2013. 9-10. szám | Lapkiadás

A nyomtatott sajtó esete a lóval és a teknősbékával

Ómolnár Miklós a Story magazinról és a lángosról

A nyomtatott lapok a növekvő költségek és az új technológiák ellenére sem tűnnek el, de előbb-utóbb hobbi- és luxustermékké válnak. Pár év, és fizetős lehet a netes tartalom. A Story és a Best főszerkesztőjét kérdeztük.

Ómolnár Miklós
Ómolnár Miklós

Ön olyan, mint egy porondmester: hétről hétre a cirkuszi színpadra rendeli az épp aktuálisan érdekes szereplőket.

Shakespeare szerint színház az egész világ. Én ezt úgy módosítanám: cirkusz az egész világ. A show businesstől a politikáig minden a tömeg, a tömegesség logikájára épül. A kérdés az, hogyan lehet milliókat, a mélyen tisztelt publikumot megszólítani?

Hogyan?

A tömegbefolyásolás ősi eszközeivel: cirkusszal, kenyérrel és persze az érzelmekre hatva. A lényeget illetően semmi nem változott az elmúlt pár ezer évben.

A Story és a Best mit tanult ebből?

Az érzelmi befolyásolás eszköztárát. Erről szól a hollywoodi film, a Fővárosi Nagycirkusz, a Háború és béke, a reklám és a politika.

Ma már nemcsak színészek, celebek, hanem politikusok is mosolyognak a bulvárcímlapokról. A Story és a Best címlapjáról is.

Egy tömeglap legyen kiegyensúlyozott, és koncentráljon a saját műfajára. Csak akkor hozhat le politikusokról szóló gossip műfajú cikket, ha az elég érdekes az olvasó számára.

Egy ide, egy oda?

Persze. Egy annyira kettéosztott politikai mezőben, mint a magyar, Orbán Viktor után Mesterházy Attilának kell következnie.

A fideszes olvasó nem orrol meg a Mesterházyról készült cikk, a balos pedig az orbános miatt?

Attól még, hogy valaki nem Fidesz-szavazó, nagyon is kíváncsi lehet Orbán Viktor vagy bármelyik közismert politikus családjára, és fordítva. Amerikában ezt a kérdést már száz éve a végsőkig feszítették: az elnöknek akár a vastagbélrákjáról is kötelező közleményt kiadnia. Európában a hetvenes években Mitterand francia elnök még el tudta titkolni kettős életét a nyilvánosság elől, ez ma már elképzelhetetlen lenne. Cameron brit miniszterelnök választási győzelméhez jelentősen hozzájárult, hogy a megelőzőleg a munkáspártiakat támogató The Sun tömeglapként ismét a konzervatívok mellé állt. Cameronnak volt egy rendellenességgel született gyermeke, aki meghalt. Amikor a bulvár lefotózta a kórházi ágy mellett matracon fekvő miniszterelnök-jelöltet, a népszerűségi indexe az egekbe szökött.

Ön egy konferencián beszélt arról, hogy Orbán Viktor és családja három éve a Storyban való szereplésért egy héttel húsvét előtt eljátszotta otthonában az ünnepet.

A cikk született hamarabb, a friss húsvéti eseményeket ábrázoló képeket pedig az utolsó pillanatban kaptuk meg, nem mi készítettük. Vagyis kiforgatták, átértelmezték a szavaimat, ezt is a cirkusz hatásvadász logikái szerint. Amúgy a politikusok jó ideje a helyén kezelik a bulvárt, pedig tíz éve még lenézték ezt a műfajt, és ördögtől valónak tekintették megmutatni magánéletük bármely kicsiny szeletét. A Storynál 1999-ben jöttünk elő az első politikuscímlappal: a követség révén szereztem pár fotót Orbán Viktorék horvátországi nyaralásáról. Tabudöntésnek számított. Ráadásul mivel tartottam attól, hogy netán letiltják, az engedélyük nélkül került be az újságba.

És?

Nem volt következménye, hiszen ezek a cikkek az óta is, mindkét oldalt illetően, pozitív, hogy ne mondjam, családias anyagok.

Önöknek sem volt rossz?

Nagy példányszámot hozott.

Mi a helyzet ma?

Ma már a legtöbb politikust nem kell győzködni. Pláne, hogy rettenetesen összezsugorodtak a hagyományos média lehetőségei.

Török Gábor azt írta, „megdöbbentő volt a felismerés, hogy a magyar sajtó egyetlen területe él és virágzik igazán, a bulvár”. Egyetért vele?

Igen. A magyar sajtó szeriőz szegmenseit az ág is húzza: általános printpiaci hanyatló tendenciák, ideológiai béklyók, politikai megosztottság, finanszírozási csapdák. A tömegmédiát viszont elsősorban a profit motiválja. Ez világosabb képlet.

Akad azért itt is politikai nyomás. Az ön lapjainak tulajdonosa a finn Sanoma. A minap Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója balos összeesküvéssel vádolta meg „a kommunista Szabó György” által vezetett céget.

Ez nem az én hatásköröm, nem tudok róla nyilatkozni.

Akkor térjünk vissza a printre: sokan rég eltemették.

A papírlapú média valóban folyamatosan szorul vissza, leginkább a költségek, a gyorsan terjedő friss technológiák és az új generáció médiafogyasztási szokásai miatt. Az Amazon tulajdonosa találóan fogalmazott, amikor megvásárolta a The Washington Postot. A printtel szerinte az történik majd, mint a lóval. Végigkísérte az emberiség történetét, egykori fontossága ma már a múlté, de nem tűnt el, hanem hobbi- és luxustermékké változott. A papíralapú sajtóra is ez várhat néhány évtized múltán. Az átmenet már megkezdődött, de az e-book lapozásakor még hallhatjuk a papír virtuális surrogását. Ám az üzenet és a média lényege nem az üzenethordozó anyag. Miközben imádom a nyomdafesték illatát, nem siratom a könyvet. Egy kreatív iPad-applikáció legalább annyira izgalmas lehet, mint egy régi kódex.

Ön a nyomtatottban úr. Mire számít a saját lapjainál?

Igyekszünk lassítani a print hanyatlását.

Hogyan?

Gazdagabb, az internetes tartalmakhoz képest érdekesebb, látványosabb anyagokkal, amelyek jobban kitaláltak, amelyeknél a kép-szöveg összefüggések teljesebbek, mint a tradicionális, még mindig csak késő kőkorszaki internetnél. A tömegmédia képes újságjai rég mozit csinálnak, a fotók szinte mozognak, már-már lelépnek róluk a szereplők. A kép-szöveg összefüggés a Life magazintól a Tolnai Világlapja képes hetilapig lassan százéves, egyre gazdagodó evidencia, amihez mérten egy átlagos, akár népszerű internetes oldal még ma is statikus. Utóbbi előnye csak a gyorsasága.

Ott van mozgókép is, önöknél nincs.

De csak külön lehetőségként, nem egy műfaji összefüggésrendszer részeként. Odabiggyesztenek egy videót, amelynek alapvető filmes logikáit még a Lumière fivérek alkották meg több mint száz éve. Még nem terjedtek el szélesebb körben az interneten az olyan komplex műfajok, amelyekkel a képeslap-print ma is életben tartja magát. A világháló persze tele van videóval, ami mellé írnak egy szöveget. A részelemeket azonban még nem gyúrták össze egy új műfajjá. Annyi történt, hogy a múlt – a kép, a film, a videó és a szövegek – felköltözött a képernyőre. Pedig a mai táblagépek az elmúlt három-négy év fejlesztéseivel és applikációival már lehetővé teszik egy új internetes médium megszületését. Amikor – a Story példájánál maradva – a képernyőn érintésre beszélni kezd a sztár, az állókép átalakul videóvá, mi belépünk a magunk kreálta figura képében a konyhájába, mellé állunk, ahogy kavargatja a levest, sőt, a hűtőjét is kinyitjuk. Ehhez hasonló komplex multimédiás tartalommal a Sanoma Budapest díjat nyert egy New York-i iPad-versenyen a The New York Times és a Spiegel társaságában.

Ezek a fejlesztések nem épp gyorsítják nyomtatott lapjaik kimúlását?

Ez az előremenekülés egyik útja lehet, hiszen így az új médiumban benne marad az újság is, csak megmozdul és kiteljesedik. A magyar printpiac ráadásul kettős szorításban vergődik. Egyrészt szenved attól, hogy a mai tizen-huszon évesek kultúrájából szinte teljesen hiányzik az újságvásárlás, másrészt a válság, a vásárlóerő szűkülése nálunk még jobban megtépázta a lapokat.

Az okok között szokás emlegetni a nyomtatott sajtó elkényelmesedését is.

Jogosan. A tradicionális nyomtatott média és a komoly lapok a véleményhangoztatásba menekültek, belterjes, okoskodó, editorial jellegű megközelítések unalmas tárházává váltak. Persze mi is hetente tesszük fel a kérdést, hogy egy ilyen felgyorsult világban hetilapként, azaz teknősbékaként miképp tudunk versenyt nyerni.

És hogyan?

Olyan cikkek kellenek, amelyek kapóssá teszik az újságot. Ravaszabb, teljesebb megközelítésre van szükség, mint a kapkodó, felszínes neten, ahol a látogatottság döntő részét amúgy mifelénk is a celebipar lenézett, nemegyszer blöffölő híreivel érik el még a komoly orgánumok is. Tetszik, nem tetszik, tudomásul vették, hogy a „Rékasi válik” négyszer-ötször nagyobb látogatottságot generál, mint egy normál közéleti hír. A Story magazint a lényegét tekintve a lángostól semmi sem különbözteti meg. Amúgy is butaság a bulvár-lángost a hagyományos média mércéivel megítélni. Míg egy tradicionális lap informálni akar, véleményeket közöl, ütköztet, itt színtiszta szórakoztatásról van szó.

A példányszám ezzel együtt folyamatosan és masszívan csökken. A Storyé az egykori 300 ezerről 180 ezerre, a Besté 120 ezerről 80 ezerre.

Szívós küzdelem zajlik minden negyedévért, minden olvasóért. Átmeneti időszakban vagyunk, az internet mint üzleti modell még mindig csak félig-meddig van kitalálva. Közben vége felé közelít az a korszak, amikor ezt a hagyományos média bevételeiből kényelmesen finanszírozni lehetett. A fizetős applikációk és letöltések lassan vezetnek át az új világba. Izgalmas játszma.

Szerző: Lampé Ágnes

A Magyar Zenei Tanács a talpon maradáshoz kér segítséget

1 napja

Az ősztől újrainduló programok lebonyolításához szükséges pályázatok mielőbbi kiírását és elbírálását kéri a Magyar Zenei Tanács annak érdekében, hogy a zenei élet valamennyi területe talpon maradhasson - írja az MTI.

Duplázott a Wonderduck Agency

2 napja

Az eredetileg felajánlotthoz képest több mint kétszer akkora értékű védőeszköz gyűlt össze a Wonderduck-POP cégcsoport kezdeményezésére. A cél a kisebb kereskedőhelyek dolgozóinak és vásárlóinak megvédése.

Két hónap után véget ér a Maradj Otthon! fesztivál

2 napja

Több mint két hónappal az indulása után véget ér a Maradj Otthon! Fesztivál. A nonprofit kezdeményezés több száz interneten keresztül nézhető eseményt kínált a járvány miatt otthon maradóknak - írja az MTI.

Újrakezdődnek az Avatar-sorozat munkálatai Új-Zélandon

2 napja

Újrakezdődnek az Avatar című film több részes folytatásának munkálatai Új-Zélandon. Jon Landau producer az Instagramon közölte posztjában, hogy a forgatócsapat a következő héten visszatér az országba - írja az MTI.

Vissza a munkába, de hogyan?

2 napja

Munkavállalók milliói térhetnek vissza a munkába, a korábban megszokott kerékvágásba. A biztonságos munkakezdés most rendkívüli kulcskérdés minden munkáltató számára.