2013. 9-10. szám | Lapkiadás

Trendfordulók

Ismét kiemelkedő nyereség lesz a PLT-nél

A német tulajdonos maga is átalakult, új célokat jelölt ki, és a PLT további fejlesztésében érdekelt. A lapkiadás marad a core business, de folyamatosan bővítik a tevékenységüket, fejlesztenek és felvásárolnak. A digitális modellt még mindenütt keresik. Példányszámban trendforduló, olvasói aktivitásban és eseményszervezésben gyors növekedés. A jövő slágere lehet a megyekártya. Szabó Miklós ügyvezető igazgató, az ügyvezetés elnöke a húszéves Pannon Lapok Társaságáról.

Húszéves a Pannon Lapok Társasága. Mivel ünnepeltétek a jeles évfordulót?

Formabontó megoldást választottunk, nyár elején a Fővárosi Nagycirkusz előadására hívtuk meg a kollégáinkat, a barátainkat és a partnereinket. Készítettünk egy évfordulós kiadványt is, amely a lapjainkba behúzott mellékletként került az olvasókhoz, és megjelentünk a fontosabb szakmai kiadványokban.

2010 óta nagyot fordult a világ a PLT-vel. Tulajdonosa, az akkor még WAZ nevet viselő médiacsoport három éve még el akarta adni a kiadót, a HVG-vel együtt.

A tulajdonos két évvel ezelőtt, 2011 novemberében bejelentette, hogy az előző évben elkezdett értékesítési folyamat okafogyottá vált, és lekerült a napirendről. A HVG a kiadói csoporton belül másik divízióhoz tartozik, arról nem tudok nyilatkozni.

Tehát építitek tovább a kiadót. A magyar leányvállalatnak az időközben átszervezett, ma Funke néven működő kiadó által előírt nyomon kell-e haladnia, vagy itthon készül a stratégia?

A stratégiára mi teszünk javaslatot, és ha a tulajdonos elfogadja, akkor szabad kezet kapunk a megvalósításban. Operatív üzleti ügyekben természetesen folyamatosan tájékoztatjuk a tulajdonost.

A Funke idén Németországban lapokat vásárolt a Springertől. Továbbra is a nyomtatott sajtó a core business?

Igen, a Funke a regionális lapok kiadását továbbra is core businessnek tekinti. Úgy gondolja, hogy ehhez ért, és hogy ennek a műfajnak továbbra is komoly jövője van.

A magyar piac általában követi a német fejleményeit.

Természetesen sok a hasonlóság. A helyi lapok kint is nagyon erősek üzletileg. Ma az a központi kérdés, hogy a regionális lap üzleti modelljének mikor találják meg a digitális megfelelőjét. Ha nem is virágzik úgy, mint a válság előtt, de jól megvan ez az üzletág. A német piacon is nagyon kemény az olvasókért és a hirdetőkért folytatott verseny, a regionális szereplők azonban átlag fölött teljesítenek.

Ahhoz képest, amit tavaly terveztél, kellett módosítanod a stratégiai irányokat?

Igen, mert 2012 a PLT számára a reorganizáció éve volt, 2013 pedig a konszolidáció és a hosszú távú építkezés éve lett. Ezt gondoltuk annak az évnek, amikor hosszú idő után először az eladott példányszám szempontjából növekedni tudunk. Úgy tűnik, ez az év végére sikerülni is fog. A hirdetés trendfordulója viszont még várat magára. Egyéb területeken óvatosan haladunk előre, apróbb akvizíciókat vállaltunk eddig, és további kisebb cégek megvásárlását tervezzük. A hirdetésértékesítésbe is befektetünk, hogy 2014-ben e téren is trendforduló következzen be.

A mai piaci viszonyok között aligha fogunk beszélgetni a következő húsz évről, de egy középtávú prognózis azért belefér. Mi lesz a legközelebbi nagy ugrás – vagy legalább előrelépés – az iparágban?

Egyértelműen a digitális újság. Németországban is az egész iparág keresi a megoldást arra, hogyan lehet fizetésre bírni az olvasót. Digitális termékekért pénzt kérni és kapni – ez az a pillér, amelynek a felépítése érdekében a közeljövőben intenzíven dolgozni fogunk.

Az online portfólió továbbépítése is kiemelt feladat lesz a következő években. Minden lehetőséget megragadunk a bővülésre. 2012-ben más helyzetben voltunk, egy reorganizációs folyamatban éltünk, akkor nem volt módunk jelentősebb akvizícióra. Ha most felmerülne egy hasonló lehetőség, akkor másképp állnánk hozzá. Minden olyan médiatermék érdekel minket, amely a megyehatáros klaszterbe esik.

Miközben a médiafogyasztás egyre inkább a mobil eszközökre tevődik át.

A mobil egy idő óta slágertéma, mindannyian tapasztaljuk az előretörését. Digitális lapjaink az egyik nagy operációs rendszeren már olvashatóak, a másikra most készülünk. A mobil elsősorban a fiatal olvasók számára fontos, de már az átlagember is rosszul érzi magát, ha nincs nála a telefonja.

Az új technológiák mellett azonban a hagyományos utakat sem hanyagoljuk el, az ingyeneslap-portfóliónkat is tovább építjük.

Ez összefüggésben van-e a gazdaság stagnálásával? Azaz hogy a fogyasztók egy részét fizetős termékekkel nem lehet elérni?

Nem feltétlenül. Az ingyenes lapok a válság előtt is fontosak voltak számunkra, és azok is maradnak. A PLT-nek volt Szuperinfója, és voltak Maraton-lapjai. Ezeket a kiadványokat most ésszerű módon összevontuk, kisebb versenytársakat meg is vettünk. Ezek szükségszerű lépések, a piaci részesedésünket próbájuk maximalizálni.

Egyesek szerint a korábbi, mindent felülíró alkudozások után új trend érzékelhető a piacon: már a hirdető ügyfelek között is egyre többen mondják, több minőségi tartalom kell, mert kontextus nélkül a hirdetés sem működik.

Kétségtelenül így van. A mi átszervezési, modernizációs folyamatunkban is a szerkesztőségi munka a következő nagy téma. Takarékossági kérdés nem merül fel, pénzt nem veszünk ki a tartalomgyártásból, inkább még többet költünk rá. Az újságírói munka viszont változik. A minőség súlyponti kérdés, hiszen ezt fizetik meg az olvasók nap mint nap. A lokalitás és a hiperlokalitás felé teszünk újabb lépéseket. A tartalmi korszerűsítés mellett a lapok dizájnjához is hozzá kell nyúlnunk, hogy megfeleljünk a mai elvárásoknak.

Egy időben az olvasók által generált tartalom volt a sláger.

Ma sem ment ki a divatból, mi is maximálisan támaszkodunk a külsős, civil tudósítók munkájára. Az emberek tenni akarnak a saját környezetükért, ami abban is megnyilvánul, hogy a településükön történő eseményeket az újságban is szeretnék viszontlátni. Ennek csak terjedelmi korlátai vannak, a 16 oldalas lapok később lehetnek 20 oldalasak, de 48 oldalasak biztosan nem. A fejlesztés útja most annak a megoldása, hogy a digitális lapok miként bővülhetnek e tartalmakkal.

A szorosan vett médiatartalmakon túli tevékenységek ma mennyire hangsúlyosak?

Épp most rendezzük a Csokoládé Napokat Veszprémben, amelyre tavaly csaknem nyolcezren váltottak jegyet. Az ilyen extra szolgáltatásokat el is várják a megyei újságtól mind az olvasók, mind más partnereink. A megyei lap kínáljon együttműködéseket a rendezvényszervezőknek, legyen a motorja minden olyan eseménynek, amelynek megvalósítása nagy elérést igényel, és erős partner hiányában Budapestig kellene utazni érte.

A másik nagy dobásunk a megyekártya. Itt annyiban módosult az eredeti elképzelésünk, hogy most nem a hirdetésértékesítésből származó előnyökre fókuszálunk, hanem az emberek számára kézzel fogható megtakarítást igyekszünk elérni. A megyekártyát önálló termékké akarjuk tenni. Amíg nem tudjuk eladni, addig azt kell gondolnunk, hogy nem elég jók a kínált kedvezmények. A kártya révén példányszámelőnyhöz jutottunk, de még dolgozni kell rajta.

Ami viszont megdöbbentően sikeres, az a könyvkiadás. A Csokoládé Napokra jelentettük meg a Csokoládés finomságok könyvét, amelyet a korábbi receptkönyveinkhez hasonlóan remélhetőleg tízezer példányban fogunk eladni. Most is ezerszámra kaptuk a recepteket az olvasóktól.

A következő fejlesztési lépés az adatbázis-építés. Ha most küld nekünk valaki egy receptet, még nem tudjuk, előfizető-e, pedig a vásárlói profiljához fontos adalék lenne, hogy érdeklődik a konyhaművészet iránt. A cégen belül sok helyen elszórva találhatóak az információk, de tisztában vagyunk azzal, a jövőben az fog tudni eladni, aki a legjobban ismeri a saját ügyfelet.

Figyeljük más kiadók megoldásait is, ami másnál sikeres, azt mi is végiggondoljuk. Mi a kártyára szavaztunk, nem egyéb módszerekre, de ami mások kiadói tevékenységében sikeresnek bizonyul, azt mi is ki fogjuk próbálni.

Tavasszal a Médiapiac konferencián azt mondtuk, köszönjük, jól vagyunk. Bár Magyarországon panaszkodni szokás, nekünk továbbra sincs okunk panaszra. Tavaly szép nyereséget értünk el, az idén ezt is felülmúljuk. A nyereség nagy részét pedig további fejlesztésekre fordítjuk.

Szerző: Pesti Márk

A Magyar Zenei Tanács a talpon maradáshoz kér segítséget

1 napja

Az ősztől újrainduló programok lebonyolításához szükséges pályázatok mielőbbi kiírását és elbírálását kéri a Magyar Zenei Tanács annak érdekében, hogy a zenei élet valamennyi területe talpon maradhasson - írja az MTI.

Duplázott a Wonderduck Agency

2 napja

Az eredetileg felajánlotthoz képest több mint kétszer akkora értékű védőeszköz gyűlt össze a Wonderduck-POP cégcsoport kezdeményezésére. A cél a kisebb kereskedőhelyek dolgozóinak és vásárlóinak megvédése.

Két hónap után véget ér a Maradj Otthon! fesztivál

2 napja

Több mint két hónappal az indulása után véget ér a Maradj Otthon! Fesztivál. A nonprofit kezdeményezés több száz interneten keresztül nézhető eseményt kínált a járvány miatt otthon maradóknak - írja az MTI.

Újrakezdődnek az Avatar-sorozat munkálatai Új-Zélandon

2 napja

Újrakezdődnek az Avatar című film több részes folytatásának munkálatai Új-Zélandon. Jon Landau producer az Instagramon közölte posztjában, hogy a forgatócsapat a következő héten visszatér az országba - írja az MTI.

Vissza a munkába, de hogyan?

2 napja

Munkavállalók milliói térhetnek vissza a munkába, a korábban megszokott kerékvágásba. A biztonságos munkakezdés most rendkívüli kulcskérdés minden munkáltató számára.