Médiapiac
Messziről jött ember
A tervek szerint 2013 áprilisában startol a Euronews magyarországi irodája. A fennállásának huszadik évfordulóját nemrégiben ünneplő európai hírcsatorna a tavaly decemberi budapesti bemutatkozó sajtótájékoztatóra nagy tervekkel, de kevés konkrétummal érkezett. Michael Peters vezérigazgatótól igyekeztünk többet megtudni.
A Michael Peters-szel készült interjú a Médiapiac szaklap 2013 január-februári számában jelent meg elsőként, a Tévépiaci melléklet részeként.
 |
| Michael Peters |
A Euronews magyarországi indulását beharangozó sajtótájékoztatón azt mondta, logisztikai és egyéb gyakorlati szempontok alapján döntöttek úgy, hogy a magyar és a görög piacon nyitnak irodát. Nem egyszerűen arról van szó, hogy afféle “katasztrófaturista-stratégia” mentén határoztak e két vihar verte ország mellett?
Ha jól értem, ön szerint lennének olyan országok Közép-Európában, ahová érdemesebb lett volna belépni?
Lengyelország eléggé kézenfekvőnek tűnik.
Lengyelország volt az elsődleges választásunk, de nem jött össze.
Mi miatt?
Nem mondhatok részleteket, de több problémával is szembesültünk. Nem mentek jól a tárgyalások, nem találtunk megfelelő partnert.
Feladták?
A projekt előrehaladott állapotban volt, már a toborzásnál tartottunk, de nem sikerült, van ilyen. Most nem foglalkozunk Lengyelországgal. Ha megnézi Európa térképét, akkor azt látja, a lengyel, a magyar és a görög piacnál nem adódik jobb lehetőség ebben a régióban.
Csehország?
Csehország semmivel sem jobb vagy nagyobb piac, mint a magyar. Tényleg azt gondolom, hogy a görög, a magyar és a lengyel piac jelentenék a legjobb választást. Ami pedig az ön által említett “katasztrófaturista-szemléletet” illeti: ha úgy tetszik, hírcsatornaként valóban katasztrófaturisták vagyunk. Az a dolgunk, hogy ott legyünk, ahol a dolgok történnek. Akár tetszik, akár nem, Görögország és Magyarország erősen meghatározzák manapság az európai híreket.
Az ön által említett statisztika szerint a magyarországi véleményvezérek 7 százaléka nézi a Euronews csatornát. Hogyan segíti a lokalizáció ezen arány növekedését? Szintén az elérést érintő kérdés: hogy állnak a terjesztési tárgyalások a televíziós szolgáltatókkal?
Kétségtelen, hogy jelenleg nem vagyunk elsők a magyar piacon, mások mellett a CNN is megelőz bennünket. A cél, hogy mi legyünk az elsők a nemzetközi hírcsatornák közül – a helyi szereplőket nem tekintjük versenytársainknak. Nem maga az iroda, hanem a nyelvi lokalizáció tehet minket piacvezetővé. Az a tapasztalatunk, hogy minden olyan piacon, ahol az adott ország nyelvén szólalunk meg, a konkurensek elé tudunk kerülni. Ez egyértelmű versenyelőny.
Mivel cél a penetrációnk jelentős növelése, természetesen tárgyalásokat folytatunk a helyi televíziós szolgáltatókkal. Erről egyelőre nem tudok további részletekkel szolgálni.
Mi az üzleti modelljük? A magyar piacon hogyan kívánják elérni azt a célt, hogy a csatorna önfinanszírozóvá váljon?
A Euronews a hirdetési és a terjesztési bevételek mellett gyártásból és tartalomértékesítésből származó pénzekből finanszírozza a működését. A bevételek 55–60 százaléka kereskedelmi területről érkezik, míg a fennmaradó 40–45 százalék közforrásokból. Ez a fajta vegyes modell tudomásom szerint egyedülálló a világon.
A magyarországi működés éves szinten 3-3,5 millió euróba fog kerülni. Ezt a költséget jelenleg döntő részben az Európai Bizottság állja. Nem alapozhatunk azonban örökké az Európai Unióra, tehát az elkövetkező két-négy évben kell megtalálnunk a megfelelő üzleti modellt a magyar piacon. Egyelőre minden lehetőség nyitott. Elképzelhető, hogy a közmédia fogja finanszírozni a magyar nyelvű adást, ahogyan például a törököknél, az oroszoknál vagy az ukránoknál. De az is lehet, hogy kereskedelmi médiumok szállnak majd be a finanszírozásba. A harmadik lehetőség, hogy a Euronews döntően a reklámpiacról fog megélni, ehhez helyi tartalmakra és az ezekhez kapcsolódó helyi „hirdetési ablakok” kinyitására van szükség. Elsődleges opcióként az adja magát, hogy a közmédiával mint természetes partnerünkkel alakítsunk ki partneri viszonyt.
Azt mondja, hogy az MTVA az önök természetes partnere. Őszintén bevallom, ez némileg nyugtalanító. A magyarországi közmédia – nem kis mértékben a politikához fűződő hagyományosan egészségtelen viszonya miatt – nincs a helyzet magaslatán, az imázsa és a nézettsége is volt már jobb állapotban. Vannak-e a Euronewsnak olyan belső ellenőrzési mechanizmusai, amelyek garanciát jelentenek a magas minőségre? S ha esetleg nem válik be a közmédiás partner, folytatnak tárgyalásokat kereskedelmi szereplőkkel?
Az MTVA-val ma reggel tárgyaltam első alkalommal (az interjú 2012. december 11-én készült – a szerk.), így még korántsem tudunk mindent. Az, hogy elsőként a közmédiával kezdtünk tárgyalni, teljesen természetes, ahogyan az is, hogy egyelőre nem folytatunk megbeszéléseket a kereskedelmi médiumokkal. Adott esetben ez változhat.
A kormányzat és a közmédia minden piacon összefonódik valamiképpen, önmagában erre a tényre nem alapozhatjuk azt a döntést, hogy partnerségre lépünk-e egy társasággal, vagy sem. Ugyanezzel a kérdéssel szembesülünk Görögországban, Franciaországban, bárhol a világon.
Nehogy már egy ligában játsszon a BBC és az MTVA!
A BBC teljesen egyértelműen kivétel. Nem szeretném kommentálni az itteni történéseket, sem ítéletet mondani róluk. Csupán azt a tényt szeretném hangsúlyozni, hogy a közmédia vezetői és a kormányok minden országban kapcsolatot tartanak fenn valamilyen módon. Annak megítélése, hogy ez melyik piacon milyen mértékű, és hogy a helyzet Magyarországon jobb-e vagy rosszabb, mint más országok esetében, nem feladatom.
A Euronews közszolgáltatás, amelynek a tulajdonosai közmédiumok. De az elmúlt húsz évben a Euronews soha senkivel nem kötelezte el magát elvtelen módon. Ezzel kapcsolatban nagyon egyértelmű az álláspontunk. Azt sem vitatjuk azonban, hogy a természetes partnereink a közmédiumok, mivel mi is közszolgálatot látunk el. Huszonöt közmédia-társaság a tulajdonosunk, így megtehetjük, hogy nem húzunk senkihez.
Az EU-hoz sem húznak? Nehéz elképzelni, hogyan lehetnek semlegesek felé.
Az Európai Uniónak nincs a Euronewsban tulajdonrésze. Azt mondanám, hogy az EU a legnagyobb ügyfelünk. Az elmúlt húsz évben végig elfogadták: a Euronews hitelessége csak akkor tartható fenn, ha függetlennek tekintik, nem pedig az EU jobbkezének.
Elég sok mindent tudunk a Euronews hazai indulásáról, a modelljéről, de nem tudjuk, ki lesz a magyar iroda vezetője. (Azóta kiderült: Kert Attilát választották – a szerk.)
A tervek szerint viszonylag hamar ki fog derülni a vezető személye is. Már megvan a jelöltek rövidlistája.
Nehéz megfelelő embert találni?
Igen.
Ez azért nem lep meg, mert nálunk minden máshoz hasonlóan az újságírószakma is végzetesen átpolitizált.
Minden országban szembesülünk azzal, hogy nehéz független, megfelelő szakmaiságú embereket találni. Szükséges ugyanis, hogy az illető megfelelő uniós kapcsolatokkal rendelkezzen, ismerje jól a témát. Ez a tudás többnyire a közszolgálatban van jelen erősebben, és akkor képbe jön a fentebb már említett tagadhatatlan kapcsolódás a politikával.
A célunk az, hogy egy rendkívül professzionális vezetőt találjunk a magyarországi szolgáltatás élére. Ez idáig semmilyen nyomás nem nehezedett ránk Magyarországról, teljes mértékben a mi szempontjaink érvényesülnek.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás