Kövess minket!

Karrier

Mi jellemzi a munkanélküli fiatalokat ma Magyarországon?

Álláskereső fiatalokról készített kutatást a Coca-Cola Magyarország #énjövőm programja

Hazánkban a koronavírus-járvány előtti időszakban kb. 15%-ra volt tehető a 15-34 év közötti nem dolgozó, de nem is tanuló, ún. NEET fiatalok száma. Miközben a foglalkoztatottság folyamatosan növekedett az elmúlt években, felmerül a kérdés: kik azok a NEET fiatalok ma Magyarországon, és hogyan lehet segíteni nekik, kiváltképp a koronavírus-járvány utáni időszakban? A Coca-Cola Magyarország fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedését segítő #énjövőm programja az elmúlt években több mint 9.000 álláskereső fiatalnak segített, összesen több mint 80 személyes képzéssel az ország legkülönbözőbb pontjain, több mint 20 szakképzett tréner bevonásával. A program megbízásából nemrég a Kantar-Hoffmann végzett kutatást a különböző célcsoportokról.

A NEET fiatalok meghatározását számos tényező nehezíti: az életkor, a képzési szint és a földrajzi elhelyezkedés mellett az olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint az álláskeresés hossza, a motiváció szintje és a szociális háttér. A Kantar Hoffmann egy ún. veszélyeztetettségi háló segítségével kategorizálta be a különböző NEET csoportokat, ahol egy álláskereső korábbi tapasztalatai és motivációs szintje határozza meg, milyen esélyei vannak a munkaerőpiaci elhelyezkedésben. A kutatás során vizsgált öt szegmens, ami teljes egészében lefedi az #énjövőm program különböző célcsoportjait, mind különböző helyen található ezen a skálán, így minden esetben más módszer jelenti a releváns segítséget az egyes csoportok számára.

1. Rövid ideje munkanélküliek

A NEET fiatalok meghatározása során az egyik legfontosabb kérdés, hogy mióta áll fenn a munkanélküliség. A rövid távon munkanélküliek esetében a munkatapasztalat még nem évült el és jellemzően a motiváció is erős: ők azok, akik kevesebb mint egy éve munkakeresők, és a veszélyeztetettségi skála közepén helyezkednek el. Szintén ide tartoznak azok a jelenleg munkanélküli, álláskereső fiatalok, akik a koronavírus-járvány ideje alatt veszítették el az állásukat, de akiknek egy része vélhetően gyorsan újra munkát talál majd a gazdaság újraindításakor. Számukra sokat segíthetnek az #énjövőm álláskeresésre fókuszáló képzései, ahol a résztvevők gyakorlati segítséget kapnak önéletrajzírásban, állásinterjúra való felkészülésben és útmutatást abban, hogy emelkedjenek ki a jelentkezésük során.

2. Évek óta munkakeresők

A hosszabb távon munkakeresőknél viszont éppen az említett motiváció és elévülő munkatapasztalat az, ami hátrányt jelent. A jövőkép hiánya hosszú távon negatívan hat az álláskeresőkre, miközben a munkatapasztalatuk, képesítésük is egyre kevésbé lesz releváns. Az #énjövőm program online önismereti és készségfejlesztési moduljai új lendületet, új irányt adhatnak azoknak, akik már évek óta sikertelenül próbálnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, a személyes képzések során pedig szakképzett trénerekkel és hasonló cipőben járókkal oszthatják meg tapasztalataikat és szerezhetnek értékes új kapcsolatokat.

3. Családi kötelezettségek miatt nem dolgozók

Bár hagyományosan nem számítanak NEET fiatalnak, a kismamák, kisgyerekes szülők, illetve tágabb értelemben azok, akik valamilyen családi kötelezettség miatt nem dolgoznak, szintén fontos szegmensét képezik a hazai nem dolgozó és nem is tanuló fiataloknak. Az elmúlt évek során az #énjövőm program célcsoportjai között a fiatal nők mellett a kisgyerekes szülők is kiemelt szerepet kaptak, a tapasztalatok alapján ugyanis esetükben sokszor nem annyira a szaktudás vagy a megfelelő motiváció, hanem sokkal inkább az idő és a támogatás hiánya az, ami hátráltatja őket. Az időhiánnyal küzdő kismamák számára segítséget jelentenek az #énjövőm online tananyagai, amelyek bárhol, bármikor, megszakításokkal, akár kisgyermek mellett is végezhetők. Az önbizalom vagy megfelelő támogatás hiányával küzdő kismamák pedig a budapesti Coworkid Alapítvánnyal közösen szervezett képzéseken kapnak segítséget abban, hogyan valósítsák meg ötleteiket, és hogyan merítsenek bátorságot a hozzájuk hasonló anyukák történeteiből.

4. Betegek vagy fogyatékkal élők

A Kantar Hoffmann kutatásának egyik fontos célcsoportját képezték a fogyatékkal élő fiatalok, akiknek képzése az #énjövőm program tervei között is szerepel. Az ő esetükben a veszélyeztetettséget nem annyira a motiváció, sokkal inkább a társadalmi előítéletesség és a lehetőségek hiánya adja. A kismamákhoz, kisgyerekes anyukákhoz némiképp hasonlóan sokszor nem az ötletek vagy az akaraterő, hanem a megfelelő munkáltatói nyitottság és támogatás, a társadalmi elfogadás hiánya az, ami miatt megrekednek a munkakeresésben vagy nem tudnak előre lépni egy adott területen belül. Számukra szintén segítséget jelenthetnek a program kommunikációra és önismeretre fókuszáló kiscsoportos, személyes képzései, amelyek az #énjövőm jövő évi céljai között szerepelnek.

5. Friss végzősök vagy munkába állás előtt állók

Az #énjövőm program indulása óta nagy hangsúlyt fektet azokra a NEET fiatalokra, akik az útjukat keresik, vagy vannak ötleteik, de nem tudják, hogyan valósítsák meg azokat. Ők képezik az álláskeresők azon csoportját, akiknél folyamatban van, hogy munkába álljanak, a tanulmányaikat folytassák, vagy épp a saját vállalkozásuk elindításán dolgoznak. A veszélyeztetettségi skála legjobb helyén állók számára ugyanis sokszor csak egy kevés hiányzik ahhoz, hogy ötleteiket sikerre vigyék. A Grow with Google digitális képzései és az #énjövőm vállalkozás-fókuszú, énmárka építésre épülő képzéseinek együttműködését tavaly indították el az ország 5 különböző településén, idén pedig várhatóan online formában, egy szélesebb kör számára is elérhetővé teszik majd.

Az #énjövőm program az elmúlt három év során folyamatosan bővítette a célcsoportjait, partnereit és ezáltal több ezer álláskeresőnek segített megtalálni a helyét a munkaerőpiacon. A program eredményei még a koronavírus-járvány előtti állapotot tükrözik.

Karrier

A Dal 2021 – Nekik lehet szurkolni a harmadik válogatón

A harmadik válogatóval folytatódik A Dal 2021. A szombaton a Duna Televízióban 19 óra 35 perckor kezdődő élő show-ban ismét tíz produkciót láthatnak a nézők.

Közzétéve:

A négy válogatóból húsz dal jut a két elődöntőbe, az innen tovább kerülő nyolc produkció alkotja a március 13-i finálé mezőnyét – közölte az MTVA hétfőn az MTI-vel.

A harmadik válogatóban a Beneath My Skin (daluk címe: Ébredj!, a Chain Bridge Pop (Messze valahol), Csondor Kata(Bosszúállók), Katona Petra (Viszlát múlt), Kozma Orsi (Változik a világ), Nági és Betti (Gyere velem), Nagy Szilárd feat. Ragány Misa (Drága hazám), a Pink & The Panthers (Sodor a szél), a Swing á la Django és Herrer Sára feat. Sárközi Lajos (Maradok), valamint Szekér Gergő (Hazatérsz) lép színpadra.

A múlt szombati második válogatót Anevemandras (Kállay-Saunders András) nyerte Hazaérek majd című dalával. A zsűri szavazataival még a GERENDÁS feat. Dárdai Blanka (Senkié), Noémo (Hableány) és Szabó Leslie (Legyen másnak is jó) jutott az elődöntőbe, a közönség voksaival pedig Andelic Jonathan (Áldom).

A Dal 2021 műsorvezetője két korábbi győztes, Orsovai Renáta és Fehérvári Gábor Alfréd, Freddie.

A versenyről részletes információk A Dal 2021 honlapján, valamint Facebook-, Instagram- és YouTube-oldalán találhatóak, ezeken extra tartalom, videó és cikk is elérhető a műsorról.

Tovább olvasom

Karrier

Ingyenes programozási kurzust indít a Microsoft

A techóriás a HTTP Alapítvánnyal és a Green Fox Academyvel működik együtt az akár három hét alatt elvégezhető magyar nyelvű tanfolyam szervezésében.

Közzétéve:

Pixabay

A februárban elindított közös program széles körben hozzáférhetővé teszi a digitalizálódó munkaerőpiac kihívásaira felkészítő alapszintű programozási tudást – közölte a Microsoft Magyarország az MTI-vel. Ezért az ingyenes #MyFirstApp Coding Camp nevű kurzus magyar nyelven érhető el, ezzel a most induló program az egyik legnagyobb belépési korlátot bontja le. Százhúsz jelentkező ráadásul mentori segítséggel vághat bele a tanulásba.

Felidézik: a Green Fox Academy tavaly márciusban, a járvány miatti korlátozások bevezetésekor indította el háromhetes ingyenes kurzusát, akkor még angolul.

“Csak Magyarországon közel 10 ezren érdeklődtek a lehetőség iránt, ugyanakkor sokan épp a nyelvi nehézségek miatt léptek vissza, nem volt meg a kellő magabiztosságuk ahhoz, hogy angolul végezzék el a programot”

– ismertette a közleményben Fachs Anita, a Green Fox Academy magyarországi vezetője.

Megjegyezte: bár a programozás nyelve kétségtelenül az angol, a program az alapszintű kódolói tudással növeli a résztvevők elhelyezkedési esélyeit.

Tovább olvasom

Karrier

Rekordnevezés a Kódolj határok nélkül! versenyre

Idén a tavalyi duplája, hatvan középiskolai csapat jelentkezett a Belügyminisztérium és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által meghirdetett nyílt forráskódú programozó versenyre.

Közzétéve:

Pixabay

A középiskolások mellett a 2021-ben elsőként, hagyományteremtő céllal létrehozott felsőoktatási kategóriában 20 csapat méri majd össze tudását – közölte a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. az MTI-vel szerdán.

A verseny célja, hogy a programozás iránt érdeklődő diákok bővítsék tudásukat a nyílt forráskódú technológia témakörében, majd megmutassák tehetségüket egy valós alkalmazás kidolgozása során. A kezdeményezés emellett alkalmat teremt a hazai és a határon túli magyar anyanyelvű főiskolai és egyetemi hallgatók, oktatók és a NISZ Zrt. szakembereinek széleskörű tapasztalatcseréjére a nyílt forráskódú technológiák terén – közölték.

A nyílt forráskódú szoftverek és nyílt szabványok fontos szerepet töltenek be a magyar közigazgatásban. A NISZ Zrt. 2016-ban Nyílt Forráskódú Kompetencia Központot hozott létre, mely mára már kiemelkedő nemzetközi sikereket ért el a LibreOffice fejlesztésben és hibafeltárásban. 

A Kódolj határok nélkül! programozó versennyel kapcsolatban további részletek a verseny.nisz.hu oldalon találhatók.

Tovább olvasom