Kövess minket!

Médiapiac

Folyamatos éberség

Régiónk még mindig válságüzemmódban van, és részben ez, részben pedig a fiatal célcsoport változékonysága folyamatos éberséget kíván – derül ki Bartosz Witaknak, a Viacom Kelet-Európáért és Izraelért felelő ügyvezető igazgatójának szavaiból. Miközben a kockázat nagy, az éles verseny az új lehetőségek keresésére kényszeríti a médiacégeket.

A Bartosz Witakkal készült interjú a Médiapiac szaklap 2013 január-februári számában jelent meg elsőként, a Tévépiaci melléklet részeként.

 

Bartosz Witak

Hogyan alakult a tavalyi év a Viacom CEE & Israel számára? Mennyire teljesültek a stratégiában meghatározott üzleti célok?

Kelet-Európa e részén még mindig az általános válságüzemmód van érvényben, és ez gyakorlatilag az egész üzletágat jellemzi. Ahhoz, hogy a Viacom eredményesen tudjon működni, azon kellett dolgoznunk, hogy új bevételi lehetőségeket találjunk mind a műsorterjesztés, mind pedig a reklámértékesítés terén, és ehhez a lehető legjobban használjuk ki a lehetőségeinket. Ennek érdekében az elmúlt évben folyamatosan fejlesztenünk, újítanunk kellett. Mondok pár példát, hogyan nézett ki ez a gyakorlatban: nyáron útjára bocsátottuk a Comedy Central Extrát az adriai térségben és Csehországban, ősszel pedig bevezettük Magyarországon a reklámértékesítést a Nickelodeonon. Vagy egy másik, szintén gyerektartalmakkal kapcsolatos példa a Nickelodeon sikeres elindítása Horvátországban.

Izraelben, amely nagyon fejlett és telített piac, pár lépéssel előrébb járunk. Itt a Nickelodeon már annyira népszerű, mint az utána következő két versenytárs együttvéve, így toronymagasan vezet a gyerekcsatornák közötti versenyben. A Comedy Centralt pedig licencpartnerrel és a legnagyobb kábelszolgáltatóval üzemelteti a Viacom. Izraelben inkább a pozíciók védelme a fő célunk.

 

A kelet-közép-európai régiót gyakran kezelik homogén tömbként. A követendő stratégia, az üzleti lehetőségek és a fogyasztói viselkedés szempontjából megállja a helyét ez a hozzáállás? És egyáltalán: hogy jön a régiónkhoz Izrael, mi ennek az üzleti logikája?

Természetesen vannak hasonlóságok, ezekre építve indítottuk el a tartalmainkat. Ez a stratégiánk a Comedy Central Extra vagy a Nickelodeon esetében jól működik. A régió azonban nagyon sokszínű, és nem általánosíthatunk, üzleti szempontból is fontos, hogy figyeljünk a részletekre, a különbségekre. Magyarország például televíziós tartalmakkal nagyon jól ellátott, telített piac, míg más kelet-európai országokban még sok lehetőség áll előttünk, sok esetben inkább a piacok zártságával kell megküzdenünk. A versenytársainkat is figyelve azt látjuk, hogy vannak olyan területek, ahol erős lokalizációval lehet csak labdába rúgni, ami igen költséges. Az MTV példája jól mutatja, hogyan reagálunk a különböző piacokra: az MTV Adria, Románia és Magyarország a műsorfolyam gerincét adó közös programokon kívül egyedi, helyben releváns műsorokat is sugároz.

Az Izraellel kapcsolatos kérdésre pont ebből következik a válasz: az ottani működés olyan know-how-t és tudáskészletet igényel, amihez a működés sajátosságai miatt leginkább a kelet-európai piac tud mintát mutatni a Viacom számára. A kelet-európai régióban sok esetben licencpartnerekkel dolgozunk, így már számos tárgyaláson, alkuhelyzeten vagyunk túl, olyan tapasztalatokra tettünk szert, amelyek az izraeli piacon való működéshez szintén nagyon hasznosak.

 

A Viacom marketing-, kommunikációs és tartalomfejlesztési stratégiája a globális/regionális vagy inkább az egyes piacokon alapul?

Nagyon érdekes és izgalmas feladat ez, hiszen a kommunikációs, marketing- és fejlesztési stratégiánknak különböző piacokat kell kielégíteniük. Azt gondolom, azáltal, hogy a Paramount is a Viacom-portfólió része, nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, mert a világ egyik legnagyobb tartalomforrásával dolgozunk. Mint minden tartalomszolgáltató nagyvállalatnál a világon, nálunk is vannak globális tartalmak, ha úgy tetszik, „termékek”, amelyek szinte minden piacon, ahol jelen vagyunk, elérhetőek a kínálatunkban, és ezeket egészítjük ki helyi saját gyártású vagy egyéb vásárolt tartalmakkal. Erre jól működő példa a magyar piacon a Comedy Central, amely olyan helyi, saját készítésű tartalmakkal színesíti a műsort, mint a magyar stand-uposokat szerepeltető A Comedy Central bemutatja vagy a Litkai–Mogács-duó által kreált, sajátságos humorú Susogós Mackók.

De hasonló a helyzet a VIVA tévénél is, amelyet kutatásaink szerint a magyar fiatalok a sajátjuknak éreznek, és nagyon helyi brandként érzékelnek. Itt is azt látjuk, hogy remekül vegyíthető a helyi tartalom – mint amilyen a Randikommandó vagy a Stáb sorozat – az olyan, más országokban gyártott Viacom-tartalmakkal, mint például a Popland! és a most induló Az utolsó év (Último Año).

 

Hogyan értékeli a 2012-es évet a magyar piacon? Melyek voltak a fő kihívások és eredmények?

Ahogy már említettem, a magyarországi piac elég telített, komoly versenyhelyzetek alakulnak, alakulhatnak ki. A Viacommal sikerült olyan portfóliót kiépítenünk, amely a harmadik legerősebb lehet az országban. Ráadásul külön előnye, hogy a nézőinket szinte 4 éves kortól 49 éves korig végig tudjuk kísérni csatornáinkon úgy, hogy közben minden korosztálynak egyéni tartalmat ajánlunk.

2012 óriási sikerének tartjuk, hogy a Comedy Central a legnagyobb versenyt hozó, 18–49 évesek alkotta célcsoportot tekintve stabilan az első tíz tévéadó között van.

Szintén nagy siker, hogy bár nincs még egy éve, hogy nekikezdtünk a Nickelodeon hazai erősítésének, azt látjuk, hogy a csatorna néhány hónap alatt a negyedik helyről a harmadikra ugrott a gyerekcsatornák nézettségi listáján. Ezen személy szerint annyira nem lepődtem meg, mert nagyon hittem abban, hogy a magyar piacon is jól működnek majd a fiatalabbakat megcélzó szupermárkák, mint amilyen a Kung Fu Panda, A Madagaszkár pingvinjei, a Tini Nindzsa Teknőcök, a jó öreg SpongyaBob, vagy az élő szereplős, tiniknek készülő sorozatok, mint az iCarly és a Big Time Rush.

További eredménynek tartom, hogy a VIVA nemcsak hogy a legismertebb ifjúsági televíziós márkák között van, de őrzi is a piaci pozícióját.


A televíziós iparág látványos, a technológia fejlődéséből eredő változásokon megy keresztül. Egy sor buzzword kering: HD, 3D, VOD (video-on-demand), t-kereskedelem, közösségi tv stb. Ezek közül melyeket tartja a Viacom üzleti stratégiája szempontjából valóban relevánsnak?

Néhány évvel ezelőtt robbanásszerűen beindult Lengyelországban a HD-tévézés, az ország egyik napról a másikra a második legnagyobb HD-televíziós piac lett Európában. A mi régiónkban ez a folyamat jóval lassabban, csendesebben zajlik. A Viacom több HD-csatornát is üzemeltet, azt is látjuk ugyanakkor, hogy erre nincs mindig fizetőképes kereslet. A piac kicsit döcögősen, lemaradással követi a nyugat-európai trendeket.

Voltak 3D-s próbálkozásaink, de az idei CES-en (Consumer Electronics Show) is lehetett látni, hogy maguk a háromdimenziós televíziók gyártói is sokkal óvatosabbak lettek mára. Ez egyelőre nem az a vonal, amit erősítenénk.

A VOD szinte már az összes nagy partnerünkkel kötött megállapodásunknak részét képezni. E téren is óriási előnyt jelent, hogy a Viacom a világ egyik legnagyobb tartalombázisával rendelkezik. A VOD-on is túlmenően azt látom, hogy a TVE (TV everywhere) jelensége egyre inkább a napi működésünk részévé válik, és emiatt arra kell koncentrálnunk, hogyan tudunk gyakorlatilag platformtól függetlenül tartalmakat szolgáltatni.

A social TV-t mind a marketingeseink, mind a programmingosaink izgalmas területnek találják. Mivel több fiataloknak szóló csatornát is üzemeltetünk, nem is nagyon tudjuk és akarjuk kikerülni. Az Egyesült Államokban a Viacom évről évre elviszi a legközösségibb márkának járó elismeréseket. Magyarországon kisebb lépésekben haladunk, de látjuk a területben rejlő rengeteg lehetőséget. Itt egyelőre kisebb, de eredményes próbálkozásaink voltak: például tavaly a Comet-szavazás a Facebookon keresztül zajlott, korábban egy, az MTV-re fejlesztett alkalmazással be lehetett csekkolni egy-egy műsorra, a hazai MTV EMA-bulin egy RFID-játék révén összekötöttük a helyszínt a Facebookkal, a VIVA-nál pedig egy-két saját gyártású tartalom esetében azt is lehetővé tesszük, hogy a néző alakíthassa a műsort a közösségi felületeken keresztül. Ezen a vonalon biztos, hogy 2013-ban is továbbhaladunk.

 

Melyek lesznek az idei év fő irányai és kihívásai, különös tekintettel a magyar piacra?

Mindenképpen folytatjuk eddigi expanziós stratégiánkat, amelyhez az összes tartalmunk adta lehetőséget meg fogjuk ragadni. Ilyen például a Comedy Central Extra elindítása Romániában és Magyarországon. Szeretnénk ezt a csatornát az egész régiónkban minél több háztartásba eljuttatni.

A Comedy Centralt egyértelműen lendületben tartjuk. A Nickelodeonnal kapcsolatban továbbra is ambiciózus terveink vannak, és a lefedettség bővítésével 2013-ban megcélozzuk a gyerekcsatornák közötti második helyet.

Az ifjúsági termékeink, a VIVA és az MTV folyamatos éberséget, rugalmasságot igényelnek. A lineáris televíziózás számára talán e korcsoport jelenti a legerősebb kihívást. Az üzlet, sőt a televíziós tartalomgyártás jelenlegi modellje stabilitásra törekszik, a fiatalok viszont folyamatosan változnak, változtatnak. Háromhetente fordul a trend, ezért e két csatorna üzemeltetése, tartalommal való feltöltése állandó újratanulási folyamat, hogy kapcsolatban tudjunk maradni a célcsoportunkkal.

Az izraeli piac az európainál jelenleg fejlettebb, igényesebb és ezért követelőzőbb is, a kábeltelevíziózásra vonatkozó törvényi hátteret éppen átdolgozzák. Bár Izraelben igen erős a pozíciónk mind a szórakoztató, mind a zenei, mind pedig a gyerektartalmak terén, adódhatnak új és váratlan helyzetek.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom