Médiapiac
„A tévével versenyzünk”
Törökországban a tévétársaságok prémium tartalmai gyorsan és legálisan vándoroltak a netre, ami jó alapot teremtett az online videó szegmens fejlődéséhez. Orkun Tekinnel, az itthon az Adaptive Mediát és immár a Videohouse-t is jegyző Ballroom International igazgatósági tagjával és Özge Erkuttal, a cégcsoporthoz tartozó Vidyoda értékesítési vezetőjével beszélgettünk az egyik legizgalmasabb feltörekvő piacról.
Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában, a “Mi újság Digitáliában?” melléklet részeként jelent meg. 2013. szeptember 10-én megrendezésre kerülő Digitália konferenciánk egyik kiemelt témája a digitális videó lesz. Részletek hamarosan!
 |
| Orkun Tekin |
Nemzetközi szereplőkkel beszélgetve végül mindig oda lyukadunk ki, hogy Törökország ígéretes piac. Mi miatt látnak benne ennyien perspektívát?
Orkun Tekin (OT): A teljes népesség nagyobb hányadát fiatalok adják, a zömük Y vagy Z generációs. Szintén fontos tényező, hogy a törökök nagyon interaktívak. Csak néhány adat ennek érzékeltetésére: 32,3 millió fővel hetedikek vagyunk a Facebook-felhasználók számát tekintve az egész világon, emellett 6,5 millióan twitterezünk. Ezek a számok nagyobbak, mint némely ország teljes lakossága.
Nem csupán az internethasználatot határozza meg azonban a törökök azon jellemzője, hogy mindig keresik az újat, a saját helyüket a világban. Van ennek negatív oldala is: a török felhasználók nem túl lojálisak. Különösen igaz ez a digitális szolgáltatásokra. Ha feltűnik egy frissebb verzió, egy újabb, jobb szolgáltatás, már váltanak is.
Mekkora a török digitális reklámpiac?
OT: A digitális szegmens 943 millió török lírát, azaz mintegy 392 millió eurót tett ki 2012-ben. A teljes költésből a display jelentős szeletet, 329 millió lírát hasított ki a múlt évben. Az online videóra 45 millió, a mobilra pedig 36 millió líra jutott 2012-ben. Az online apróhirdetés sem jelent kis tételt, körülbelül 85 milliós piac. A maradék, azaz egy rendkívül tekintélyes összeg az olyan automatizált platformokhoz kerül, mint a Google vagy a Facebook.
A digitális költés a teljes reklámtorta 9,5 százalékát adta tavaly, ez az arány idén elérheti a 12 százalékot. A digitális piac minden évben 30 százalék körül bővül. A növekedés nagyrészt még mindig azokból a büdzsékből ered, amelyeket a hagyományos médiatípusokból, többek között a televízióból csoportosítanak át.
Az átcsoportosított büdzséken túl tehát nem nagyon folyik be új, kifejezetten a digitális szegmensnek dedikált pénz?
OT: Természetesen jönnek be új pénzek, elsősorban a kis- és közepes vállalakozások révén. Az online médiában könnyen meg tudnak jelenni a rendelkezésükre álló büdzsékből, tévében vagy sajtóban azonban nem igazán.
A magyar piac meglehetősen elaludt a kkv-k megszólításával kapcsolatban. Korábban nem hajoltak le a helyi szereplők a fillérekért, majd mikor a válság miatt ez szükségessé vált volna, akkorra már a Google és a Facebook lecsapott a kis hirdetőkre. A török digitális piac szereplői hogyan állnak a kkv-k kiszolgálásával?
OT: Nekünk is van kifejezetten kis- és középvállalkozásokra szakosodott értékesítési csapatunk. Amikor egy ilyen cég marketingre költ, akkor egy dolog számít neki: a mérhető eredmény. Amennyiben megfelelő megoldásokat alkalmazunk az értékesítési céljaik támogatására, fenntartható kapcsolatot lehet kialakítani e vállalati körrel is. A teljes értékesítési volumenünk 40-45 százaléka kis- és középvállalkozásoktól származik, egyáltalán nem elhanyagolható ügyfelek tehát.
Melyek a török piacot jelenleg meghatározó főbb trendek?
OT: A piacon három meghatározó trendet látunk: a videó, a mobil, illetve az automatizált hirdetési platformok és a valós idejű licit (RTB) előretörését. Az automatizált rendszerek azért is jók, mert összekötik a megfelelő keresletet és kínálatot, és kiiktatják a hibalehetőségeket.
Meg az emberi intuíciót is.
OT: Erről nem nyilatkozom. Komolyra véve: annak nem kellene kikerülnie a rendszerből.
Miközben Törökországot az egyik legígéretesebb feltörekvő piacként írják le, az eddig elmondottak számomra inkább egy érett piac kérdéseit és kihívásait mutatják.
OT: Hogy Törökország érett piac lenne?
Legalábbis azon dolgokról mondják, hogy hamarosan jönnek, amelyekről Nyugat-Európában is hasonló módon beszélnek.
OT: Valójában ezek a dolgok már itt vannak. Ennyiben igaza van, és ennyiben tényleg azt mondhatjuk, hogy Törökország lassan érett piaccá válik. A nagy népesség, a fiatalok számottevő aránya és a nagymértékű növekedés viszont a feltörekvő piac képét erősítik.
Minden piacnak van valamiféle sajátossága. Mi az egyedi a török fejlődésben?
OT: Ha nem kizárólag a reklám- és médiapiacot tekintem, hanem a gazdaság egészét, nem állíthatom, hogy sok ilyet lehetne a helyi szereplőkkel kapcsolatban felsorolni. Amint látunk ugyanis valami izgalmasat, azt lemásoljuk, vagy igyekszünk más módon a részesei lenni.
A médiapiac egy kicsit más: úgy alakult, hogy a prémium tartalmak nagy arányban elérhetőek az interneten. Az online videóra fordított reklámpénzek majdnem 90 százaléka olyan prémium tartalmakhoz vándorol, amelyeknek a nagyobb része eredendően televíziós sorozat.
 |
| Özge Erkut |
Ha már a videónál járunk: nálunk ez a szegmens egyelőre a YouTube-ról szól, bár az önök magyarországi cége, a Videohouse és mások próbálkoznak versenyt támasztani. Hogy van ez a török piacon?
Özge Erkut (ÖE): A YouTube májusban lépett a török piacra, és természetesen egy sor olyan innovatív eszközt kínál a márkáknak, amelyekhez mindenki más is igazodni próbál, illetve amelyeknél jobbat igyekszik kínálni. De ahogyan Orkun is mondta, a videó helyzete Törökországban más, mint a legtöbb piacon. Az online videót nálunk inkább a televízióreklám kiegészítőjének tartják, mintsem internetes eszköznek. Nem kell tehát CTR-rel és hasonlókkal foglalkozni. Az olyan globális cégek, mint a Vodafone, a Procter & Gamble, a Colgate és a médiaügynökségeik, úgy tekintenek az online videóra, mint a tévészpotokra: elérést, ratinget, GRP-t számolnak. Azaz azt nézik, ezek hogyan tudják kiegészíteni a klasszikus tévés elérést, ratinget, GRP-t. Az online videók egy kisebb része nem prémium tartalom: ezek a rövidebb videók, a felhasználók által készített tartalmak. Azokon a site-okon, amelyek ilyesmiket kínálnak, a hirdetők és a médiatervezők magas CTR-ekben, alacsony bounce rate-ekben és hasonlókban gondolkodnak.
Bizonyos szempontból még le vagyunk maradva Európa vagy az Egyesült Államok mögött, a videotartalmak fogyasztása viszont érdekes képet mutat. A TGI múlt őszi adatai szerint 21 millióan televízióznak napi 3 órán át vagy rövidebb ideig, és 11,5 millió olyan ember van, aki minimum 8 órát tölt az interneten, és legalább 2 órán keresztül online videókat néz. Ezek óriási számok, több online videót fogyasztunk, mint bárki más. Tavaly áprilisban 4,5 milliárd videót néztek meg Törökországban, amelyből 3,5 milliárd megtekintést a YouTube mondhatott magáénak. A prémium tartalmak 50 milliós száma ehhez képest elhanyagolható, ha viszont az árképzést és a tervezés módját vesszük szemügyre, akkor azt látjuk, hogy a prémium tartalmak a legkeresettebbek. Ezért aztán az értékesítés során mi nem CPM-ben gondolkodunk, hanem cost per view-ban, sőt, most vezetjük be a piacra a cost per completed view-t is. A tévével versenyzünk.
Ez azt jelenti, hogy a médiaügynökségek tényleg integráltan terveznek televíziós és online videotartalmakra?
ÖE: Igen. A török televíziós reklámpiacon jelenleg behatárolt a rendelkezésre álló reklámidő mennyisége, ami azt jelenti, hogy nem minden ügyfél tud megfelelő láthatóságra szert tenni a tévében. Így aztán a prémium videotartalmakra szánt pénz egy részét átcsoportosítják a televízióból az internetre, és így több embert érnek el.
Versenyeznek a YouTube-bal?
ÖE: Nem. A YouTube-on Törökországban nincsenek prémium tartalmak, mert nem tudtak megállapodni a tévétársaságokkal. Régi szappanoperák összefoglalói vagy beharangozók elérhetőek rajta, de az új, igazán népszerű tartalmak a televíziótársaságok oldalain nézhetők meg. Ily módon a YouTube kiegészítő felület a Vidyoda mellett.
Hogyan lehet hatékony egy márkatulajdonos az online videós közegben?
ÖE: Az egyik legfontosabb kérdés, amit meg kell oldani ahhoz, hogy a megjelenés hatékony legyen, a célzási technológia. Épp eleget tanulmányoztuk a tévét, annak közelébe és ellenében pozicionáltuk magunkat, így látjuk a határait is. Világszerte az a legnagyobb probléma, bármely cég végzi is a közönségmérést, hogy a magas költségek miatt limitált számú mérőkészüléket szerelnek fel, ennek következtében aztán a célzás sem túl pontos. Ez ahhoz vezet, hogy az ügyfelek „túlköltik magukat”.
A tévével kapcsolatban még mindig él a „jó öreg” 18–49 évesek alkotta, kereskedelmileg fontos célcsoport képe. Hogyan működik a célzás az online videós közegben?
ÖE: Jelenleg kétféle célzási lehetőséggel dolgozunk. Az alapbeállítás szerint amikor egy felhasználónak a rendszer hirdetést szolgál ki, akkor azt a neme, a kora, a végzettsége és a foglalkozása alapján teszi. Ezen túlmenően viszont vannak egyéb adatgyűjtési módok, amelyekkel további információk szerezhetők a felhasználókról. Feltehetjük például a látogatónak a kérdést, hogy tervez-e idén autóvásárlást, és akkor mutatunk meg neki egy bizonyos filmet, ha a válasz igen. Vagy egy mobilszolgáltató kampányában más filmet játszunk le azoknak, akik már az ügyfelei a hirdetőnek, és azoknak, akiket még csak most szeretne megszerezni.
Hogyan tekintenek a médiatervezők az online videóra: márkaépítési eszközként vagy direct-response kampányokban is el tudják képzelni?
OT: Az ügyfelek zöme márkázási eszköznek tekinti, már csak azért is, mert ez egy új típusú hirdetési eszköz, ez azonban változhat, ahogyan érik a piac. A felhasználók által generált, tehát nem prémium kategóriás tartalmakat inkább performance-alapon értékesítik.
Milyen növekedési kilátásai vannak az online videós hirdetések piacának Törökországban?
ÖE: 2011-ben 22 millió, 2012-ben viszont már 45 millió török líra fordult meg ezen a piacon. Idén 100 millió körüli, jövőre pedig 150 milliós bevételt vár a szegmens. Tavaly a török médiapiac egésze 8 százalékkal, a digitális szegmens 30 százalékkal, míg az online videó 101 százalékkal nőtt.
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én