2011. augusztus 15.

Tanácsok munkát keresőknek VI.: az állásinterjú

Cikksorozatunk legújabb részében arra igyekszünk választ adni, hogy hogyan tárgyaljunk interjú helyzetben.

Cikksorozatunk legújabb részében arra igyekszünk választ adni, hogy kivel és hogyan tárgyaljunk interjú helyzetben. Az, hogy mehetünk állásinterjúzni, azt jelenti, hogy az önéletrajzunk hatásosan kommunikálta az énmárkánkat, azaz jók vagyunk önmarketingben. A személyes találkozón az derül ki, hogy önértékesítésben is olyan jók vagyunk-e. Fejvadász-tréner szerzőnk 10+1 hasznos tanáccsal szolgál, s szót ejt a gyakran legnehezebbnek tűnő béralku kérdésről is.

Ha hívást kapunk állásinterjúra, az azt jelenti, hogy önéletrajzunk alapján hatásosan kommunikáltuk énmárkánkat leendő munkaadónk felé. Kíváncsiak és nyitottak lettek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy hátradőlhetünka karosszékben. Jók voltunk önmagunk marketingjében, de most kérdés, hogy milyen jók vagyunk önmagunk értékesítésében. A munka oroszlánrésze még csak most kezdődik! A személyes találkozás döntő fontosságú. Alapszabály, hogy állásinterjúra alaposan felkészülve menjünk. Ehhez nyújtunk most néhány könnyen betartható, de annál fontosabb tanácsot.

  1. Állásinterjúra elegáns vagy lezseren elegáns öltözékben illik menni. Az utcai öltözet, ápolatlanság, hanyagság rossz benyomást kelt.
  2. Érkezzünk pontosan, 10 perccel korábban és tudjuk, kit és hol kell keresnünk. Jegyezzük meg, írjuk fel a nevét és a telefonszámát.
  3. Készüljünk fel a cégből! Az interneten nagyon sok információ elérhető. Nagyon valószínű, hogy fel fog merülni a kérdés, hogy mit tudunk a cégről és az interjúztató nem a ködösítésre kíváncsi. Történetesen, ha a Coca-Colához mennénk interjúra, nem lenne elég az a válasz, hogy "Üdítőitalokat gyártanak. Én is szeretem a Colát!" Olyat ne is mondjunk, hogy nem szeretjük a cukros üdítőket. Ha ez így van: inkább el se menjünk. Ezért is fontos, hogy személyes értékrendünk megfeleljen a vállalat által vallott értékeknek.
  4. Kapcsoljuk ki a mobiltelefonunkat és vegyük ki a headsetet, fülhallgatót a fülünkből. Ellenkező esetben nem azt fogjuk ezzel kommunikálni, hogy milyen fontosak vagyunk, hanem azt, hogy nem vagyunk ott lélekben az interjún, nem is érdekel az egész. Ha nagyon fontos telefont várunk, mert például szül a feleségünk, akkor ezt még az elején mondjuk meg! Egyébként nincs kivétel.
  5. Legyünk természetesek és hitelesek! Ne játsszunk szerepet és ne hazudjunk. Ha valamiben nincs tapasztalatunk, akkor azt mondjuk meg. Az első munkahéten úgyis kiderülne, hogy fogalmunk sincs a feladatról és nagyon kínos utólag magyarázkodni.
  6. Készüljünk fel önmagunkból is! Mindenképpen tudjunk többet mondani, mint amennyit leírtunk az önéletrajzunkban. Nagyon kellemetlen, ha az interjúztató csak annyit tud meg, amit két oldalban leírtunk. Állításainkat próbáljuk mindig konkrétumokkal alátámasztani. Tipikus kérdés, hogy soroljuk fel azt az öt pozitív tulajdonságot, ami a leginkább jellemző Ránk. Például, ha azt mondjuk, hogy "együttműködési készség", akkor egy-két mondatban tudjuk is elmondani, hogy előző munkahelyünkön egy 5 fős team tagjaként dolgoztunk, ahol az egyes tagok munkavégzése szorosan kapcsolódott és kölcsönösen függött a többi tag munkavégzésétől.
  7. Készüljünk fel a tipikus kérdésekre. Lehet tudni, hogy körülbelül mit fognak kérdezni az állásinterjún.
  8. A feltett kérdésekre határozottan válaszoljunk. Legyünk tömörek, egyértelműek és ne kezdjünk hosszú monologókba. A stressz alatt sokszor ömlengéssé alakul a jelölt mondanivalója. Lehetőleg számszerűsíthető eredményekről, képességekről számoljunk be. Legyünk pozitívak és fókuszáljunk a jövőre!
  9. Ha nem kérdeznek rá, lehetőleg ne részletezzük, miért jöttünk el előző munkahelyünkől. Ha rákérdeznek, legyünk tömörek és ne ócsároljunk senkit! Valahogy így: "Korábbi munkahelyemen a vezetőség rákényszerült a kiadások csökkentésére és ezt úgy oldották meg, hogy nagyobb létszámú munkaerőtől váltak meg".
  10. Ne féljünk kérdezni! Biztos, nem tudunk mindent a leendő munkakörről. Ez a tökéletes alkalom, hogy megkérdezzük az interjúztatót. Kérdezzük meg azt is, mikor várható válasz. Megspórolunk magunknak néhány feszült napot.

 

+1. Végül, de nem utolsó sorban: okosan tárgyaljunk a bérünkről, de csak a munkaadó kezdeményezésére! Életidőnk minimum egyharmadáról tárgyalunk, ezért elvárt a felkészültség.

Ha nagyobb összeget ajánlanak, mint amit eddig kerestünk, fogadjuk el, ne alkudozzunk.

Ne mondjunk alacsony összeget, hogy mindenképpen megkapjuk az állást. Nem fogjuk megkapni! Gyanús lesz, hogy miért is kérünk ilyen keveset. Ne mondjunk túl magas összeget sem, mert akkor keresnek valaki mást.

A bértárgyalás mindig egy adott sávban történik. Ez a sáv a munkavállaló minimális bérigénye és a munkaadó által megadható maximum bér között van. Ha tehát a jelentkező min. nettó 250.000 forintot szeretne kapni, mert annyit eddig is kapott, a munkaadó pedig maximum 280.000 forintot hajlandó adni, akkor 30.000 forint az a mozgástér, amin belül tárgyalni lehet. Érdemes előzőleg egy kis felmérést végeznünk, hogy mi az, amit jogosan elvárhatunk, és mi az a fizetés, amit adott munkakörben adni szoktak. Kérdezzük meg ismerőseinket, böngésszünk álláshirdetéseket, kérdezzünk meg fejvadászokat! Ez az állásinterjú egyik legnehezebb, de fontos és elkerülhetetlen pillanata, viszont ha az állásinterjúra úgy készülünk, mint életünk egyik legfontosabb tárgyalására, mert ez az!, akkor profin fogunk tárgyalni.

Utolsó két cikkünkben azzal fogunk foglalkozni, mi a teendőnk az állásinterjú után.

 

Hajdu Zoltán

A szerző fejvadász és tréner.


A cikk szakmai támogatója a CV Online.

Jelentős változásokra kell készülniük a hazai cégeknek

2018. szeptember 20.

Számos, a hazai vállalkozásokat is érintő módosítást tartalmaz az eddigi gyakorlathoz képest az Európai Bizottság által elfogadott Adókikerülés Elleni Direktíva (ATAD) - olvasható a lapunknak elküldött közleményben.