2013. 1-2. szám | Lapkiadás

Stabilizálás után növekedési pálya

A példányszámcsökkenés nem fátum

A regionális piac ma is stabil, az olvasók hűségesek. A terjesztésben vannak tartalékok, az online és digitális területen folyik az útkeresés, a működő üzleti modellek adaptálása. Szabó Miklós, a PLT-ügyvezetés elnöke egy év után vont gyorsmérleget.

Szabó Miklós
Szabó Miklós

Éppen egy évvel ezelőtt, január utolsó napjaiban beszélgettünk arról, milyen tervekkel látsz neki a munkának a Pannon Lapok Társasága ügyvezetőjeként, egyben az ügyvezetés elnökeként. Akkor nagyon optimista voltál. Milyen hangulatban kezded ezt az évet?

Jó hangulatban. A 2012-es év nagyon jól sikerült a PLT-nél, és úgy gondolom, ez 2013-ban folytatódni fog. Ha nem csökkenne a hirdetési piac, akkor már pusztán a tavalyi költségcsökkentés is szép eredményt garantálna a kiadónak idén. Tavaly a takarékossággal kapcsolatban egyszeri költségeink merültek fel, amin túl vagyunk. Az elért nyereség arra is módot ad, hogy 2013-ban megvalósítsuk azokat a terveinket, amelyekre korábban nem volt időnk, energiánk vagy pénzünk.

Ha nem csökkenne a hirdetési piac… De csökken.

Nálunk is két számjegyű volt a csökkenés mértéke, de legalább egyessel kezdődött a szám… A csökkenés nem egyformán érintette a különböző területeket. A regionális piacok ma is jóval stabilabbak, a budapesti árbevételünk esett vissza nagyobb mértékben. A terjesztési bevétel viszont nőtt. Ebben két fő tényező játszott szerepet. Egyrészt végrehajtottunk egy inflációt meghaladó áremelést, másrészt minden eddiginél több forrást allokáltunk a terjesztési marketingre. A kettő eredője egy enyhén csökkenő példányszám és egy jelentős árbevétel-növekedés. Személyes filozófiám, hogy ki kell használni az árelaszticitásban rejlő lehetőségeket. A terjesztési marketinget beruházásnak tekintjük, beruházás a példányszámba, ami elindíthat egy felfelé mozgó bevételi spirált.

Közhelyszámba megy, hogy a regionális lapok közönsége hűségesebb, vagy másképp fogalmazva, konzervatívabb, mint az országos lapoké.

Egy helyi médium, különösen egy napilap közelebb áll az emberekhez. És dolgozunk is azon, hogy ezt az olvasóink így is érzékeljék, és hűségesek maradjanak. Az országos lapok politikailag polarizáltak, a megyeiek ezt nem tehetik meg. Az országos lapok is csak különleges gazdálkodási körülmények között engedhetik meg azonban maguknak, hogy egyik vagy másik politikai véleményt tartósan a zászlójukra tűzzék. Aki nincs megkülönböztetett helyzetben, az nem vállalhatja az ilyen jellegű elkötelezettséget, nem oszthatja meg az olvasóközönségét. Mi arra törekszünk, hogy konkrét ügyekben foglaljunk állást, amelyek egészen biztosan a lokális érdekeket szolgálják. Ma még inkább felértékelődik a helyi szolidaritás, pártszimpátia nélkül, mindaz, ami a helyi közösségnek jó, ami mellett az emberek fel tudnak sorakozni. Az, hogy legyen-e útfelújítás Veszprémben, nem pártszimpátia kérdése.

De ettől még Veszprémben is polarizált a közélet, élnek ott is képviselők, politikusok, és lesznek választások.

Ha úgy érezzük, hogy foglalkoznunk kell egy helyi vitával, akkor platformként jelenítjük meg az egymással szemben álló véleményeket.

Térjünk vissza a példányszámhoz. Középtávon tarthatóak a jelenlegi számok?

Nekünk nem a jelenlegi példányszámok megtartása az ambíciónk, mi növekedni szeretnénk. Ezt a lehető legkomolyabban mondom. Content is king, mondták korábban, ami persze ma is érvényes. Circulation is king, szoktuk hozzátenni mostanában. Az idei évre már néhány százalékos növekedést tervezünk, minimális áremeléssel.

Miközben erősödik az ingyenes konkurencia. A marketingtechnikákon túl mi szól a növekedés mellett?

Elsősorban a frekvencia. A helyi ingyenes kiadványok nem tudnak naponta megjelenni. És nem is nyújtják azt az információmélységet, ami a helyi lapot eladhatóvá teszi. Tavaly sok kiadáshoz hozzányúltunk, de a szerkesztőségi költségekhez alig. Lehet, hogy egyes pénzeket másképp fogunk elkölteni, mint eddig, de akkor is tartalomra fordítjuk. Ha nincs pénz minőségi tartalomra, az emberek nem veszik meg a lapot, akkor pedig nincs példányszám, és nincs hirdetési bevétel sem. Márpedig tudjuk, hogy ez egy stagnáló gazdaságban hova vezet. Információmélységet és -egyediséget kínálunk, és még többet költünk arra, hogy a vásárlók hűségesek maradjanak hozzánk.

Ez a printpiacon működhet, de mi lesz az online és digitális termékekkel?

Mindkét területen nagy perspektívát látunk. Az a filozófiánk, hogy a printben meglévő üzleti modelleket leképezzük az online megyei sajtóra. A digitális lapjainkat is előfizetésben árusítjuk, csak nem a kézbesítő szedi be az előfizetési díjat. Maga a termék pedig többet ad az olvasónak, mint a nyomtatott eredeti. Nem egy képet nézhet meg benne az olvasó, hanem egy teljes képgalériát, talál benne videót, lehetőséget kap a visszajelzésre, elmondhatja a véleményét a tárgyalt témával kapcsolatban.

Amerikában már vannak nagy hagyományú lapok, amelyek szélesebb közönséget érnek el digitálisan, mint printben. Hamarosan nálunk is ez lesz a helyzet?

Rövid távon még nem, de egy bizonyos idő után ez szükségszerű lesz. Aki nem tudja ezt megugrani, az nagy bajba fog kerülni. A digitális újság olyan stádiumban van, amikor még nem dőlt el a helye. Ellentétben a hírportállal, amelynek egy bevételei forrása van, a hirdetés.

Mi az egyszerkesztőséges modellben hiszünk, és nem is gondoljuk, hogy más finanszírozható lenne. Egy helyi site nem képes eltartani egy különálló szerkesztőséget. Az biztos, hogy nem a megyei hírportálok lesznek a cég teherhordó pillérei, de szerényen hozzájárulnak az eredményekhez.

A szerkesztőségi munka kapcsán már felmerült az emberi tényező. A legtöbb helyen azt látjuk, hogy egyre kevesebben dolgoznak egyre többet, egyre kevesebb pénzért.

Vannak még a rendszerben tartalékok, de nem többet kell dolgozni, hanem másképp, más prioritások mentén. Abban nem hiszek, hogy az emberek tovább terhelhetőek. A racionalizáláson túl vagyunk, ez egyes szervezeti egységeket jobban, másokat kevésbé érintett, a szerkesztőségeket minimális mértékben. Stratégiai irány, hogy a szerkesztőségekre költeni akarunk. A fejlesztés középpontjában a vizualitás áll, erre sokat költünk, akár más szerkesztőségi tartalmakból átcsoportosítva.

A médiafogyasztás egyre inkább mobil eszközökre terelődik, és a különböző képernyőkön mind nagyobb hangsúlyt kapnak a mozgóképek. Vannak-e a PLT-nek mozgóképes ambíciói?

Az egy szerkesztőséges modellen belül ugyanazok a kollégák a mozgóképes tartalmakat is rögzíteni fogják. Ehhez megfelelő eszközöket és képzést kapnak.

Az utóbbi években átértékelődött a médiacég fogalma, a tartalomgyártás helyett az elérésen és annak készpénzre váltásán van a hangsúly, s a bevételszerzésnek egészen új formái jelentek meg a médiacégek tevékenységében.

Alapvetően így van nálunk is, de mi igyekszünk bizonyos határokat betartani. Olyan kiegészítő tevékenységekkel foglalkozunk, amelyek a cross-marketing révén vagy egyéb módon összefüggésben-kapcsolatban vannak a core business tevékenységünkkel. Ilyen például a rendezvényszervezés, amely néhány eseményre koncentrál, ezzel hozzájárul az eredményünkhöz, de nem lesz a cég tartópillére. Hasznos eszköz a megyekártya is, amelynek lényege, hogy volumenengedményeket adunk tovább az vásárlóinknak; egy kúthálózattal már megállapodtunk, hogy náluk a kártyatulajdonosok kedvezménnyel tankolhatnak. Ezek nem közvetlenül bevételszerző, hanem a core businesst támogató akciók.

Melyik a három legfontosabb dolog, amit 2013-ban szeretnél megvalósítani?

Az első annak bizonyítása, hogy ha az ember ért hozzá, akkor lehet példányszámot növelni a nyomtatott és a digitális területen is. A második a hirdetésértékesítés hozzáigazítása az új viszonyokhoz, a növekedés lehetőségeinek megteremtése az értékesítési szervezeten belül. A harmadik pedig az, hogy – a PLT specialitásait figyelembe véve – megtaláljuk az online területen is azokat a tartópilléreket, amelyek a céget lényegesen erősebbé teszik.

Életed nagy részét Debrecenben töltötted, most a Dunántúlon élsz. Van jelentős különbség a két országrész között?

Egy jelentős különbség van, Északkelet-Magyarországon három nagyvárosban él a lakosság számottevő része, így az ottani megyékben a nagyvárosok a meghatározó súlypontok. Nyugat-Magyarországon nincsenek ennyire meghatározó központok, az emberek kisebb közösségekben élnek. Az ilyen kisebb közösségek jelentik a regionális sajtó optimális közegét. A gazdaság állapotában is van különbség, itt nagyobb a vásárlóerő, de ami a mi munkánkat illeti, a lényeg ugyanaz, a megyei lapok vásárlóival itt is ugyanolyan kapcsolatot kell ápolni, mint a keleti régiókban.

Hogy érzed, gyökeret eresztettél már?

Igen, és ez nem esett nehezemre. Személyesen nagyon nagy kihívás az új munkám, és nagyon sokat tanulok. Szerencsére olyan környezetbe kerültünk, amely nagyon befogadó.

Szerző: Tokaji F. Tamás

A Magyar Zenei Tanács a talpon maradáshoz kér segítséget

1 napja

Az ősztől újrainduló programok lebonyolításához szükséges pályázatok mielőbbi kiírását és elbírálását kéri a Magyar Zenei Tanács annak érdekében, hogy a zenei élet valamennyi területe talpon maradhasson - írja az MTI.

Duplázott a Wonderduck Agency

2 napja

Az eredetileg felajánlotthoz képest több mint kétszer akkora értékű védőeszköz gyűlt össze a Wonderduck-POP cégcsoport kezdeményezésére. A cél a kisebb kereskedőhelyek dolgozóinak és vásárlóinak megvédése.

Két hónap után véget ér a Maradj Otthon! fesztivál

2 napja

Több mint két hónappal az indulása után véget ér a Maradj Otthon! Fesztivál. A nonprofit kezdeményezés több száz interneten keresztül nézhető eseményt kínált a járvány miatt otthon maradóknak - írja az MTI.

Újrakezdődnek az Avatar-sorozat munkálatai Új-Zélandon

2 napja

Újrakezdődnek az Avatar című film több részes folytatásának munkálatai Új-Zélandon. Jon Landau producer az Instagramon közölte posztjában, hogy a forgatócsapat a következő héten visszatér az országba - írja az MTI.

Vissza a munkába, de hogyan?

2 napja

Munkavállalók milliói térhetnek vissza a munkába, a korábban megszokott kerékvágásba. A biztonságos munkakezdés most rendkívüli kulcskérdés minden munkáltató számára.