2013. 3-4. szám | Elektronikus média

„Megtörténhet, hogy az EU más tagállamából sugárzunk majd”

Betelt a pohár

Dirk Gerkens, az RTL Klub első embere a tervezett meteorológiai adó kapcsán azt mondja: minden eszközt latba vetnek, hogy ne kelljen befizetniük. Sőt, még azt is megfontolják, hogy külföldre viszik az engedélyüket.

Milyen az új médiatörvény mérlege?

Számunkra inkább pozitív. Főleg azért, mert megvehettük a kábelcsatornákat, és elindíthattuk új adónkat, az RTL II-t, így építhetjük csatornacsaládunkat.

2009 óta küzdöttek a médiahatóságnál, hogy ne csak tematikus adókat indíthassanak. A megállapodás a műsor-szolgáltatási szerződésük 2011-es meghosszabbításakor sem jött létre. Az új médiatörvény nyitotta meg a kaput a bővítéshez.

Másképp nem is történhetett volna. A televíziós piacon a csatornacsalád az egyetlen életképes üzleti modell.

Dirk Gerkens

Dirk Gerkens

Fotó: Bársony Bence

A törvény első verziója még csak tematikus adók indítását tette lehetővé.

Annak nem sok értelme lett volna. Általános szórakoztató adóra volt szükségünk ahhoz, hogy megfelelő nagyságú közönséget érhessünk el.

Úgy tudni, és az eredményből is azt látni: erősen lobbizott.

Ha a törvény nem az ágazat céljait szolgálja, lépni kell. Máshol is így megy ez.

Hogy megy?

Teljesen normális beszélgetéseket folytattam az illetékes hatóságok szakembereivel.

Mivel érvelt?

Azzal, hogy a piac nem akar és nem is bír el több tematikus csatornát. Mégis milyet lehetne még bevezetni? Sokat segített, hogy az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Gazdasági Versenyhivatal illetékesei profibbak lettek, jobban értik a piacot és annak dinamikáját. Nem pusztán elméleti ismereteik, hanem valós üzleti tapasztalatuk is van. És még egy: nem érdemes a játékosokat a „kreatív” megoldások irányába terelni. Köztudott, hogy a TV2 már azelőtt rendelkezett kábelcsatornákkal, hogy arra engedélyt kapott volna. Mindenkinek az a jó, ha reális és végrehajtható törvény születik. A szakemberek megértették a helyzetet.

Jóval kedvezőbbek a hirdetési lehetőségek, és szabad a termékelhelyezés is.

A termékelhelyezés valóban kedvező, de nem azért, mert hatalmas üzlet, hanem mert általa valami újat ajánlhatunk a hirdetőknek. A jogszabály pedig végre egyértelműsítette, mit szabad, és mit nem. Egyébként az új törvény nem sok változást hozott.

Pedig nagy vitát gerjesztett.

Itt és nemzetközi téren egyaránt. Pár embernek állt érdekében, hogy felfújja az ügyet.

A magyar ellenzék és külföldi politikus kapcsolatai lihegték túl a veszélyt?

Ezt nem tudom.

A lényeg, hogy ön teljes mértékben elégedett a törvénnyel.

Azt azért nem állítom. Az EU többi országához képest elfogadhatatlanul nagy koncessziós díjat kell fizetnünk.

Nemrég csökkentették felére az összeget.

Még így is itt a legmagasabb.

Mennyivel lett kevesebb?

Komplikált lenne kiszámítani.

Tényleg nem tudja fejből?

Évi több százmillióval. Meg kellene néznem, pontosan mennyivel. 2008-ban a televíziós piac majdnem összeroppant, így a jelentős csökkentés elfogadható kompromisszum volt.

Annak idején a Sláger és a Danubius Rádió is küzdött a koncessziós díj csökkentéséért, nem sok sikerrel. Pedig ők is lobbiztak, tárgyaltak, a piac dinamikájára hivatkoztak. Aztán a Sláger-utód Neo FM bebukása igazán nem volt sikertörténet.

Ők egész egyszerűen nem fizettek. Mi ilyet soha nem tettünk. Ugyanakkor igaz, hogy egy zsugorodó piacon az analóg sugárzásért az Antenna Hungáriának éveken át fizetett díj mértéke tarthatatlan volt, pláne, hogy az analóglekapcsolás elhalasztása miatt tovább kell fizetnünk az analóg és a digitális jeltovábbításért is. Nem titok, a TV2-nek hatalmas veszteségei keletkeztek, s mi is csak szerény profitot tudtunk felmutatni. Ilyen környezetben nonszensz elvárni, hogy még több pénzt tegyünk a digitális átállásba.

A szerződést az Antenna Hungáriával 2008 végén kellett volna aláírniuk, ám önök nem fizettek, sőt, bírósághoz fordultak.

Az Antenna Hungária az analóg és a digitális sugárzásból is hasznot akart húzni, ez egyszerű zsarolás volt, aminek nem engedhettünk.

Végül 2009-ben hirtelen mégis tizenkét évre szóló szerződést írtak alá az Antenna Hungáriával, és belementek a digitális átállásba.

Igyekeztünk felgyorsítani az analóglekapcsolás folyamatát.

Ami a két országos kereskedelmi adó nélkül nem valósulhatott volna meg.

Így van.

És épp a megállapodás aláírásakor csökkent felére a koncessziós díjuk.

Pontosan. A koncessziós díjat az új piaci realitásokhoz kellett igazítani.

Mit szól a 2013-as digitális átálláshoz? Először 2011, aztán 2012, majd 2014 volt a határidő. Most 2013. október a céldátum.

Lehetetlen volt tovább halogatni. Jövőre sok sportesemény lesz, jobb minél hamarabb túlesni rajta.

Valóban ez az igazi ok?

Tudom, hogy e mögött is sokan politikai okokat látnak, miközben minden racionális érv amellett szól, hogy minél előbb megtörténjen az analóglekapcsolás.

Egy 2011-es interjújában kijelentette, hogy Magyarországon a digitális átállás igencsak szerény üzlet, mert a lakosság nyolcvan százaléka kábelen és műholdon keresztül televíziózik.

Ma is tartom a véleményemet. Sokan csak azért vitatkoznak erről, mert nem értik a piacot. Ha rájuk hallgatnánk, sosem állnánk át digitális televíziózásra. Haladni kell a korral, és őszintén, nem olyan nagy ügy az egész.

Ha nem az, nyilván nem befolyásolja majd a piacot.

Befolyásolja, csak nem nagymértékben. Növeli a kábeles és a műholdas előfizetők számát, hiszen azoknak egy része, akik ma analóg módon televízióznak, ezentúl a földfelszíni digitális adást fogják nézni, vagy valamelyik előfizetős szolgáltatást választják majd. Mindez tovább szegmentálja a piacot, és növeli a kábelcsatornák arányát.

Mit jelent mindez az RTL számára?

Összességében jót. Veszítünk ugyan valamennyi nézőt, akiket viszont kábelcsatornáink – köztük az RTL II – segítségével remélhetőleg vissza tudunk szerezni. A változás fő vesztese a TV2 lesz. A profilja ugyanis jóval vidékiesebb, és amikor ezek az emberek kábelre vagy műholdas előfizetésre váltanak, az tovább növeli a két csatorna közötti nézettségi különbséget.

A már emlegetett lobbizását politikai hátszél is segítette?

Nincs erősebb befolyás most, mint korábban, vagy mint nyugaton.

Nem fér a fejembe, miért védi annyira az új médiatörvényt.

Mert mostanáig kevés negatív változást lehetett érezni.

Soroljam?

Sorolja.

A parlament által választott Médiatanács a korábbinál nagyobb összegű büntetéseket szabhat ki, ami a tartalom „finomítását” eredményezheti.

Ez korábban is így volt. Az előző médiatörvény alapján például a Való Világ miatt négyszázmillió forintra akartak minket büntetni, ami elfogadhatatlan, bírósághoz is fordultunk. Ilyen hatalmas összegű bírságokat sehol a világon nem szab ki a médiahatóság. De ettől még a büntetés nem politikailag befolyásolt. Páran egyszerűen keresztes háborút folytattak a Való Világ ellen. A műsorral kapcsolatos büntetés pedig komolyan rontotta az üzletünket: a kezdés időpontját a kiskorúak védelme miatt este hétről kilencre kellett áttennünk, ami viszont nekünk túl kései. A korhatárok kérdését egyébként az új törvény sem teszi tisztába.

Az új adók bevezetése sem lehet túl örömteli fejlemény. Éves reklámbevételük 2,5 százaléka az állami filmalapba, fél százaléka tervezett új sápként, az időjárás-jelentésért cserébe az Országos Meteorológiai Szolgálathoz folyik be.

Ami a filmadót illeti, persze nem vagyok lelkes, de mivel belementünk az egyezségbe, fizetjük. A kötelező meteorológiai díjról viszont eddig szó sem volt, és el nem tudom képzelni, hogy elfogadjuk. Mi piaci alapon most is veszünk szolgáltatást az OMSZ-től, ami mellesleg jó pár más forrásból is beszerezhető. Meteorológiai díj viszont sehol nincs a világon, ez ellen minden fórumon tiltakozni fogunk. Ha mégis bevezetik, minden lehetőséget megvizsgálunk, hogy mégse kelljen fizetnünk. Az is megtörténhet, hogy többé nem lesz időjárás-jelentésünk, vagy az EU más tagállamából sugározunk majd.

Próbálkozik a politika. Három százalék alatt kellene tartani a költségvetési hiányt.

Ugyan már, a költségvetés szempontjából ez aprópénz, nekünk viszont az egyre zsugorodó reklámpiacon hatalmas teher. Ráadásul a költségvetéshez most is Európa legmagasabb koncessziós díjával járulunk hozzá, ez pedig annak további burkolt emelése lenne.

És azzal mennyit veszítenek, hogy a kereskedelmi televíziókban most már gyakorlatilag nem lehet politikai hirdetést közzétenni? (Az interjú készítése óta benyújtott országgyűlési módosító indítvány értelmében a politikai hirdetések korlátozása nem terjedne ki az európai parlamenti választások kampányidőszakára – a szerk.)

Három éve százharmincmillió forint bevételünk volt politikai reklámokból. Most egy fillér sem lesz. Ez nem a legjobb hír.

A félszázalékos meteorológiai adón kiakadt, ezt a százharmincmilliót meg simán átviszi?

A politikai hirdetésre mindig is alkalmi pluszbevételként tekinttetünk. A meteorológiai díj viszont fix és állandó éves költség lenne.

Az Alkotmánybíróság – mondván, az intézkedés sérti a sajtószabadságot – kifogásolta, hogy kitiltották a politikai hirdetéseket a kereskedelmi televíziókból. A kétharmad erre módosította a jogszabályt: az országos listát állító pártok csak a közszolgálati televízióban hirdethetnek. A sajtóban és az interneten viszont nincs semmilyen korlát.

Nem értem, mi ebben az egészben a logika. Vagy mindenki hirdethessen, vagy senki. Erre sincs példa a világban. Érthetetlen, hogy óriásplakátokon, interneten, újságban miért lehet reklámozni. Az elektronikus médiát miért zárták ki?

Önökkel egyeztettek erről?

Nem vontak be a tárgyalásokba.

Önök a TV2-vel együtt depolitizálták, bulvárosították a híradójukat. Állítólag ezzel „fizettek” a hatalomnak a médiatörvény megváltoztatásért. Most pedig pislognak, hogy a másik oldal pár pluszpúpot tesz a hátukra.

Ez legfeljebb városi legenda: a legnézettebb televízió vagyunk, célunk, hogy a Híradónk is az legyen. A rendkívül népszerű Mónika-show megszűnése után a TV2 és mi is dél-amerikai telenovellát sugároztunk a híradó előtt. A konkurensünk pedig egy idő után szinte csak bűntényekről számolt be a Tényekben, amire a közönség kíváncsibb volt. Így egy ideig nálunk is több bulvárosabb téma volt. De a fél hatkor kezdődő A gyanú árnyékában indulása óta Híradónk ismét piacvezető, benne sok közéleti-politikai tudósítással.

Aki az RTL Klub Híradóját nézi, mégsem feltétlenül értesül minden jelentős politikai-közéleti eseményről.

Akkor maga nem gyakran néz minket. Ráadásul elindult az RTL II Híradó is, tele politikával, közélettel. Megjegyzem, a Híradóban amúgy sem pártpolitikára koncentrálunk, hanem a néző szemüvegén keresztül értelmezzük a döntéseket. Így adunk viszonylag pontos képet Magyarország állapotáról, szociális gondokról, társadalmi trendekről.

Szerző: Lampé Ágnes

Petíciót indítottak a civilek

2 napja

Tiszta levegőt a Duna-partokon is: radikálisan csökkentsék a hajóforgalom okozta levegő- és zajszennyezést! címmel indít kampányt a Levegő Munkacsoport és az aHang.

Traveling rovatot indított a Startlap

2 napja

Tartalmaikkal a valódi élményeken alapuló utazási tippek iránt érdeklődőket szeretnék megszólítani, méghozzá a témában jártas, közkedvelt utazók, bloggerek bevonásával.

Hat magyar film versenyez Szarajevóban

2019. augusztus 15.

A Filmalap Inkubátor Programjában készülő, A legjobb dolgokon bőgni kell című filmet Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a CineLink Work in Progress nemzetközi szakmai fórumon mutatja be.

Elektronikus zenei pályázatot írt ki a Hangfoglaló Program

2019. augusztus 15.

A támogatás a ″klasszikus″ induló formációkhoz hasonlóan öt új dal felvételére, lemez megjelentetésére, klip készítésére és fellépésekre fordítható, illetve a kollégium által kijelölt mentor fix díjazására.