2013. 1-2. szám | Melléklet

„Ez a szép a piacban”

Hatalmas a verseny a kábelszolgáltatók piacán, amely legalább annyira (túl)burjánzott, mint tartalmi oldalon a tematikus televíziók kínálata. Mégsem ez okozza a szegmens számára a legnagyobb fejtörést, hanem a közműadó kiterjesztése a telekomcégekre, ami nemcsak bevételkiesést von maga után, de éppen a hátrányos helyzetű térségeket sújtja a leginkább. Kéry Ferenccel, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnökével beszélgettünk.

Kéry Ferenc
Kéry Ferenc

A magyarok nagy tévénézők. Ez a kábelszolgáltatóknak nyilván jó hír. Hogyan alakult az elmúlt év a kábelpiac számára?

Több év távlatában az látszik, hogy a kábeltelevízió-szolgáltatás egyre kevésbé nyereséges. Egyfelől erősödik az ügyfelekért folytatott verseny, másfelől a beszállítói oldalon, azaz a tévécsatornák részéről nő az áremelési hajlandóság. Ez ahhoz vezet, hogy a költségek folyamatosan emelkednek, míg a bevételek stagnálnak vagy akár csökkennek is.

Ennek ellenére – legalábbis a szembetűnőbb piaci szereplők közül – nem sokan estek ki az elmúlt években. Mi történt a kisebbek háza táján?

Négy évvel ezelőtt a szövetség tagjainak száma 230 volt, mostanra 170-re csökkent, ami jelzi a konszolidációt. A piaci folyamatok és az erősödő szabályozás afelé hatnak, hogy a nagyobb, professzionálisabb szolgáltatók felvásárolják a kisebbeket. Meglepő ugyanakkor, hogy évente mindig van nagyságrendileg tíz szereplő, amely frissen csatlakozik a szövetséghez. Jelenleg a tagjaink 2,3 millió háztartásban szolgáltatnak, ami a kábeltelevíziós háztartások számát tekintve 95 százalékos részesedést jelent.

A fogyasztók érzékelnek-e bármit ezekből a konszolidációs folyamatokból? Jobb lesz-e nekik, mert tisztul a piac?

Elvileg a nagyobb szolgáltatóktól jobb minőség várható el.

Elvileg.

Igen, és az esetek döntő többségében ezt a fogyasztó meg is kapja. A kisebb szereplők mellett szól ugyanakkor, hogy azért olyan nagy különbség nincsen. A kábelszolgáltatást kicsiben is lehet megfelelő minőségben nyújtani, és – ha valaki csak ebből akar megélni – nagyjából kétezer háztartástól már megéri a működés. Számos olyan kisebb szereplőt ismerek, amelynél például előbb volt HD-szolgáltatás vagy 100 megabites internet, mint a nagyoknál. A méret tehát nem feltétlenül határozza meg a minőséget, és a versenyt sem csak a nagyok vagy a kicsik folytatják egymás között. Van olyan háztartás, ahol akár három kábelszolgáltatás is elérhető volna, külön kábeleken.

Magyarország bekábelezettségének mértéke egyébként európai szinten is kiemelkedő, a második-harmadik helyen állunk Hollandia mögött. A hazai piac szerkezete is szokatlan: kevés országban működik sok száz szolgáltató, az ellenpontot az Egyesült Királyság jelenti, ahol egyetlen kábelszolgáltató van.

Érdekvédelmi szervezetként mennyire jelent kihívást a kis és a nagy cégek, az önkormányzati és a magántulajdonban lévő szereplők érdekeit összehangolni?

Tagadhatatlan, hogy vannak érdekkülönbségek. A megoldás az, hogy kijelentettük: mi a vezetékes szolgáltatók szövetsége vagyunk. Azoknak a nagy cégeknek, amelyeknek nem csak vezetékes szolgáltatásuk van, kizárólag a vezetékes érdekeit képviseljük. A szervezetben mindenki elfogadja, hogy a kábelért küzdünk, a kábelt tartjuk a legjobb szolgáltatásnak.

Probléma ugyanakkor, hogy ezen hálózatok létesítése jóval nehezebb feladat, mint mondjuk egy műholdas szolgáltatásé. Sokkal több engedélyt kell beszerezni, a magasabb költségekről nem is beszélve. A szervezet egyik fő feladata, hogy elérjük ezeknek a folyamatoknak a gördülékenyebbé tételét.

Ha már érdekvédelem: a kormányzat közműadóval „örvendeztette meg” a kábelcégeket.

Sajnos az idei évtől bevezetett közműadót kiterjesztették a távközlésre is, amely nem közmű, hiszen az állami távközlési monopóliumnak már rég vége, abszolút versenyszférának számít e terület. Maga a kábeltelevíziózás pedig soha egy percig nem élvezett monopolhelyzetet. Hogy mégis hogyan kerültünk ebbe a körbe, nem tudjuk, megkérdeztük az illetékes minisztériumot, de választ még nem kaptunk.

Mit jelent pontosan a közműadó a kábelcégek szempontjából?

A csatornázási művek, a gáz- és vízszolgáltatók, amelyekkel minket egy kalap alá vettek, hálózata tipikusan méterben határozható meg, ezért az adót méteralapon vetették ki. Az, hogy nálunk is a hálózat hossza lett a mérvadó, azért problematikus, mert nagyon sok olyan terület van, különösen a sűrűn lakott városi részeken túl, amelyekhez hosszú kábelek, de kisszámú előfizető tartozik. Gondoljunk csak egy kis falura nagy paraszti portákkal, amelyek messze – akár több száz méterre – találhatóak egymástól. Ezeken a területeken különösen fájó a méterenkénti 125 forintos éves adó.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az internetszolgáltatás miatt ezek a kis települések a legtöbb esetben össze vannak kötve a szomszédos településekkel. Internetszolgáltatást csak úgy lehet nyújtani, hogy a kábel legvége valahol Budapesten van. Ez azt jelenti, hogy a több kilométeres bekötőszakaszok kábelei ugyanúgy terhelődnek az adóval, amelyet szintén az adott településeken kellene valahogyan kigazdálkodni.

Azok a kábelcégek, amelyek ilyen településeken szolgáltatnak, és nem érnek el 50 százalék feletti penetrációt, nagyon nagy bajban vannak. A statisztikánk szerint van olyan elrettentő eset, ahol évenként 170 ezer forintnyi adót kellene fizetni egyetlen előfizető után, aki havi szinten 3–4 ezer forintot fizet a szolgáltatásért. E kirívó példánál már gyakoribbak az olyan esetek, ahol havi 5–10 ezer forintnyi adó jön ki előfizetőnként.

A helyzet tarthatatlansága miatt jeleztük a minisztériumoknak, hogy változtatásra lenne szükség, különben az érintett szolgáltatók le fogják szerelni a hálózataikat. Három szolgáltató sajnos már tudatta is, hogy így fog tenni.

Első blikkre elintézhetnénk azzal, hogy ha nem éri meg szolgáltatni, ne tegyék, közben viszont éppen azok a ritkábban lakott, többnyire elmaradottabb térségek járnának rosszul, amelyeknek a telekommunikációs szolgáltatásokba való bekapcsolása uniós szinten is régóta prioritás.

Magyarországnak óriási előnye a jó bekábelezettség, amit nem megszüntetni, hanem fejleszteni kellene. Nem is elsősorban a műsorterjesztés miatt: arra azt lehet mondani, hogy hát istenem, majd nézik a tévét műholdon keresztül. A legfontosabb szempont az internet lenne, amely a 21. század információs sztrádája, talán fontosabb is, mint a valódi sztráda. Olyan településekre, ahol nincs internet, a fiatalok és a munkát adni képes cégek garantáltan nem fognak menni. Ezek a települések halálra vannak ítélve.

Csak utalnék arra, hogy az Európai Uniónak van egy ambiciózus programja, amely szerint 2020-ra mindenütt legalább 30 megabites sávszélességet kellene elérni, és a 100 megabites hálózatok kiépítését ösztönzi. Ennek bármilyen adó vagy kormányzati elképzelés, amely visszafogja a hálózatfejlesztést, totális ellentéte lenne.

Folynak-e jelenleg tárgyalások az illetékes hatóságokkal, minisztériumokkal?

Teljes gőzzel dolgozunk azon, hogy megértessük az illetékesekkel: ez tévút. Rövid távon lehet ezt pénzszerzési lehetőségként felfogni, de hosszabb távon az érintett településekre katasztrofális hatással lenne. Ahol lebontják a kábelhálózatot, ott még egyszer nem fog kiépülni. Aki tévét szeretne nézni, előfizet műholdas szolgáltatásra, vagy digitális földfelszíni szolgáltatást vesz igénybe. Ebből kifolyólag még kevesebb lesz az elérhető bevétel, mert aki másodszor szeretne kiépíteni kábelhálózatot, annak be kell érnie az internetes bevételekkel, de ezek a kis településeken önmagukban nagyon alacsonyak. Önmagukban a tévés bevételek is kicsik, tehát valójában együtt éri csak meg a két szolgáltatás.

Az adót méteralapon szabták ki. Minden szereplő precízen tudja, hogy hány méter hosszú a hálózata?

Természetesen nem tudjuk. Olyan ez, mintha azt kérdeznénk egy asztalostól, hogy hány szög van a fiókjában. Nálunk a kábel olyan munkaeszköz, mondhatni, „fogyóeszköz”, amelyet a szolgáltatók eddig nem tartottak nyilván. Ha minden így marad, akkor a szolgáltatóknak a hálózatuk ilyen jellegű felmérésével kell kezdeniük. Ha már a kábelnél tartunk: az adó mértéke 125 forint/méter évenként, ami kedvezményekkel lemehet 25 forintig, eközben a kábel bekerülési értéke 100–200 forint között van. Ez borzasztóan aránytalan.

Több mint száz magyar nyelvű televíziócsatorna versenyez a nézők kegyeiért. Mit jelent mindez a terjesztőknek?

A bőség zavara feladja a leckét a kábelszolgáltatóknak is. Ebből a választékból valójában nagyon nehéz összehozni azt a csomagot, amelyik mindenkit érdekel. A szolgáltatók közötti különbséget éppen az adja, hogy hogyan gondolkodnak ezekről a csomagokról. Ezt persze sok tényező befolyásolja, mivel az egyes piaci szereplők más-más ajánlatot kapnak a televízióktól.

Burjánzás van szolgáltatói és tartalmi oldalon is. Ki provokálja a másikat?

Ezek egymást ösztönző párhuzamos folyamatok. Mindkét oldal növekedésre van kárhoztatva. A csatornák burjánzanak, eközben ők is érdekeltek a méretgazdaságosságban, és egyre magasabb műsor-szolgáltatási díjat kérnének, mert mérséklődik a reklámbevételük. A kábelszolgáltatók pedig a növekvő verseny miatt árakat kénytelenek csökkenteni, miközben a költségeik emelkednek, és ez utóbbiak között a legnagyobb tételt a műsor-szolgáltatási díjak jelentik. Ezek a tényezők magyarázzák a jelenlegi helyzetet.

Gyakran elhangzik, hogy a terjesztési bevételek felértékelődnek. Ez elvileg jobb alkupozíciót jelentene a kábelszolgáltatóknak. Így is érzik?

Jó lenne ezt tapasztalni, de a valóság nem ennyire egyszerű. Óriási az egyes kábelszolgáltatók közötti és a műholdas szolgáltatókkal folytatott verseny, ami limitálja a lehetőségeket, de – ahogy a közgazdászok mondják – ez a szép a piacban.

Megvannak 2019 legjobb honlapjai

5 órája

A Magyar Marketing Szövetség és az Internet Marketing Tagozat által szervezett versenyen összesen 183 nevezés érkezett.

Ismét cégfelvásárlásra készül az Est Media

7 órája

Indikatív vételi szándéknyilatkozatot tett az Est Media Nyrt. a biztonságtechnológiai és kriminalisztikai megoldásokkal foglalkozó Communication Technologies Kft. többségi üzletrészére.

Díjazták a Szerencsejáték Zrt. programjait

1 napja

Elnyerte a Magyar Üzleti Felelősség 2019 Díjat, emellett a Fogyatékos Emberek Világnapján tartott Jobb Velünk a Világ! Gálaesten több díjjal is elismerték a társaság munkáját.

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

2019. december 7.

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten - írja az MTI.