2018. július 11.

Derűlátó a hazai vállalkozások többsége: meghatározónak érzik szerepüket a piacon

Új megközelítéssel készült nagy mintás, a hazai kis-és középvállalkozói szektorra országosan reprezentatív kutatás a Magyarországon működő, 51 millió és 1,5 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek terveiről.

A heterogén kkv szektort nehéz egy jellemző alapján értékelni, például árbevételük alapján nem lehet innovációs mutatóikat megbecsülni. A sokszor pesszimistának bélyegzett kkv-król elterjedt nézet, hogy nem hiszik magukról, hogy képesek változni. Az UniCredit üzleti potenciál fókuszú kutatása tisztább jövőképet rajzol a kis- és középvállalatokról: betekintést enged abba, hogy mik a terveik, milyen a jövőképük, hogyan látják helyzetüket, innovációs lehetőségeiket, eszközállomány-bővülésüket, digitalizációs fejlesztéseiket a válság után néhány évvel, nehéz piaci környezetben – az elvándorlás okozta munkaerőhiány közepette.

A kis-és középvállalatok üzleti potenciáljának felmérésére országos reprezentatív kutatást készített az UniCredit Bank az Inspira Research segítségével az 51-1500 millió forint éves árbevétellel rendelkező cégek körében. A kutatás során a mintegy 600 cégvezetőt vállalkozása jelenlegi helyzete mellett elsősorban jövőbeni várakozásairól és innovációval kapcsolatos elképzeléseiről kérdezték.

A kutatás a kkv szektor hagyományos elemzésében új fejezetet nyit: nem az éves árbevétel alapján rangsorolja a cégeket, hanem előremutató szempontrendszer szerint, innovációs fókusszal vizsgálja a vállalatokat. Az optimistább és magas üzleti potenciállal bíró kkv-kat mélyebb elemzésnek is alávetették.

Kelet-Magyarországon hisznek leginkább a sikeres és korszerű jövőben
A megkérdezett kkv-k többsége arra számít, hogy egyre több ügyfelet szolgálnak majd ki, árbevételük és nyereségük pedig egyaránt nőni fog. A régiók szerinti összehasonlításban megfigyelhető, hogy bár az eddig elért teljesítménnyel a központi régió vállalkozásai a legelégedettebbek, a jövőt illetően több szempontból is a kelet-magyarországi vállalkozások tűnnek optimistábbaknak, főleg a korszerűsítés, a beruházás és az innováció terén.

A Magyarországon működő, ám külföldi kézben lévő vállalatok vezetőinek optimizmusa minden téren megelőzi a magyar tulajdonú cégeket irányítókét. Az UniCredit Bank ügyfelei egyértelműen bizakodóbbak a jövőt illetően, kétharmaduk kedvező jövőképet jósol vállalkozásának, míg ez az arány országosan 50 százalék körüli.

A válaszadók túlnyomó többsége úgy látja, vállalkozása nagyjából lépést tart a versenytársakkal innováció, fejlesztés területén, ugyanakkor kevesen látják vállalkozásukat progresszívnek, technológiai úttörőnek, és ugyanígy lemaradást is kevesen érzékelnek. Az innovációs és beruházási döntések – derül ki a kutatásból – szinte mindig Magyarországon születnek, a döntéseket magyar menedzsment hozza.

Háromból egy cég számít korszerűsítésre
A gyártósorok, az eszközpark korszerűsítésével, a nagyobb volumenű beruházásokkal kapcsolatban visszafogottabbak a döntéshozók: nagyjából minden harmadik vállalkozás vezetője lát lehetőséget a jövőben a nagyobb mértékű beruházásra, korszerűsítésre, illetve jelentősebb eszközpark-bővítésre. Ugyancsak körülbelül minden harmadik vállalkozásnál érzik úgy, hogy a jövőben nagyobb mértékben forgatnak vissza tőkét a vállalkozás fejlesztése érdekében.

A magas üzleti potenciállal rendelkező cégek minden tekintetben optimisták
A vizsgált kkv-k negyede a magas („arany”) vagy nagyon magas („gyémánt”) piaci potenciállal rendelkező szegmensből kerül ki. Optimizmusukra jellemző, hogy alig akad olyan mutató, amelyben csökkenést prognosztizálnának. Szinte minden téren pozitívan tekintenek a jövőbe: növekvő árbevétellel, növekvő profittal, magasabb ügyfélszámmal és alkalmazotti létszámmal, bővülő termék- vagy szolgáltatáspalettával számolnak a jövőre nézve. Ők azok, akik stabilnak és meghatározónak látják piaci pozíciójukat, innovátorként és technológiai újítóként tekintenek magukra, és úgy érzik, versenytársaik előtt járnak.

Bolyán Róbert, az UniCredit Bank kis- és középvállalkozási üzletágának igazgatója a kutatás kapcsán elmondta: „Azért kutattuk és szeretnék a jövőben is rendszeresen kutatni a számunkra kiemelten fontos kkv-szektort, hogy megismerjük igényeiket, várakozásaikat és a rájuk váró kihívásokat. Jövőbe vetett hitük, innovációhoz való viszonyuk ismerete segít bennünket abban, hogy mindig a számukra legoptimálisabb megoldásokat és finanszírozási ajánlatokat kínálhassuk nekik. A kutatásból kiderült, hogy az UniCredit Bank ügyfelei egyértelműen bizakodóbbak a jövőt illetően, kétharmaduk kedvező jövőképet jósol vállalkozásának, míg ez az arány országosan 50 százalék körüli. Büszkék vagyunk rá, hogy ügyfélkörünk több mint egyharmada (34%) a magas üzleti potenciállal bíró - arany és gyémánt – szegmensből kerül ki, akiknek aránya a teljes mintában 25 százalék, versenytársainknál pedig 24 százalék”.

„A kutatás során bebizonyosodott, hogy a Magyarországon működő kkv-k többsége kihasználja a kedvező makrogazdasági környezet biztosította körülményeket és lehetőségeihez mérten bátran fog fejlesztésekbe. A fejlesztések mozgatórugója egyfelől a növekedési lehetőségek kiaknázása, másfelől a sokszor tapasztalt munkaerőhiány okozta kihívások” – hangsúlyozta Géczi Tamás, az Inspira Research ügyvezető igazgatója.

A módszertan

A kkv-kra jellemző egyedi üzleti potenciált lekérdezéses módszerrel vizsgálták az Inspira kutatói.

Válaszaik alapján a hazai kis- és középvállalkozásokat az Inspira öt, úgynevezett potenciálszegmensbe sorolta a jelenlegi piaci helyzetük megítélése, a jövőképük és az innovációs hozzáállásuk alapján.

Az öt potenciálszegmens

  • Piaci pozíciójuk kedvezőtlen, önmagukra a gazdaság jelentéktelen szereplőiként gondolnak, a „nagyon alacsony potenciálú” cégek. Ebbe a szegmensbe nagyobb arányban tartoznak kelet-magyarországi és ipari vállalkozások, továbbá főként családi vállalkozások. Ezek a vállalkozások szinte kivétel nélkül tisztán magyar tulajdonban lévő, zömében egy telephelyes, kis létszámú (1-19 fős) vállalkozások.
  • Az „alacsony potenciálú” szegmensnek csak anyagi lehetőségeik korlátozottak, optimizmusukra nem lehet panasz: főként 1-19 fős mikro- és kiscégek alkotják, melyeknek kétharmada azonban már nem családi vállalkozás. Valamivel erősebb a nyugati országrész jelenléte ebben a szegmensben. Továbbra is tisztán magyar tulajdonú cégekről beszélhetünk, magyar menedzsmenttel. Az ebbe a szegmensbe tartozó vállalkozások, cégek éves árbevétele leginkább 101-300 millió forint közé tehető.
  • Magukra piaci kihívóként tekintenek a „közepes potenciálú” szegmenshez tartozó vállalkozások, amelyek jellemzően 301-700 millió forint közötti éves forgalmat bonyolítanak. Az országos eloszláshoz képest kiemelkedően magas arányban a szolgáltató szektorból kerülnek ki ezek a vállalkozások. Ebben a szegmensben jelenik meg először a külföldi tulajdon: 6 százalékuk már részben vagy teljesen külföldi tulajdonban van.
  • A magabiztos, jobbára erős második pozícióban lévő cégek alkotta „arany potenciálú” szegmensben – első pillantásra talán némiképp meglepő módon – magas a kis árbevételű, azaz az évi 51-100 millió forint forgalommal rendelkező vállalkozások, kiscégek aránya. Vélhetően azért, mert nagy számban alkotják ezt a szegmenst olyan nemrég indult, részben startup-vállalkozások, amelyek érthetően bizakodnak az emelkedő árbevételben, profitban, a növekvő klientúrában, a bővülő szolgáltatás- és termékportfólió előállításában. Felülreprezentált a nyugat-magyarországi ipari körzet és a nyugati határszél, jellemzően 1-9 fő foglalkoztatotti létszámmal, 60 százalékban nem családi, 40 százalékban családi cégek alkotják ezt a szegmenst. Közel 100 százalékban magyar tulajdonban vannak.
  • A legmagabiztosabb, szegmensében gyakran piacvezető és minden téren növekedéssel számoló „gyémánt potenciálú” csoportban a vállalatok 20 százaléka már külföldi tulajdonban van, külföldi menedzsment irányítja. A családi vállalkozások aránya itt már alacsony, csak minden harmadik vállalkozás számít családi vállalkozásnak – miközben ez az arány a teljes mintában 42 százalék. A magas árbevételű (évi 700 millió forint forgalom feletti) vállalkozások inkább tartoznak ehhez a szegmenshez és az 1001-1500 millió forint éves árbevétellel rendelkező cégek aránya ebben a szegmensben a legmagasabb (7%).

Pesszimistábbak a globális cégek vezérigazgatói

2018. július 12.

A nagy nemzetközi vállalatok vezérigazgatói arra számítanak, hogy idén saját cégük árbevétele 2 százalékkal fog nőni, ami jóval alacsonyabb az elemzők által az egész világgazdaságra előre jelzett 4-4,5 százaléknál.