem biztos ugyanakkor, hogy el lehetne vinni az amerikai piacra, amely túl nagy és már nagyon érett. Mi inkább lokális fókusszal igyekszünk száz százalékban lefedni az adott piacokat. Ebben a szegmensben kétféle szoftver létezik: statikus és dinamikus. A miénk dinamikus, ami gyors és mélységi elemzést tesz lehetővé. Információim szerint világszerte tíznél kevesebb az olyan szoftverek száma, amelyek ezt tudják. Regionális, több országra kiterjedő megoldás pedig egy sincs. A kelet-európai piacok szinte mindegyikén jelen vannak kisebb szereplők, de olyan nincs, amely egyszerre több piac adatait kínálja. Összességében: birtokában vagyunk egy technológiai előnynek, és van egy niche-piacunk.

Magyarországon mekkora a verseny ebben a szegmensben?

Több nemzetközi hátterű ügynökségnek van valamilyen nemzetközileg fejlesztett megoldása, ezeket általában a központ felé való riportolásra veszik igénybe, az így kinyert adatokat nem feltétlenül a magyar piacon használják fel. Az egyébként érdekes kérdés, hogy milyen típusú ügynökségek használnak ilyen jellegű adatokat: a marketingkommunikációval vagy PR-rel foglalkozók. Ez országspecifikusnak tűnik egyébiránt, nálunk a PR-ügynökségek még kevésbé fedezték fel maguknak a közösségimédia-monitoringot.

Mitől olyan macerás a közösségimédia-figyelés?

A nyelvi motorokon és a forrásokon múlik minden. Gyakorlatilag ugyanannyi munka a négymillió magyar internetező monitorozása, mint a húszmillió lengyelé.

Rengeteg adatot szállít a Replise, de ad-e tanácsokat is ezekhez kapcsolódóan? BrandMonitor-korotokban még megálltatok az adatszolgáltatásnál.

Most is megállunk ennél a pontnál. Fontos látni, hogy mi eszközszállítók vagyunk. Ha a márkatulajdonos megfelelő kérdéseket tud feltenni, megkapja a válaszokat. Az ideális modell az volna, ha a megbízó cég ügynöksége monitorozná és elemezné az eredményeket.

Mennyiben változott meg a Replise élete a tőkebevonás nyomán?

Augusztusban nyílt meg a varsói iroda, ezt hamarosan a frankfurti fogja követni – ez már biztos. Korábban a BrandMonitor mellett több párhuzamos projektünk is futott a magyar piacon, „eléldegéltünk” belőlük, de nem volt iparági környezetünk. Nem volt versenytársunk, nem ösztönzött senki fejlesztésekre, nekünk magunknak kellett kialakítani a piacot. Azt vettük a nyakunkba, hogy olyan piacokra megyünk be, amelyeken küzdenünk kell.

A lengyelországi tapasztalatok máris borzasztóan érdekesek. Itt sokkal nagyobb számokkal kell dolgoznunk, másképp viselkednek a felhasználók, így aztán a szoftver új funkciókat is kap. Ezekre itthon nem volt igény, vagy nem állt rendelkezésre kellő elemszám az elemzéshez.

Mennyi idő előkészíteni az új piacokra való belépést?

Minden a nyelvi motorok lefejlesztésén és a források összegyűjtésén múlik. Mintegy ezer forrásból dolgozunk; hogy a lengyel piac dimenzióit érzékeltessem: ott vagy hét mikroblogszolgáltatás van, az egyéb felületekről nem is beszélve. Egy ország felkészítése négy-öt hónap, és ez még a könnyebbik része a munkának. Nehéz ugyanakkor a megfelelő country manager megtalálása, ez komoly HR-procedúrát jelent. A lengyel piacon sincs ez másképp. Németországban annyiban lesz egyszerűbb a helyzet, hogy ott kiforrottabb piac, így a már jelen lévő versenytársaktól is lehet halászni csapatot, tudást, kapcsolati hálót.

A lengyel vagy más keleti irodanyitások viszonylag könnyen megokolhatóak. A német piac viszont elég nagy falatnak tűnik.

Minden piacra azzal az alátámasztott feltételezéssel lépünk be, hogy technológiai előny birtokában vagyunk – ez igaz a németre is. A lengyel piacon az itthonihoz hasonló szoftverhasználati arányokra számítok: az ügyfelek 25 százaléka veszi igénybe heti rendszerességgel a szoftverünket. Németországban elterjedtebb a különböző szoftverek használata. Emiatt nem is ettől a piactól tartok jobban, hanem inkább a kelet-európai régiótól, ahol sok esetben nagyobb szerepet kapnak a személyes kapcsolatok.

Meglehetősen ambiciózus célokat fogalmaztatok meg: a lengyel és a német nyitást követően idővel a régió, majd Európa meghatározó szolgáltatójává válnátok.

A szoftver sajátossága a lokalitás. Ha például spanyol nyelvre készítenénk el, akkor ha valaki spanyolul szólalna meg egy nemzetközi fórumrendszerben, nehéz lenne követni, hogy az illető Argentínában, Mexikóban vagy épp Spanyolországban teszi-e a megjegyzését. Emiatt az a stratégiánk, hogy olyan országokba megyünk be, amelyek egyediek nyelvhasználati szempontból. Erre jó példa a cseh vagy a lengyel piac. A német piac ilyen szempontból speciális, mert Ausztriában és Svájcban is beszélik a nyelvet, de ez kezelhető helyzet. A szoftver reményeink szerint idővel olaszul, franciául és skandináv nyelveken fog beszélni.

A másik kérdés a jövőre nézve, hogy szükséges-e minden kelet-európai piacon irodát létesíteni, vagy irányítani lehet a helyi operációt a magyar központból. Összességében évente két-három országgal reális bővülni, ehhez az kell, hogy az első két irodanyitással minden rendben menjen.

Mennyiben támogatja operatív szinten e célok elérését a befektető?

Több kérőnk volt, a PortfoLionra azért esett a választásunk, mert rendkívül professzionális, és egyaránt fel tudjuk használni a szaktudását, a múltbeli tapasztalatait, illetve a kapcsolati tőkéjét. Napi-heti kontaktusban vagyunk Molnár Andrással, aki a cég egyik ügyvezetője is lett. Szakmai tanácsai hasznosak a mindennapokban. Az operatív ügyek felügyelete Budapesten zajlik, a magyar irodában folynak a fejlesztések, és innen végezzük a nemzetközi supportot is.

Jópofa persze, hogy most már minden egyes betűt négy nyelven kell leírni. Mindennap tanulok valamit, ez pedig borzasztóan izgalmas.

Szerző: T.J.

A Pepsi Max nyerte a kólák ízpárbaját

3 órája

A Pepsi Max Ízpárbaj során a vállalkozókedvűek a Pepsi kalóriamentes termékét hasonlíthatták össze a legnépszerűbb kalóriamentes kólával. A vakteszt eredményeként a kóstolók 56 százalékának a Pepsi Max ízlett jobban.

Shane Tusup fellép az Influencer Festiválon

6 órája

Shane Tusup lesz az Influencer Festival kiemelt vendége, aki a csúcsteljesítményről és a saját korlátaink felszabadításáról tart 4 órás workshopot az Akvárium Klubban, szeptember 13-án.

Okostelefonra válthatnak az ügyfélszolgálatok

1 napja

Az eddig papíron zajló, döntően személyes megjelenést igénylő ügyintézés átterelődhet a digitális térbe - hívta fel a figyelmet a Netlock hitelesítésszolgáltató a közleményében.