2013. 3-4. szám | Lapkiadás

„Média nélkül nincs fejlődés, nincs gazdasági felemelkedés”

Helyzetkép a kiadói érdekképviseletről

Ismét Kovács Tibort választották a tagok a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) elnökének. A szakember az elmúlt két év értékelésén túl, a jelen aktualitásairól, többek között az új sajtópiaci mutatószám bevezetéséről is beszélt.

Nemrég újra a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnökévé választottak. Vontál már mérleget az MLE előző két évéről?

Kovács Tibor
Kovács Tibor

Természetesen, ezt minden tisztújításkor megteszi az ember. Az elmúlt két év nemcsak az egyesület, hanem a teljes médiaszakma számára kihívás volt. A válság nem enyhült, nem stagnált, inkább tovább mélyült a gazdaságban, ami negatívan érintette a médiapiacot. De a társadalmi környezet, a jogi szabályozás változása is komoly leterheltséget hozott a szakmai szervezetekben dolgozóknak. A médiatörvény új helyzetet teremtett, az ezzel összefüggő szakmai kérdésekben, a szabad sajtó működésének feltételeivel kapcsolatban ki kellett fejteni az álláspontunkat mind a hazai, mind a nemzetközi ernyőszervezeteinkben. Ez részben volt sikeres, harminchat javaslatot tettünk a törvényhozónak, ezek közül nagyjából tíz még mindig aktuális.

Hogyan alakul ma az egyesületi tagok száma?

Lemorzsolódás tapasztalható, ahogy egyébként a piac is változik, cégek szűnnek meg, olvadnak össze, vagy vásárolják fel egymást. Korábban mintegy nyolcvan tagunk volt, most hatvan körüli a létszám, de ezzel is nagyjából négyszáz sajtóorgánumot képviselünk, így Magyarország legnagyobb médiaszakmai szervezete a miénk.

A válság a tagságot gazdaságilag és politikailag egyaránt érzékenyen érintette, a kiadóknak egyes lapokat be kellett zárniuk. A politikai polarizáció is jelen van az életünkben, de ezzel együtt is mindig arra törekedtünk, hogy az állásfoglalásainkat szakmai szempontok alapján alakítsuk ki.

Hogy a piac mekkora, arra mondok egy példát. Magyarországon közel négyezer médiatermék jelenik meg nyomtatásban, nagyjából annyi, mint a német piacon. Ez egyfajta árnyékot vet előre, kérdéses, el tudja-e tartani mindegyiket a piac, hiszen a címek száma azonos, a lakosságszám viszont nyolcada a németnek, a vásárlóerőt tekintve pedig még rosszabb az arány.

Az egyesület a nevében még ma is a lapkiadóké, miközben változik a tartalomgyártás.

Fontos változás került az alapszabályunkba, ma már nemcsak printkiadók lehetnek tagok, hanem online vállalatok is. Vannak is tisztán online tevékenységet folytató tagjaink.

Milyen feladatok várnak az egyesületre a következő ciklusban?

A szabályzók terén még nem jutottunk nyugvópontra. Vitapartnert és együttműködő partnert keresünk az államigazgatásban. Ez vonatkozhat akár a szabályozásban felmerülő kérdésekre, a médiakutatásokra, akár a médiaértési programokban történő együttműködésre.

Keresitek a partnert, vagy találjátok is?

A társszabályozási rendszerben együttműködésre léptünk, a tagság úgy döntött, hogy részt veszünk egy etikai kódex kialakításában. Ez személyes meggyőződésem szerint régi adósságunk, kár, hogy a rendszerváltás után elmulasztottuk ennek a kimunkálását. Sokkal jobb lett volna önszabályozás útján rendezni az etikai kérdéseket, saját erőből, nem adminisztratív korlátok között. A rendszer egyébként érdekes olyan szempontból, hogy nem minden kiadó csatlakozott hozzá, a részvétel opcionális.

Tavaly januárban jött létre a Főszerkesztők Fóruma, amely szintén lefektetett bizonyos etikai irányelveket. Van kapcsolat a két szervezet között?

Amikor aláírtuk a társszabályozási megállapodást, elnökségi állásfoglalásban deklaráltuk, hogy kívánatosnak tartjuk az önszabályozást, és ennek lehetősége bekerült a magyar médiatörvénybe is. Részben ennek is köszönhető, hogy az önszabályozás nagyobb legitimációt nyer a vitás kérdések eldöntésében. A Főszerkesztők Fórumának megalakulását az egyesület üdvözölte, szakmai konferenciákon, párbeszédek során támogatjuk a munkájukat. A főszerkesztők közül sokan tagjai a mi társszabályozási bizottságainknak. A tartalommal kapcsolatban viszont fennmaradt az a kettősség, hogy az egyfelől az újságíró szellemi terméke, másfelől egy kiadó, egy gazdasági vállalkozás tulajdona. Az MLE a gazdasági vállalkozásokat tömöríti.

Amióta a sajtó létezik, a szakma egyik neuralgikus kérdése a terjesztés. Milyen állapotban van a mai magyar lapterjesztés?

A terjesztés az iparág egyik legnagyobb kihívása, amióta az online sajtó megszületett. A digitális világgal fizikailag lépést tartani nem lehetséges. Ennek ellenére el kell jutni több mint háromezer településre, ez mind a kiadóknak, mind a terjesztőknek, mind az olvasóknak érdekük. Az elmúlt húsz évben letisztult struktúra alakult ki az árus- és az előfizetéses terjesztésben egyaránt.

A postai liberalizáció területén most nagy kérdőjeleket látunk, vajon a Magyar Posta meg akarja-e erősíteni az előfizetéses terjesztési tevékenységét, illetve ha megjelenik a postai szolgáltatások piacán egy új szereplő, abból erősebb verseny és jobb szolgáltatási színvonal alakul-e ki? A Magyar Posta belépett az árusterjesztés piacára is. Ám a piac nagyságából inkább az következik, hogy a terjesztési költségek növekedését elkerülendő hosszabb távon optimalizálásra lesz szükség. Lapkiadókként abban vagyunk érdekeltek, hogy javuljon a szolgáltatás minősége, de úgy, hogy az árak szintje elviselhető maradjon.

Régi vita, hogy az MLE képviselheti-e az iparágat a terjesztési kérdésekben.

A gazdasági törvények, a versenytörvény nem teszi lehetővé, hogy egyesület ártárgyalásokban vegyen részt, de minőségi sztenderdekről, olvasói igényekről és kiadói marketingszempontokról beszélhetünk. A többi a kiadók dolga. Az elmúlt évben három olyan workshopot tartottunk, ahol a tagjaink beszélhettek a szolgáltatókkal.

A tapolcai Médiapiac konferencián több fontos bejelentésetek is volt.

Igen, egyfelől kiadói összefogással, önkéntes bevallások összesítésével idén is prezentáltuk a reklámtorta print részét. Másfelől bemutattunk egy új mérőszámot. A kiadószakma már korábban saját kezébe vette az olvasottság mérését, ami jó visszajelzés a hirdető partnereinknek, ezekkel az adatokkal ma már a kiadók és az ügynökségek konzorciuma rendelkezik. Ennek a munkának a kereteit biztosítja az MLE. Mostantól kiegészítjük a kutatási módszertant, Európában egyedülálló módon bevezetjük a kontaktusszámmérést, ami azt jelenti, hogy nemcsak az derül ki a kutatásból, mit olvasott az olvasó, hanem az is, hányszor vette kézbe az adott sajtóterméket. Ezzel közelítünk a más médiatermékeknél ismert mérési formákhoz, erősítve a nyomtatott sajtó minőségi eredményeit, ami reményeim szerint növelheti a hirdetési piacon az partnerek elkötelezettségét. De egy ilyen mérőszám hasznos lehet a szerkesztőségi tartalmi döntésekben is, hogy mennyiben kötötte le az olvasót az adott lapszám – mondjuk negyedéves kiadványoknál ez laponként látható lesz.

Milyenek az első piaci reakciók?

Most indul a roadshow, ahol nem csak egy üres módszertant mutatunk be, hiszen egy éve gyűjtünk adatokat, azóta van kérdőív és kialakult kutatásmódszertan az olvasottság és a teljes kontaktusszám mérésére. Most segítünk értelmezni az adatokat.

Kell még egy mutatószám a piacnak?

Elég sok vita volt azon, hogy egy új mutató zavarja-e vagy segíti a hirdetőket. Végül abba az irányba léptünk, hogy a kontaktusszám inkább segíti a partnereket, és az mindannyiunknak jó lesz. Azt is hangsúlyozzuk, a kontaktusszám nem helyettesíti, hanem kiegészíti az olvasottsági adatokat.

Nemcsak az MLE, más szakmai szervezetek is keresik a helyüket, új szerepüket a változó médiavilágban.

A különleges helyzetek szülik a különleges megoldásokat. Húsz éve különleges volt a rendszerváltás, az hozta létre a mai szervezeteket. Hisszük, hogy a demokratikus és piaci működésnek nemcsak az lehet fokmérője, hogy az individuumok és az egyes vállalkozások mennyire képesek állni a versenyt, hanem az is, hogy képesek-e együttműködni és közösen artikulálni az érdekeiket. Az összefogás ereje fontos, egy család, egy vállalkozás is egyféle összefogás, s ehhez hasonlóan egy iparágnak is szüksége van közös érdekérvényesítő szervezetre, de makroszinten is folyton keresnünk kell a partnerséget, gondoljunk a visegrádi országokra vagy az Európai Unióra.

Az MLE az elmúlt két évben úgy alakult át, hogy nem csupán a gazdasági érdekeket tartotta szem előtt, hanem a médiatartalom, a kiadók által előállított érték is fókuszba került. A többi szervezetnél is történtek hasonló változások.

A média segíti a társadalmi párbeszédet és a gazdaság rendbetételét. Média nélkül nincs fejlődés, nincs gazdasági felemelkedés.

Milyennek látod a szakmai szervezetek együttműködését?

Sikerült e téren előrelépni az utóbbi években. Részben a médiatörvény miatt, ami mindannyiunk számára olyan környezetet teremtett, amelyben a médiaszakmai szervezeteknek együtt kellett fellépniük. De ha a tapolcai konferenciára gondolunk, a reklámtorta közös bemutatása is azt jelképezi, hogy a „szövetségek szövetsége” ma már jól működő funkció.

Szerző: Pesti Márk

A Magyar Zenei Tanács a talpon maradáshoz kér segítséget

1 napja

Az ősztől újrainduló programok lebonyolításához szükséges pályázatok mielőbbi kiírását és elbírálását kéri a Magyar Zenei Tanács annak érdekében, hogy a zenei élet valamennyi területe talpon maradhasson - írja az MTI.

Duplázott a Wonderduck Agency

2 napja

Az eredetileg felajánlotthoz képest több mint kétszer akkora értékű védőeszköz gyűlt össze a Wonderduck-POP cégcsoport kezdeményezésére. A cél a kisebb kereskedőhelyek dolgozóinak és vásárlóinak megvédése.

Két hónap után véget ér a Maradj Otthon! fesztivál

2 napja

Több mint két hónappal az indulása után véget ér a Maradj Otthon! Fesztivál. A nonprofit kezdeményezés több száz interneten keresztül nézhető eseményt kínált a járvány miatt otthon maradóknak - írja az MTI.

Újrakezdődnek az Avatar-sorozat munkálatai Új-Zélandon

2 napja

Újrakezdődnek az Avatar című film több részes folytatásának munkálatai Új-Zélandon. Jon Landau producer az Instagramon közölte posztjában, hogy a forgatócsapat a következő héten visszatér az országba - írja az MTI.

Vissza a munkába, de hogyan?

2 napja

Munkavállalók milliói térhetnek vissza a munkába, a korábban megszokott kerékvágásba. A biztonságos munkakezdés most rendkívüli kulcskérdés minden munkáltató számára.