2013. 7-8. szám | Komment

10 kérdés Szvetelszky Zsuzsához

Az utóbbi hetek hazai és külföldi történéseit Szvetelszky Zsuzsa pletykakutató kommentálja.

1. Néhány hónappal ezelőtt a Médiapiac rádióműsorban úgy definiáltad a pletykát, hogy az egy ismerhető szereplőről szóló nem publikus információ, amelynek a legfőbb jellegzetessége az elterjedése. A pletykát határozottan meg kell különböztetni az intrikától, a manipulációtól, a rágalomtól, a spamtől. Néhány hete egy ismerhető személyről, Csányi Sándorról terjedt el széles körben, hogy azért adott el hatalmas mennyiségben OTP-részvényeket, mert újabb devizahiteles-mentés készül, ami a bankoknak nagyon fog fájni. Ez most pletyka vagy rémhír? Vagy hír, csak még nincs megerősítve?

Szvetelszky Zsuzsa
Szvetelszky Zsuzsa

Egyik sem. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója OTP-részvényeket adott el – ez publikus információ. A kormány szeretne devizahiteleseket menteni – ez úgyszintén publikus információ.

Jelen pillanatban találgatás zajlik a két fenti információ közötti összefüggésre vonatkozólag – egyébként ugyancsak publikusan. A téma nemcsak az információk nyilvános jellege miatt nem pletyka, hanem azért sem, mert közügyekkel kapcsolatos gondolkodást érint. Vagyis nem pletyka, nem rémhír, de nem is hír: leginkább elemzési kísérletnek tekinthetjük.

2. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Csányi Sándor az ország első számú uzsorása, aki a devizahitelesektől szerzett milliárdjaival páváskodik. Az OTP elnök-vezérigazgatója perrel és feljelentéssel válaszolt. Szerinted kell féltenünk Lázár Jánost az eljárástól?

Nem tudom. Nem ismerem az összes körülményt s hogy a per pontosan, a jogi részleteket tekintve mire vonatkozik. Egy külső szemlélő számára gyakran triviálisnak látszó dologról is másképp dönt az igazságszolgáltatás, mint ahogy azt a kívülálló várja.

3. A Political Capital nemrég végzett felméréséből kiderül, hogy a magyarok rendkívül fogékonyak az összeesküvés-elméletekre. A vizsgálat szerint honfitársaink 42 százaléka „tudja”, hogy nem a kormány irányítja az országot, hanem valakik a háttérből mozgatják a szálakat. A magyaroknak csak a 36 százaléka veti el ezt a nézetet. Vajon miért keresik az emberek a problémák okát folyton titkos ármánykodókban, összeesküvőkben?

Egyszerűbb, mint tájékozódni, és némelyeknek izgalmasabb is, mint gondolkodni. Az elképzelt összeesküvők mindig kéznél lévő bűnbakok, akiket könnyű szapulni, hiszen alig tudunk róluk valamit. Ha kiderülne, hogy a valóság – ezen a téren – unalmasabb, mint lustaságból hinni szeretnénk, újabb illúzióval lennénk szegényebbek. Márpedig illúziót vissza nem adunk: ha egyszer egy hiedelembe sikerült beleringatnunk magunkat, amíg lehet, görcsösen markoljuk, még ha légből kapott is.

4. Azért el kell ismernünk, hogy néhány rögeszmét visszaigazolt az élet. Az Egyesült Államok tényleg Nagy Testvér módjára figyeli a világot. Barack Obama elnök kijelentette, hogy átláthatóbbá teszik az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési programjait, független szakértőkkel fogják felülvizsgálni az adatgyűjtési technológiákat. Szerinted megőrizhetjük-e a privát életünk zavartalanságát, vagy bele kell nyugodnunk, hogy valakik mindent tudnak rólunk, vagy legalábbis sokkal többet, mint szeretnénk?

Egyfelől, privát életünk során sokkal több adat keletkezik, mint korábban. Közlekedünk, dolgozunk, tanulunk, fogyasztunk – a mindennapok során tízezrével keletkező adatok feldolgozására és elemzésére sehol a világon nincs akkora kapacitás, ami miatt aggódni kellene. Másfelől, a fair to share elvét valló Y és Z generációnak kevésbé fáj emiatt a feje. Ami szüleiknek magamutogatás vagy exhibicionizmus, az nekik transzparencia, átláthatóság: miért ne tudhatnánk valakiről a web segítségével, hogy nem sikerült a vizsgája? Az információ közzétételével azt akarja elérni, hogy értsük a rosszkedvét, még mielőtt esetleg délután vidám mulatozásra invitálnánk. Amúgy egyre jobban védhetjük magunkat a megfelelő beállításokkal, persze ehhez követni kell a technológia fejlődését. Továbbá, ha egymásra – családunkra, barátainkra, ismerőseinkre – figyelünk, akkor mi, a zemberek időben reagálunk az élethelyzetekre, megelőzve ezzel valakik figyelmének felkeltését. Végezetül, lehetőleg nem kell olyasmit csinálni, ami nem vállalható a számunkra.

5. Magyar idő szerint augusztus 17-én, szombaton éjszaka 0 óra 52 perc körül leállt a Google összes szolgáltatása. Bár az üzemzavar csak öt percig tartott, ez alatt 40 százalékkal esett vissza a nemzetközi webforgalom. Vajon milyen hatással lenne az információs társadalomra, ha a legnagyobb megfigyelő, a Google komolyabb üzemzavarokat produkálna?

Ez az üzemzavar mértékétől függ. Először a lényegtelen információk keresése esne vissza: leemelnénk a polcról újra a szakácskönyvet, és nem foglalkoztatna annyira, hogyan kezelik a bulvárcelebek a bikiniszezon kihívásait. Ezt követően kialakulnának a fontos információk keresésének önálló lehetőségei. S a legjobb közülük idővel pont ugyanolyan meghatározó szerepet töltene be, mint ma a Google… Ne feledjük, az információs társadalom önszerveződő is, valamint komplex: sokkal összetettebb reakciókra képes szükség esetén, mint azt a hétköznapok alapján feltételeznénk. Meggyőződésem, hogy a WiFi – amiről a minap meglepő módon azt állította valaki, hogy az új Szentlélek – komoly üzemzavara sokkal nagyobb hatással lenne a társadalomra.

6. Szerencsére van, ami remekül működik, mint például a magyar gazdaság. A KSH legfrissebb adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékkal emelkedett az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, míg az első negyedévhez mérten 0,1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Kilábalunk végre a recesszióból?

„Ami van, az volt is. És ami lesz, az nem más, mint egy visszatérő, elfelejtett esztendő” – mondja Ká, az óriáskígyó A dzsungel könyvében: a történelem többek között a válságok története is, az emberé és az emberiségé is. Hogy a recesszióból kilábalunk-e, s ha igen, mennyi idő alatt, azt gyorsan változó, bonyolult világunk történései is befolyásolják. Biztos, hogy soha többé nem fognak annyian könnyelmű költekezésbe bocsátkozni, mint az előző évtizedekben. Az is, hogy az elmúlt négy-öt évben megszerzett fogyasztói tudatosság rutinjai beépülnek a döntéseinkbe, a választásainkba, a pénzügyi kultúránkba. Ha a recesszió csökken is, a hatását már nehezen feledjük.

7. Az OECD legújabb kutatása szerint a magyarok tízes skálán 4,7 pontra értékelik az életminőségüket. Ez az érték a legalacsonyabb az OECD-országok között, még a görögök is jobban érzik magukat, mint mi. Egyszerűen ilyenek vagyunk, nekünk semmi nem elég jó?

Ahogy a dal mondja: télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van, soha sincs jó idő, mindig esik az eső. Életminőségünket meghatározza az is, hogyan beszélünk róla, hogyan értékeljük, mihez viszonyítjuk: nemzetkarakterünk fontos és statikus eleme a panaszkultúra. Az ellenkezőjét éltem meg Észak-Rajna–Vesztfáliában, ahol a német ember az esőnek a mezőgazdaság miatt örült, a napsütésnek a délutáni séta miatt – mindig talált okot az optimizmusra. Az elégedetlenség a kommunikációnak nem a tartalma, hanem a módja: a mediterrán ember lelkendezik, az amerikai a keep smiling elve alapján viszonyul, mi pedig panaszkodunk.

A magam részéről társadalomkutatóként ezzel a helyzettel csöppet sem vagyok elégedetlen. Megpróbálok úgy tekinteni rá, mint a biológus az ökoszisztémára, ahol a zuzmónak és az orchideának is megvan a maga helye.

8. Pedig vannak nagy sikereink, amelyeket ámulattal nézett mostanában a világ. A vizes világbajnokságon aranyérmet nyert a férfipólócsapat, de az úszóink is remekeltek. Kárpótolhat a sport az egyéb kudarcokért?

Kárpótlás helyett szimbólumnak nevezném a sportsikert. Egyértelmű és mérhető, a legtöbb néző számára érthető, szemben mondjuk egy tudományos vagy gazdasági siker hátterével. A hazai csapat sikere mindenkié, s pozitív visszajelzést ad arról, hogy lám, erre is képesek vagyunk. Még ha a tévé előtt ülve éli meg az ember a felemelő érzést, akkor is tudja, hogy most „százezrek szíve dobban” egyszerre, ugyanazért.

9. Egy másik vizes sztorinkat is felkapta a világsajtó: Ózdon a legnagyobb kánikulában korlátozták a közkutak forgalmát. Egyesek ezt egyenesen bűncselekménynek nevezték, mások szerint senkinek nem jár ingyen semmilyen szolgáltatás. Te mit gondolsz?

A rendkívüli helyzetek, így a rendkívüli időjárás – a kánikula is – megváltoztatja a mindennapokban érvényes szabályok rendszerét. Negyven fok fölött a vízkérdésben sem ugyanazon elvek alapján mérlegelünk, mint március végén vagy könnyű záporokkal, hűs szellőkkel csillapított huszonnyolc fokban.

10. Mi volt azt a történés, ami az utóbbi időben jókedvre hangolt?

Megtudtam, hogy lelkes, tizennyolc-húsz éves fiatalok készítenek egy új weboldalt, a közösségi oktatás jegyében: videomegosztással kerülnek majd fel az előadások. Hamarosan interaktív módon tanul majd tehát egymástól a jövő generációja: ebben az a szép, hogy igényük van rá, és nem követelőznek, hanem megcsinálják.

Szerző: P. M.

Borsodi YouTube sztárról készül mozifilm

10 órája

Egy kelet-magyarországi szociodráma, és egy Keresztes Tamás és Szamosi Zsófia főszereplésével készülő sci-fi animáció gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet.

Mentes gasztrofesztivál lesz Budapesten

13 órája

A tavalyi siker után visszatér a MentesFeszt, ahol a vega burgertől a mentes gofrin át egészen a tücsöklisztig minden különlegességet kipróbálhatnak az érdeklődők.

Még bárki lehet az év fiatal vezetője

17 órája

Meghosszabbított határidővel keresik az Év Fiatal Vezetőjét azok között, akik már 40 éves koruk előtt kimagasló eredményeket értek el vezetőként.

Tájékoztató napot tart a Nemzeti Filmintézet

1 napja

Öt filmes hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet, a részletekről február 6-án tájékoztató napot tart az intézmény - hangzott el hétfőn az M1 aktuális csatornán.