2013. 1-2. szám | Komment

10 kérdés Szabó Györgyhöz

Az utóbbi hetek hazai és külföldi történéseit Szabó György, a Sanoma Media Budapest Zrt. vezérigazgatója kommentálja.
Szabó György
Szabó György

1. Három évvel ezelőtt kérdeztünk legutóbb a 10 kérdés rovatban. Akkor az utolsó, szokásos kérdésre a következőt felelted: „Írok egy könyvet, amelyben megpróbálom a cégek vezetésével, szervezetével, egyáltalán, az üzlet felfogásával kapcsolatos nézeteimet összefoglalni, mert úgy vélem, van alternatív felfogása annak, hogyan kell vállalatokat menedzselni.” Nemrégiben a Menedzserek Országos Szövetsége elnökévé választottak, az előbbiek fényében ez logikus folytatásnak tűnik. A könyv is elkészült?

Még nem készült el, de a megírt rész terjedelme már duplája a három évvel ezelőttinek. Sokat sikerült kifejtenem abból, hogy az általam mechanisztikusnak nevezett vállalatszervezési módot hogyan lehet átváltani humanisztikusra. Meggyőződésem, hogy a hierarchia, az utasítások és kontrollok rendszere hosszú távon nem lesz hatékonyabb, mint az önbecsülésre alapozó vállalatszervezés. Amiről az emberek nincsenek meggyőződve, abból nem lesz hatékony munka. Ha hiszünk abban, hogy a gondolkodásmód, a mentalitás teremt értékeket, akkor abban is hinnünk kell, hogy az emberi szuverenitáson alapuló cselekvés hozza ki a legmagasabb szintű értéket a szervezetből. A jelenlegi szervezetek, hierarchiák infantilizálják az embereket. A szabadság egy társadalomban meghatározza a társadalmi output minőségét, egy cégen belül hasonló viszony van a munkatársak szabadsága és a cég teljesítménye között.

A Menedzserek Országos Szövetségét négy cél érdekében szeretném aktivizálni. Az első, hogy a vállalatvezetőket társadalmi fontosságuk felé orientáljuk. A második annak tudatosítása, hogy a vezetés színvonala GDP-termelő tényező, legyen szó múzeumról, közigazgatásról vagy termelő cégről. A harmadik az, hogy a vezető is ember, individuális kihívásokkal, amelyekre válaszokat kell találni. Végül pedig egy ilyen szövetség a kapcsolatépítés terepe is.

2. A fent említett interjúban úgy fogalmaztál, 2009 az illúziók éve volt, 2010 pedig a nagy rádöbbenésé. Minek az éve lesz 2013?

Egyrészt a folytatódó rádöbbenéseké, annak a tudatosulásáé, hogy vége van a válságnak, csak éppen a normális életben ugyanazok az összefüggések a meghatározóak, mint a válságban. Ez az év annyiban lesz újszerű, hogy alig marad nyereséges médiacég, talán négy-öt az egész piacon, és a legnagyobbak közül is többen végveszélybe fognak kerülni.

A médiának csökken a befolyása, és a GDP-hez való hozzájárulásának részaránya is mérséklődik. A médiapiac ma már kisebb, mint a válságadók összege. És ha a média gazdaságilag meggyengül, akkor a szólásszabadság biztosításában játszott szerepe is csökken. A közállapotok is afelé tartanak, hogy a kapcsolatrendszer, adott esetben a korrupció, a hatalomhoz dörgölőzés fontosabb, mint a jól informáltság.

3. Nem csupán a magyar vezetők keresik az útjukat, a Davosban januárban összegyűlt topmenedzserek és politikusok is csak tapogatóznak, mit lehetne tenni a világgazdaság stabilizálása érdekében. Szerinted előgomolyog már az új világ az évek óta tartó viták nyomán?

Csodálkozva tapasztalom, hogy meghatározó politikusok milyen primitíven gondolkodnak a világ helyzetéről. Mentségük csupán akkor van, ha valójában tudják, mi fog történni, csak ezt nem célszerű elmondaniuk, nehogy pánikot keltsenek a társadalmakban. Két dolog hiányzik a vezető gazdaságpolitikusok kommunikációjából. Egyrészt nem szólnak a válságok ciklikusságáról. Ha egyszer volt válság, akkor előbb-utóbb jön utána a következő. Maximum annyit lehet elérni, hogy ez már simább lefolyású legyen, csakhogy ehhez hihetetlenül sok pénz és előrelátás kell. Nagyjából hét-nyolc éves ciklusokat tapasztalunk, tehát 2008, az utolsó békeév után 2016-ban kerülhet sor a válság következő hullámára.

A másik probléma a növekedés állandó erőltetése. Minél nagyobb egy gazdaság, annál nehezebb tovább bővülnie. Ha a politikusok csak a lineáris növekedést erőltetik, akkor vagy megvezetik az embereket, vagy helytelenül gondolkodnak.

4. Az Európai Unió jövője sem dőlt még el. James Cameron újragondolná Nagy-Britannia helyét az unióban, nálunk a Jobbik egyenesen kilépne. Megéri még a most kilencvenéves Henry Kissinger, hogy tudni lehessen, kit hívjon az, aki Európával akar beszélni?

Tulajdonképpen már most is lehet tudni, hiszen van egy külügyi biztos. De ne felejtsük el, Amerikának is voltak olyan időszakai, amikor nem lehetett tudni, ott kit kellett volna hívni, ha lett volna már telefon. Minden ilyen hatalmas közösség fejlődésének vannak stádiumai. Senki nem lehet türelmetlen, amiért egy ilyen sokszínű, bonyolult rendszer átalakulása rengeteg időt vesz igénybe. Európa megérdemli a türelmet, a változások közepette is a világ legnagyobb gazdasága. Cameronról és a britekről azt gondolom, bizonyos értelemben minden népnek igaza van, de az Európai Unió nem fog felépülni egyfajta felülemelkedettség nélkül. Nem lehet csak a befizetéseket számolgatni. Ha a németek és gyakran a franciák nem tudtak volna túllépni az utilitárius szemléleten, akkor ma nem lenne EU. És ha netán ez a szövetség szétesne, annak mindenki a vesztese lenne.

5. „Magyarországon soha többé nem fordulhat elő, hogy embereket származásuk, vallásuk miatt hátrány, megaláztatás érjen, a kormány az ország minden polgárát megvédi” – írta Orbán Viktor miniszterelnök a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából kiadott nyilatkozatában. Az 5-ös számú Fidesz-tagkönyv tulajdonosa, Bayer Zsolt a cigánykérdésről írt új publicisztikájával ugyanakkor ismét nagy vihart keltett. Szerinted hogy állunk most a kisebbségekkel kapcsolatos vélt vagy valós problémák kezelésével, nyilvános megvitatásával?

Szerintem itt tévúton járunk, mindig azt mondjuk, hogy majd a politika. Túl sokat várunk az úgynevezett politikától, bármit is jelentsen ez. Ma Magyarországon a politikai pártok túlságosan is leképezik a választópolgárok gondolkodásmódját. A politika nem kizárólag arra van kitalálva, hogy a választói akaratot szolgálja négy évig, hanem arra is, hogy – akár a választások elvesztésének kockázatát vállalva – a közgondolkodásban változásokat érjen el. Ha társadalmi szinten nem változik az emberek gondolkodása, akkor nincs az a politika, amelyik képes lenne legyűrni a közgondolkodásban mutatkozó deficiteket. Civil mozgalmak, oktatási rendszer, társadalmi önszerveződés, vállalatvezetők, média – sok olyan entitás van, amelynek részt kell vállalnia abban, hogy az emberek kicsit másképpen gondolkodjanak este, mint tették reggel, amikor elindultak otthonról. Ebből lesz néhány évtized alatt olyan változás, amelyre lehet támaszkodni. Gondoljunk a német–francia megbékélésre. Már vannak közös történelemkönyveik. Vajon mikor lesznek magyar–román közös történelemkönyvek?

6. Törvény mondja ki, hogy utcán lakni tilos, a hajléktalanok mégse mennek haza. Most kordonok jelentek meg az aluljárókban „Munkaterület, a kordonon belül tartózkodni tilos!” felirattal. Mit lehet tenni ezzel a helyzettel?

Ebben az országban négymillió ember él a létminimum környékén, a hajléktalanság csak egy része a problémának. Az ország egészének kell olyannak lennie, hogy képes legyen minden elesettet, rászorulót feljebb hozni. Magyarország igenis fejlett ország, vannak forrásai arra, hogy a hajléktalanproblémát megoldja. Ez csakis akarat kérdése. Ízléstelen dolog a problémával való megbirkózás helyett kordonokat állítani.

7. Az AB szerint alkotmányellenes a választási regisztráció, ám a döntés után mégsem írták át az alkotmányt. Lehet ez egy új politikai stílus nyitánya?

Szerintem inkább praktikus kérdésről van szó, nincs már idő a regisztrációt a gyakorlatban megoldani. A kétharmados többség nagy lehetőséget jelentett a kormánypárt számára. Többek között arra, hogy megváltoztassa a közgondolkodást, hogy kiálljon újszerű gondolatok mellett. Vannak is változások, amelyeket mindenki a saját ízlése szerint értékelhet. Ami az Alkotmánybíróságot illeti: felébredt korábbi szunnyadó állapotából. De ebből az egy ügyből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni.

8. Törvények egész sora ment át a parlamenten anélkül, hogy a hátrányosan érintett társadalmi csoportok komolyabb ellenállást tanúsítottak volna. Az oktatási rendszer átszabása azonban utcára vitte a diákokat, miközben a legkülönbözőbb pártállású szakértők szerint is reformra szorulna a közoktatás. Hogy lehet ebből a helyzetből kimászni?

Nem állíthatjuk, hogy a világ egyik legfejlettebb oktatási rendszere a miénk. Európai összehasonlításban sem állunk jól. Mérnökképzésben nagy a lemaradás, de az sem normális, ha évente csupán egy-két fizikatanár végez, a tanítóképzőkből kijövő friss diplomások pedig, akik aztán évtizedeken keresztül tanítják a gyerekeket, szintén nem mindig a legjobban képzettek. A reformot úgy kellene megvalósítani, hogy az asztal mellett üljön ott minden érdekelt fél, alakuljon ki egy választási ciklusokon átívelő konszenzus, mert az oktatást nem lehet ide-oda rángatni. Az oktatás lehetne pártsemleges téma. Azt sem zárom ki, hogy egy jó rendszert olcsóbban is lehetne működetni, sőt akár egy vállalható mértékű tandíjat is be lehetne vezetni.

9. Sok kritika érte azt az elképzelést, hogy a gyerekek tanuljanak latint az iskolában. Nem tekinthetnénk ezt hasznos kezdeményezésnek, hiszen XVI. Benedek pápa épp a minap kezdett el twitterezni, így a folyton neten lógó fiatalok követhetnék a Szentatya latin nyelvű tweetjeit?

Inkább tanuljanak meg a gyerekek rendesen angolul, és egy fordítóprogram segítségével kövessék a pápát. De a tréfát félretéve, üzletemberi tapasztalatom, hogy hiába beszélünk más nyelvet az angolon kívül, azt alig használjuk. Még aki jól tud angolul, az sem tud elég jól. Az üzletemberek között sem vagyunk versenyképesek. Az egyetemet végzettek harmada azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert egyetlen idegen nyelvet sem beszél.

10. Mi volt azt a történés, ami az utóbbi időben jókedvre hangolt?

Egy érzés. Január elején bejöttem a céghez, és elfogott egyfajta optimizmus. Tudom, hogy nem lesz könnyű, de bizakodó vagyok. Érdekes, változatos évünk lesz.

Szerző: Tokody Júlia

Megtartotta tisztújító ülését az 5G Koalíció

4 órája

Dr. Budai J. Gergőt, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettesét és igazgatóságának alelnökét ismét a szervezet elnökségi tagjává választották.

A Dreher lesz a Balaton Sound söre

8 órája

Idén először a Dreher lesz a Balaton Sound hivatalos söre, amelynek a nevét az Aréna és a mellette található Chill zóna is felveszi majd.

Ellenzéki előválasztási vita lesz az ATV-n

8 órája

Az élő adásban közönség előtt, nyilvános vitán vesz részt a három ellenzéki főpolgármester jelölt, Kálmán Olga, Karácsony Gergely és Kerpel- Fronius Gábor.

Erősít a Klikkmánia

12 órája

Júniussal ötfősre bővült a keresőmarketing ügynökség account csapata.